Biotermék-kiállítások és -vásárok
A GM-problémáról: háttérmagyarázatok és segédanyagok
Az „Agronapló” 2007. februári számában megjelent interjú Ángyán Józseffel.
– A genetikailag módosított növények termesztése megosztotta a tudományos műhelyek képviselőit, éles szembenállás jellemzi a társadalmi szervezeteket (természet- és környezetvédők, fogyasztóvédelmi szervezetek), a termelők és érdekképviseleti szervezeteik szintén megosztottak. Ön szerint miért?
– Bármilyen furcsa, de azt kell mondanom, hogy e kérdéskör tekintetében korántsem olyan megosztott az európai és a magyar közvélemény, mint ahogyan azt egy hangos, magát „haladáspárti”-nak nevező, szerepét felnagyítani igyekvő szűk csoport láttatni igyekszik. Éles szembenállásról akkor beszélhetnénk, ha közel azonos nagyságú és jelentőségű csoportok feszülnének egymásnak. Erről azonban ez esetben szó sincs. Az európai és benne a magyar társadalom, fogyasztók és termelők egyaránt elutasítják a géntechnológiai úton módosított fajtákkal előállított élelmiszereket. Ennek világos bizonyítékát adta legutóbb a 2006. november 22-én – a köztársasági elnök és az MTA elnöke fővédnökségével, ötpárti egyetértéssel – megrendezett parlamenti nyílt nap, amelynek 600 résztvevője között – a fajtatulajdonosok valamint a tőkés agrártársaságok képviselőjén kívül – alig-alig akadt ezzel ellentétes vélemény. Az ezt megelőző napon a Magyar Tudományos Akadémián (de nem az MTA rendezésében, hanem az egyik érdekelt multinacionális fajtatulajdonos cég égisze alatt és finanszírozásában) megtartott GMO-párti ellenrendezvényen viszont alig-alig akadt résztvevő.
Az persze igaz, hogy a technológia és annak termékei elterjesztését szorgalmazó szűk multinacionális tőkés csoport gazdasági ereje és ezzel érdekérvényesítési képessége létszámát többszörösen meghaladja. Ezt az erőfölényt igyekszik ez a csoport arra felhasználni, hogy olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely számára maximális extraprofitot eredményezhet. Magyarországon ma mindössze 3 fajtatulajdonos, multinacionális cégről (a Monsanto-ról, a Pioneer-ről és a Syngenta-ról), a hozzájuk megélhetési szempontból kötődő néhány hazai „reklámhordozó tudósról”, nagytőkés politikusról valamint mezőgazdasági tőkés társaságról és érdekképviseletűkről (a MOSZ-ról) van szó. Ez utóbbiak nagy, zömében bérelt területeken gazdálkodnak, nem élelmiszerként akarják a GM-termékeket nagy tömegben értékesíteni, és ezért őket sem a mi ebből származó agrárpiaci nehézségeink, hagyományos mezőgazdasági termékeink eladhatatlansága, sem a talajok tönkretétele, sem az egyéb ökológiai valamint népegészségügyi problémák kockázata nem érinti, és ezért nem is érdekli.
Velük szemben állnak a magyar társadalom szereplői és helyi közösségeik, valamint az ő érdekeiket képviselni hivatott és köteles állam, kormányával és törvényhozásával. A 2005 januárjában bejelentett moratórium, a 2006 november végén elfogadott géntechnológiai törvénymódosítás valamint országgyűlési határozat tehát nem más, mint e közösségek önvédelmi reflexének megnyilvánulása, és az állam – mint e közösségek oldalán beavatkozó harmadik szereplő – egyértelmű színre lépése. Annak kinyilvánítása, hogy a magyar gazdaság és társadalom nem érdekelt a jelenleg elérhető, első generációs GM-növények hazai termesztésében. Meg kívánjuk őrizni GM-mentes státusunkat, és ennek érdekében a magyar állam, a törvényhozás minden szükséges lépést meg fog tenni.
– A Magyar Kormány 2005. január 20-án, az EU 2001/18 EK irányelv 23 cikkére (védzáradék) hivatkozva a GM kukorica termesztésére a környezeti kockázatok miatt moratóriumot hirdetett. Ön szerint milyen feltételekkel végzett, milyen időtávú vizsgálatok szükségesek a kérdések megválaszolására, a kételyek eloszlatására?
– Amint az az olvasók előtt talán ismert, az Európai Közösség – jobbára a WTO keretében zajló szabadkereskedelmi tárgyalásokon ránehezedő amerikai nyomás hatására – 2004-ben több géntechnológiai úton módosított növényfajtát is felvett a Közösségi Fajtajegyzékbe. Ezeknek a közösségi engedéllyel rendelkező növényfajtáknak a termesztését a tagállamok csak úgy tilthatják meg, hogy egészségügyi vagy környezeti kockázatokat valószínűsítő új tudományos bizonyítékokra alapozva, védzáradéki eljárás keretében moratóriumot, forgalmazási és termesztési tilalmat jelentenek be e fajtákra.
