Előnyeik

• Miért érdemes az ökológiai (bio) előállítású élelmiszert választani?
• Az ökológiai gazdálkodás előírásai és az állatvédelem
• Ökológiai gazdálkodás – felelősséggel környezetünkért
• Ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett hatóanyagcsoportok és készítmények

Miért érdemes az ökológiai (bio) előállítású élelmiszert
választani?

Növényvédő szerek kockázatokkal és mellékhatásokkal

A nem ökológiai (a továbbiakban konvencionális) növénytermesztésről általánosságban elmondható, hogy a legtöbb növényvédőszer felhasználása még a technológiai fegyelem maximális betartása mellett sem tekinthető kockázatmentesnek . A gyártási, szállítási, hulladékkezelési problémákra csak utalunk, ezeken kívül azonban számolnunk kell azzal, hogy már kijuttatáskor – különösen ha ez légi úton történik – a növényvédő szerek egy része elsodródik és észrevétlenül szennyez más növényi kultúrákat, vizeket, lakóterületeket. A várakozási idők betartása sem garancia arra, hogy a vegyszer teljesen lebomlott, ráadásul a bomlástermék is egészség-károsító lehet.

A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban felhasznált kémiai anyagok egészségkárosító hatása csak részben zárható ki állatkísérletekkel. Az itt nyert eredményeket fenntartásokkal kell kezelni, mert a kísérleti élőlények másként reagálhatnak, mint az ember, ezen túl hosszú, akár több évtizedes behatások is okozhatnak betegséget. Ráadásul nem, vagy alig ismert egyes maradványok, bomlástermékek egymásra való hatása. Ezért nem modellezhetők megbízhatóan vegyszerek környezet kémiai-biológiai és – az egyéni érzékenységben meglévő különbségek miatt – az egészségügyi hatások.

A növényvédő szerek egészségkárosító hatásai között tartjuk számon, hogy

• daganatos megbetegedéseket okozhatnak;
• fejlődési rendellenességeket okozhatnak;
• károsíthatják a hormonális rendszert;
• károsíthatják az immunrendszert;
• károsíthatják az idegrendszer;
• károsíthatják az örökítő anyagot;
• allergiát okozhatnak , vagy segíthetnek elő.

Számolnunk kell azzal, hogy egyes tényezők kritikus mértékben felerősíthetik egymás hatását. Gondoljunk például arra, hogy a daganatos megbetegedések kialakulásában milyen szerepet tölt be a sérült immunrendszer.

A műtrágyák és az élelmiszerminőség

Tény, hogy műtrágyák felhasználásával nagyobb a termések érhetők el, mint az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokkal felhasználásával. A nagyobb hozamhoz azonban általában gyengébb minőség párosul.

Vizsgálatok igazolják, hogy a nitrogén műtrágyák felhasználásával termesztett zöldségfélék nitrát tartalma többszöröse lehet a lassúbb, de kiegyensúlyozottabb tápanyag ellátást biztosító komposzttal kezeltekének.

Valamennyi nitrát jelenléte a növény szöveteiben természetes, mennyisége azonban igen nagymértékben függ a tápanyag utánpótlás módjától. A nitrogén műtrágyák sajnos nem csak az élelmiszerek nitrát- nitrit tartalmát emelhetik meg, hanem az ivóvízbe kerülve is veszélyeztethetik egészségünket. (Egyéb hatások mellett a nitrát csökkenti a vér oxigén szállító képességét, amelyre a csecsemők különösen érzékenyek, a nitritek fehérjékkel képzett vegyületei pedig rákot okozhatnak.)

A közvetlen egészségügyi hatás mellett a műtrágyázás hozzájárulhat talajaink elsavanyodásához, ami egyes toxikus elemek (pl. alumínium) mobilizálódásához, egyes nélkülözhetetlen elemek kimosódásához, illetve felvehetetlen állapotba kerüléséhez vezethet. Fontos tudni, hogy a szokványos gazdálkodás mai gyakorlatába csak a fő táp elemeket (nitrogén, foszfor és kálium) pótolják, a növények ezzel szemben az egyéb elemek egész sorát vonják ki a talajból. Ezzel a gazdálkodási gyakorlattal a termőföld idővel elszegényedik és csak nyomelemekben szegény élelmiszerrel tud bennünket ellátni .

