A biovilág hírei

Világélelmezési nap – október 16.

Az ökológiai mezõgazdálkodás rendszerszerû megközelítést kínál a klímaváltozásra, és a mezõgazdasági eredetû üzemanyagok kérdéseire. Az idei Világélelmezési nap témája – a „Világ Élelmiszerbiztonsága: a klímaváltozás és bioenergia kihívásai” – pontosan rámutat az emberiség okozta krízisre, amely lényege az észak által okozott észak és déli félteke közötti aránytalanság, és az élelmiszer-bizonytalanság növekedése a déli féltekén.

A mezõgazdasági eredetû üzemanyagok esetében a helyi enenergiatermelésnek kellene a viták központjában állnia, e helyett azonban kizárólag az ipari és kereskedelmi energiafelhasználás fejlesztésére irányul, anélkül, hogy figyelembe vennék a mezõgazdasági eredetû üzemanyag termelõinek lokális érdekeit. A mezõgazdasági eredetû üzemanyagok elõállítása hozzájárul a klímaváltozáshoz és súlyosbítja is azt.

A mezõgazdasági eredetû üzemanyag-növények termesztése miatt a természetes ökoszisztémákat pusztítják, ezzel üvegházhatású gázok kerülnek az atmoszférába, továbbá a bolygó elveszti természetes CO2 felvevõ vagy elnyelõ képességét. Ezeken túlmenõen, az üzemenyag-növények elveszik a földet az élelmiszertermelés elõl, ezáltal csökken az élelmiszerhez jutás lehetõsége, amely még magasabb árak kialakulásához vezet.

Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodás mérsékli a klímaváltozást, mert csökkenti az üvegházhatású gázok, különösképp a nitrogénoxidok kibocsátását, mivel ebben a rendszerben nincs nitrogén mûtrágya felhasználás. Az ökológiai gazdálkodás révén a szén a talajban felhalmozódik, és ez a gazdálkodási forma támogatja a mezõ-erdõ rendszereket a növényi szervesanyagba történõ széndioxid beépülés érdekében. Ezeken túl az ökológiai gazdálkodás tiltja az elsõdleges ökoszisztémák pusztítását.

Az ökológiai gazdálkodás még a klímaváltozáshoz történõ alkalmazkodásban is segíti a gazdálkodókat, mert megelõzi a tápanyag kimosódást, valamint a vízvesztést a talaj magas szerves anyag tartalmának és talajtakarásnak köszönhetõen, ily módon téve a talajokat tûrõképesebbé az árvizek, szárazság, valamint a talaj degradálódási folyamataival szemben. Az energiatermelés az ökológiai gazdálkodással együtt lehetne fenntartható, az élelmiszernövények vetésforgója és a természetes hulladék újrahasznosítási rendszerének beillesztése révén, egyidejûleg az önellátás és az élelmiszerhez, energiához való hozzáférés biztosításával. www.ifoam.org

Az USA kormánya leállítja növényvédõszer vizsgálati programját

A Bush-adminisztráció váratlanul megszakított egy kormányzati programot, mely gyümölcs- és zöldségfélék, illetve szántóföldi növények növényvédõszer szintjét vizsgálta, azzal az indokkal, hogy az évente 8 millió USA dolláros program túl drága. A kritikusok szerint ez a döntés megnehezíti a fogyasztók védelmét a szermaradékoktól.

Az adatokat az USA Mezõgazdasági Minisztériuma által irányított 18 éves Vegyszer Felhasználási Program szolgáltatta eddig, és a Környezetvédelmi Ügynökség használta fel ahhoz, hogy az élelmiszerekben lévõ növényvédõszerre vonatkozó biztonsági szinteket megállapítsa. Az információkat ugyancsak széles körben hasznosították tudományos és gazdasági kutatásokban, többek közt egy illinoisi egyetemi program keretében, amely segít a gazdálkodóknak, hogy csökkenteni tudják az általuk felhasznált növényvédõszer mennyiséget. www.biofach.de

Egyesült Királyság: A Soil Association felhívása a peszticidek betiltására

Négy európai országban (Olaszország, Németország, Szlovénia és Franciaország) betiltásra került egy neonikotinoid néven ismert rovarölõszer-csoport, mert azt feltételezik róla, hogy pusztítja a méheket. Ezt a növényvédõszer csoportot széles körben alkalmazzák az Egyesült Királyság gazdaságaiban. A Soil Association írásban fordult a brit környezetvédelmi államtitkárhoz, sürgetve, hogy azonnali hatállyal tiltsák be ezeket a szereket az Egyesült Királyságban. Brit méhészek tapasztalataik alapján azt állítják, hogy három kaptárból egy nem tud megbirkózni ezekkel a szerekkel.