A biotermékek jellemzői, előnyei

• Vitamin, nyomelem és ásványi anyag tartalom, nehézfémek. A biozöldségek, gyümölcsök vitamintartalma magasabb, amit a kutatók részben az ökológiai gazdálkodás tápanyag-utánpótlási rendszerének, részben pedig a gyomirtó szerek kiiktatásának tulajdonítanak.
  Az ökotermékekben több ásványi anyagot és nyomelemeket, de kevesebb nehézfémet lehetett kimutatni.
• Egészségvédő anyagok a zöldségekben, gyümölcsökben. Másodlagos növényi anyagok, például a fenolok nagyobb mennyiségben keletkeznek az ökológiai termesztésű növényekben. (A fenolok olyan növényi anyagcseretermékek, amelyek az emberben egészségvédő hatásúak; hozzájárulnak a daganatos betegségek megelőzéséhez, segítik az immunrendszer működését, szabályozzák a vérnyomást, baktérium és vírusellenes hatásúak valamint antioxidánsként viselkednek.)
• Több szárazanyag, kevesebb nitrát. Az ökológiai növénytermesztésben tilos a nitrogén műtrágyák és a kémiai eljárásokkal oldhatóbbá tett egyéb tápanyagforrások felhasználása, ezért a növények lassabban növekednek, és a szövetek kevesebb vizet tartalmaznak. A magasabb szárazanyag tartalom egyértelműen jobb tárolhatóságot eredményez (a bioburgonyánál akár 50%-kal is kisebb lehet a tárolási veszteség). A jobb tárolhatóság a kisebb vízvesztéssel és a tömörebb szövetek jobb ellenállóképességével függ össze. A biozöldségek alacsonyabb nitrát tartalma egyértelműen a nitrogén műtrágyák mellőzésére vezethető vissza.
• Növényvédőszer maradékok. Nem ökológiai előállítású élelmiszerekben gyakran kimutathatók növényvédő szer maradványok (A 2002-es vizsgálatsorozat szerint a konvencionális minták 75%-ában találtak ilyeneket.) Ezzel szemben a biotermék minták nagyságrendekkel kisebb arányban és mennyiségben tartalmaztak szermaradványokat.
  Gyakori kérdés, hogy miként biztosítható az, hogy az ökotermékekbe egyáltalán ne kerüljenek méreganyagok a környezetből. Sajnos a biotermelés is kitett a máshonnan (levegőből, csapadékból, öntözővízből, stb.) származó szennyeződéseknek, azt azonban biztosítja, hogy a termelés során ne kerüljenek további veszélyes anyagok (növényvédőszer-maradványok, gyógyszer-maradványok stb.) az élelmiszereinkbe. Ezzel elérhető, hogy szervezetünk méregtelenítő kapacitása lényegesen kisebb terhelésnek legyen kitéve.
• Génmanipuláció, adalékanyagok. Az ökotermék előállítás feltételrendszere szabályozza az alkalmazható adalék- (E-számok szerint felsorolva) és segédanyagok és a felhasználható, nem ökológiai eredetű alapanyagok körét. A felhasználható adalék- és segédanyagok köre szűk, közös jellemzőjük, hogy a közvélekedés szerint is ártalmatlanok, de még ezek is csak akkor alkalmazhatók, ha nélkülük nem lehet az adott élelmiszert (biztonságosan) előállítani. A genetikailag módosított szervezetek és származékaik felhasználása természetesen a feldolgozás során sem engedélyezett.
• Ionizáló sugárzás. Az ökotermékek előállítására vonatkozó jogszabályok tiltják az élelmiszerek besugárzását ionizáló sugárzással. Kísérleti állatokon igazolták az ionizáló sugárzással kezelt táplálék kedvezőtlen hatását. Az ilyen takarmányt fogyasztó állatoknak rövidebb lett az élettartama, kisebb volt a szaporulata, nőtt a halvaszületések és a daganatok száma, hiánytünetek és növekedési zavarok mutatkoztak, nőtt a vese-, máj és ivarszervi rendellenességek száma, gyakoribb lett az immunrendszer zavara és csökkent a fehérvérsejtek száma.
• Érzékszervi tulajdonságok. A kóstolási próbákon általában a zöldségek és gyümölcsök ökológiai változatát találták ízletesebbnek. Almánál ehhez járult a nagyobb hússzilárdság és a kellemes cukor/sav arány. A kisebb víztartalom miatt a biozöldségekben, gyümölcsökben magasabb az íz és illatanyagok töménysége.
• Biofoton emisszió. Egy új, kevéssé ismert vizsgálati módszerrel hasonlítottak össze ökológiai és konvencionális termékeket. (A vizsgálat során az élő sejtek fénykibocsátását mérik. A napsütésből származó energiát a sejtek tárolják, ami a lebomlási anyagcsere folyamatok során kibocsátott biofoton (fény) formájában felszabadul. Feltételezik, hogy a nagyobb fénykibocsátó képesség kedvező élettani hatásokkal jár. A tartós "fénytároló képességből" jó élelmiszerminőségre lehet következtetni.) A mérések során az ökotermékek fénykibocsátó képessége magasabbnak bizonyult.
• Esszenciális aminosav tartalom. A biogabonákban és -hüvelyes termésekben kedvezőbb aminosavprofilt találtak, mint a konvencionális előállításúakban, feltehetően az eltérő nitrogén pótlási módszerek miatt.
• Kevesebb gombatoxin. Irodalmi adatok szerint a bio növényekben kevesebb a gombatoxin (fuzárium- és egyéb más gombák emberi egészségre ártalmas méreganyagai) és ritkábban is mutatható ki. Ennek fő magyarázata a biogazdálkodásban alkalmazott vetésforgó, amelyről korábban már történt említés.
• Az anyatej minősége. A biotermékekkel táplálkozó anyák tejében magasabb volt az omega-3 zsírsavak és a telítetlen zsírsavak mennyisége és az ökotermékek táplálkozásbeli arányának megfelelően csökken a növényvédőszer maradványok koncentrációja.
• Termékenység változása. Az ökotermékkel táplálkozó férfiaknál átlag 30%-kal találták magasabbnak a spermaszámot.

Lap tetejére

Az ökológiai gazdálkodás előírásai és az állatvédelem

Az ökológiai állattartás irányelveit korábban már ismertettük, itt csak az ezekből adódó előnyökre hívjuk fel a figyelmet.

Az elmúlt néhány évben jelentősen bővült hazánkban a bio állati termékek kínálata.

Az ökoterméket fogyasztók táborában is különböző nézetekkel találkozhatunk az állati termékek fogyasztásának egészségügyi és etikai vonzatairól.

Az elmúlt néhány év élelmiszerbotrányai után – kergemarha-kór, antibiotikum és hormon a húsban, stb. – a fogyasztók jelentős része nyugtalankodik az állati eredetű élelmiszerek biztonságossága miatt, és nem is alaptalanul. A nem ökológiai gazdaságokban elterjedt a faj biológiai igényeit figyelmen kívül hagyó takarmányozás, ilyenre volt példa a növényevő szarvasmarhának húsliszt – ráadásul szarvasmarhából készült húsliszt- adása, és még ma is gyakorlat a különböző a hozamfokozók etetése, valamint antibiotikumok rutinszerű alkalmazása.

Ezzel szemben az ökogazdaságokban az állatok jellemzően biotáplálékot kapnak vagy bio legelőn legelnek és a rutinszerű gyógyszeres kezelésre, hozamfokozók adagolására nem kerülhet sor.

A faj igényeinek megfelelő takarmányozás, az egészséges tartáskörülmények, a szabad levegőn való tartózkodás és a mozgás lehetősége természetesen meghozza eredményét, hiszen ilyen körülmények között az állatok természetes védekező rendszere sokkal hatékonyabb és még a járvány-veszély sokkal kisebb.

Előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, mint például a gyógynövényes kezelést vagy a homeopátiát, akupunktúrát, a szokványos állatgyógyszerek alkalmazására csak vészhelyzetben kerülhet sor, nagyon ritkán és dupla élelmezésügyi várakozási idő közbeiktatásával, ezért nem kell a tejben, tojásban, húsban előforduló gyógyszermaradványoktól tartani.

Lap tetejére

Ökológiai gazdálkodás – felelősséggel környezetünkért

Felméréseink szerint ma még a magyar fogyasztók a bioterméket elsősorban egészségügyi, gasztronómiai okokból fogyasztják. Az még kevésbé közismert, hogy a biotermék előállítás a leginkább környezetkímélő gazdálkodási mód az egész világon. Nézzük a főbb környezeti előnyöket:

• Elsodródás és bemosódás. A növényvédő szerek jelentős része nem éri el a növény felületét permetezéskor, hanem elsodródik, belőlük sok bemosódik a talajba vagy a felszíni és felszín alatti vizekbe. Légi kijuttatás esetén különösen nagy az elsodródás, más növénykultúrák, vagy akár lakóövezeteket szennyezésének esélye. A biogazdaságban alkalmazható anyagok kockázatai elenyészők, szemben a szokványos gazdálkodás vegyszereivel.
• Levegőszennyezés. Egyes növényvédő szerek illékonyak, így nagyobb mennyiségben kerülnek be légkörbe. Gyakran mutatnak ki például gyomirtó szert csapadékban! Egyes mezőgazdasági károsítók ellen használt hatóanyagok erősen rombolják a Földet védő ózonréteget.
• Talajszennyezés. A talajba kerülő növényvédő szerek felhalmozódhatnak. Az emberre, állatra, növényre mérgező hatás mellett jelentős mellékhatás, hogy a talajba jutó vegyszerek blokkolják, pusztítják a lebontásban döntő fontosságú életközösségeket. A talaj mélyebb rétegeiben, ahol reduktív viszonyok uralkodnak és eleve csekély az élettevékenység, szermaradványok és bomlástermékek még inkább felhalmozódhatnak. Egyes talajmintákban igen nagy mennyiségű klórozott szénhidrogén mutatható ki, még jóval a felhasználás beszüntetése után is.
• Vízszennyezés. Egy növényvédő szer vízszennyező hatása lebomlásának sebességétől és vízoldhatóságától függ. Míg a talajokban a felszíni réteg oxidatív viszonyai, és a jelentős mikrobiológiai tevékenység elősegítheti a szermaradványok lebomlását, a talajvízben a folyamat szinte mérhetetlenül lassúvá válhat. A melegvérű élőlényekre kevésbé veszélyes, viszonylag gyors lebomlású, ezért környezetkímélőnek mondott piretroid hatóanyagú rovarölő szerek kifejezetten mérgezően hatnak a halakra is.
• Állattartás és környezetvédelem. Az istállótrágya nagy becsben tartott tápanyagpótló anyag az ökológiai növénytermesztésben, szakszerűtlenül kezelve azonban környezetszennyezővé válhat. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint a trágyát kijuttatásig úgy kell elhelyezni, hogy folyékony része sem elfolyással, sem elszivárogva ne szennyezhesse a felszín feletti és alatti vizeket. Az egységnyi területre kijuttatatható istállótrágya mennyisége is korlátozott (170 kg nitrogén hatóanyag /ha/év), mert a túltrágyázás veszélyeztethetné a környezet vízkészleteit. Az ökológiai gazdálkodási feltételrendszer értelmében a legelőkön az állatsűrűséget úgy kell szabályozni, hogy ne következzenek be taposási és túllegeltetési károk.
• Gyártási, szállítási és hulladékkezelési problémák. A növényvédő szerek előállításának és felhasználásának minden fázisában bekövetkezhetnek balesetek, illetve a gyártás során keletkező veszélyes hulladékok valamint a csomagolóanyagok elhelyezéséről, meg-semmisítéséről is gondoskodni kell (kellene).

Lap tetejére

Ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett hatóanyagcsoportok és készítmények

A felsorolás tájékoztató jellegű, az érvényes jegyzék letölthető az ellenőrző szervezet honlapjáról: www.biokontroll.hu.

Lap tetejére