A méhpusztulásért felelõssé tett hatóanyagok, mint a klotianidin*, imidakloprid*, fipronil* és a tiametoxam* rovarölõként használatosak az Egyesült Királyságban, alkalmazzák például az igen széles körben termesztett õszi káposztarepcén. Számos országban hozták összefüggésbe az USA-ban 2003-ban a Bayer CropScience által bevezetett neonikotinoid szereket milliónyi mézelõ méh pusztulásával. Németország azután tiltotta be ezeket a szereket, miután baden-württembergi méhészek jelezték, hogy a méhek kétharmada pusztult el májusban klotianidin hatóanyag alkalmazás után. 1995-ben észak-dakotai méhészek a Bayert bíróság elé vitték, mikor a méheik harmada pusztult el az imidakloprid használat következtében. Franciaországban a méhállomány egyharmada pusztult ki azután, hogy széles körben alkalmazták az imidaklopridot. Az ökológiai gazdálkodás számos eljárást alkalmaz annak érdekében, hogy elkerülje a rovarölõszerek használatát, így nem termeszthetõ ugyanaz vagy hasonló növény egymást követõ években ugyanazon a területen, és támogatja a kártevõk természetes ellenségeinek jelenlétét. A Soil Association ökológiai szabályozása mellett csak négy rovarölõszer használható, szemben a több mint 300 szerrel, amelyeket a nem ökológiai gazdálkodók alkalmazhatnak. www.soilassociation.org

Európai szeminárium az ökológiai élelmiszerekrõl, gazdálkodásról
Magyarországon

2008. szeptember 18-21. között került megrendezésre Hortobágyon az IFOAM EU csoportjának szervezésében „Az ökológiai élelmiszerek és gazdálkodás, illetve ezek politikai keretei” címmel egy európai szeminárium. Az ülést a francia elnökség kezdeményezte. 16 országból érkezõ, közel 30 szakember részvétele mellett zajló szemináriumot az hívta életre, hogy felül kell vizsgálni a 2013-at követõ KAP-ot (Közös Agrárpolitika), továbbá felszólították a Tanácsot, hogy az ökológiai gazdálkodást az európai mezõgazdaság jövõbeli modelljeként fogadja el.

A KAP fordulóponthoz érkezett: költségvetési megszorításokkal, növekvõ élelmiszerárakkal, mezõgazdasági eredetû üzemanyagok elõállításával, klímaváltozással és környezeti problémákkal kell szembenéznie, melyek megkérdõjelezik a mezõgazdasági termelés mai rendszerét. „Holisztikus megközelítésre van szükségünk, és az ökológiai gazdálkodás pontosan megfelelõ erre a célra.”- mondta Francis Blake, az IFOAM EU csoportjának elnöke. IFOAM sajtóközlemény

Finnország bioterületei növekvõben

A 2006-os visszaesés után a finn bioterületek 3%-kal növekedtek, 148 760 hektárra. Ez az ország mezõgazdaságilag mûvelhetõ területeinek 6,6%-a, melyet 4406 gazda mûvel. Az átállt területek nagysága: 133 543 ha. A mûvelési ágak aránya 2007-ben a megelõzõ évhez képest alig változott. A területek 45%-át legelõterületként hasznosítják, 55%-át pedig szántóterületként. Ezen belül a bioterületek 27%-án folytatnak gabonatermesztést. A legjelentõsebb gabonaféle a zab, a biogabonaterületek felén ezt termesztik.

A területek az elmúlt évhez képest nõttek, azonban az export a kisebb betakarított mennyiség miatt visszaesett. A 2008. évi termés minõsége a sok esõzés miatt átlagon aluli, ami miatt továbbra is csekély az exportlehetõség. A zöldségterületek a korábbi visszaesés után az elmúlt év folyamán jelentõsen nõttek, a gyümölcsterületek azonban csökkentek. www.zmp.de

Biogabona 2008.

A német biogazdák idei évi biogabona termését (kukorica nélkül) 573 000 tonnára becsülik. Ezzel a mennyiséggel 3%-kal több biogabona áll a piac rendelkezésére az elmúlt évihez képest. A teljes gabonakultúra átlaghozama az elõzõ évhez képest hektáronként 31 tonnára nõtt (elõzõ év: 20,7t/ha). A tavalyinál magasabb hozamot értek el a termelõk tönkölybõl, búzából és tritikáléból, árpából és zabból azonban kevesebb mennyiséget takarítottak be a 2007. évihez képest, a rozs hasonló hozamot adott. A 2008-ban betakarított gabonák fajlagos hozama az elmúlt két év eredményei közé esik. Az extrém alacsony termésû 2007-es év után a 2008-as mérsékeltként értékelhetõ, a termésnövekedésének zavarmentesen ki kellene szolgálnia a piaci igényeket. www.zmp.de

Franciaország biogazdálkodását erõsebben kellene támogatni

Michel Barnies francia mezõgazdasági miniszter ki akarja egészíteni az ökológiai gazdálkodás pénzügyi támogatását, hogy további gazdákat ösztönözzön az átállásra. A terv azzal számol, hogy az elkövetkezõ három évben 12 millió euró áll rendelkezésre. Ezáltal az ökológiailag mûvelt területeknek 2012-ig a jelenlegi mérethez képest 6%-kal kellene növekednie. Továbbá az eddig érvényes támogatási maximumot, a 7600 eurót gazdaságonként, fel kell emelni. A francia biogazdákat összefogó szövetség (FNAB) támogatja a Barnier-tervet, de a megnövelt támogatási összeget nem tartják kielégítõnek. www.oekolandbau.de

Kizárólag a valódi ökológiai élelmiszer reklámozható ‘ökológiaiként’

A környezetbarát termékekre irányuló növekvõ fogyasztói tudatosság miatt az EU Bizottság egy európai környezettudatos jelölést tervez a fogyasztói árucikkekre, ez lenne az „Eco-Label”, vagyis öko-címke. Ez a jelölés az élelmiszerekre is felkerülhetne. Az Ökológiai Élelmiszergazdaság Szövetsége (BÖLN) fellép a tervezet ellen, mivel az öko-címkével ellátott konvencionális élelmiszerek jelölése a Tanács 2092/91/EGK Rendeletével nem egyeztethetõ össze és a fogyasztókat félrevezetheti.

A Tanács 2092/91/EGK Rendelete egyértelmûen elõírja, hogy csak a rendeletnek megfelelõen termesztett és feldolgozott termékek láthatók el az „eco, öko, bio stb” jelölésekkel. A BÖLN alapvetõen örvendetesnek tartja egy környezettudatos jelölés bevezetését, hiszen épp a német „Bio-siegel” (biopecsét) története mutatja, hogy a fogyasztók számára létezik egyszerû és világos jelölés, mely megkülönbözteti a környezetbarát módon elõállított termékeket, valamint az ilyen termékek iránt nõ a kereslet. Az élelmiszerek terén a jogi helyzet egyértelmû, csak a biotermékek jelölhetõek „eco” címkével. A BÖLN felszólítja a soros Minisztertanácsi ülés minisztereit, biztosítsák, hogy a tervezett „öko-címke” nem lesz használatos az élelmiszereken. www.boelw.de, www.aoel.org

Géntechnológiai-surranó szennyezõdés

A Bayer LibertyLink® 2704-12 szójabab 2008 szeptemberében történt elfogadásával az Európai Bizottság újabb lépést tett az élelmiszerek szennyezõdése irányába. Azóta már egy újabb genetikailag módosított szójafajta áll az elfogadás elõtt: a Monsanto Roundup-Ready-2-Soja.
A GM-növények növekvõ elfogadásával az EU Bizottság megpróbál egy végzetes helyzetbõl szabadulni. Egyrészt megóvni a látszatot és megtartani a nulltolerancia határt a takarmányoknál, hogy ne szennyezõdjenek nem engedélyezett GMO-val, másrészt a gazdasági nyomást csökkenteni. Ennek következménye az egyre nehezebbé váló géntechnológiai mentesség biztosítása a bioélelmiszereknél.

A bioszója szennyezõdése GM-szójával a hosszú szállítási út és a folyamatosan növekvõ piac miatt egyre valószínûbb. A GM pozitív szója még akkor sem használható, ha a kimutatott szennyezés – az EU által ökológiai gazdálkodásban engedélyezett – 0,9%-os határérték alatt marad. Ilyen körülmények között a GMO mentes takarmány beszerzése egyre nehezebb lesz. www.biokreis.de

Válogatta és fordította:
Császár Alexandra,
Sárközy Adrienn

* Lektor megjegyzése: Magyarország is ebben a csoportban van, a 2-es tengely részesülése 32%.

Vissza