Magyarország ezt a lépést 2005. január 20-án – az egyetlen, nálunk reálisan szóba jöhető, létező fajtakör, a Monsanto MON 810-es molyrezisztens kukoricafajtáira – megtette. Ennek alapját a nevezett kukorica fajtakörrel kapcsolatban felmerült környezeti, ökológiai, természetvédelmi aggályok adták, melyekhez azóta több egyéb bizonyíték és érv is felsorakozott. A fajtatulajdonosok megtévesztő reklámszövegeivel ellentétben ugyanis ezek a fajták többlettermést nem adnak. Ráadásul, miután a molyfertőzés – a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályainak betartása esetén – nálunk az évek túlnyomó többségében mérhető kárt nem okoz, ezért gazdasági jelentőségük elhanyagolható. Az az állítás pedig, hogy alkalmazásuk környezetkímélő megoldás lenne, egyszerűen hazugság, hiszen a növény maga minden évben és minden hektáron 1500-2000-szeres dózisban termeli annak a rovarölő méreganyagnak (a Dipel hatóanyagának) a protoxinját, amellyel a moly ellen permeteznénk, ha egyáltalán lenne fertőzés. Ezek a növények tehát „méreggyárak”! Ez a méreganyag bekerül a talajokba, a táplálkozási láncba, a méregtermelő tulajdonság pedig szétterjedhet az ökológiai rendszerben. A GMO kerekasztal dokumentumai minderre megalapozott és növekvő számú tudományos bizonyítékkal szolgálnak. Ehhez sem a termelőnek, sem a fogyasztónak semmiféle érdeke nem fűződhet, éppen ellenkezőle.
Mindezek egyre inkább arra intenek, hogy az elővigyázatosság elve GM-mentes státusunk megőrzését indokolja. A moratórium fenntartását az EU erre vonatkozó irányelvei számunkra lehetővé teszik, amíg az aggályokat független hazai tudományos vizsgálatok a Pannon Biogeográfiai Régióra vonatkozóan nem oszlatták el. Ezek a vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, melyek körét további ökológiai, dietetikai és humánegészségügyi kérdések, hosszú távú hatások, továbbá valamennyi, közösségi szinten már engedélyezett, géntechnológiai úton módosított növényfajta vizsgálatára ki kell terjeszteni. Ezen túlmenően újabb hazai vizsgálatokat kell azon GM-növényfajták esetén indítani, amelyek engedélyezése most van folyamatban, vagy a jövőben kezdődik el az Európai Unióban. Amennyiben új, GM-növényfajták kerülnek a Közösségi Fajtajegyzékre, meg kell vizsgálni a védzáradéki eljárás szerinti moratóium bevezetésének lehetőségét, valamint új tudományos bizonyíték fennállta esetén ezekre a növényfajtákra is haladéktalanul védzáradéki eljárást és moratóriumot kell bejelenteni. Támogatnunk kell továbbá a technológia hosszú távú környezeti, ökológiai és humánegészségügyi hatásainak nyomon követését biztosító nemzeti vizsgálati protokoll, eljárásrend és monitoringrendszer kidolgozását, hatékony működését, valamint ki kell alakítani ennek egységes intézményi hátterét.
Saját nemzeti érdekeink tehát azt kívánják, hogy folytassuk, illetve terjesszük ki azokat a hosszú távú ökológiai, környezeti, dietetikai és humán-egészségügyi vizsgálatokat, melyek megalapozhatják a GM-fajtákra vonatkozó moratórium fenntartását, az újabb moratórium meghirdetését és kiterjesztését mindazon fajtákra, amelyek a jövőben a Közösségi Fajtajegyzékre kerülhetnek. Az ezekkel kapcsolatos kutatásokat fel kell gyorsítani, kutatóműhelyeit, intézményrendszerét meg kell erősíteni, azok finanszírozását pedig jelentősen javítani kell.
– A Parlament 2006. november 27-én elfogadta az un. koegzisztencia törvényt. Ez a jogszabály a hagyományos, az ökológiai és a GM növények együttes termesztésének szabályait határozza meg. Önnek mi a véleménye erről a jogszabályról, elegendő ez a szabályozás a környezeti és humán-egészségügyi kockázatok megelőzésére vagy minimalizálására?
– A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása, népszerű nevén a „koegzisztencia törvény” megalkotása (MK 2006/150. (XII. 7.)) körüli viták kapcsán mindenek előtt azt kell kiemelni, hogy az a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem a behódolást, az önfeladást, GM-mentes státusunk megszűnését és a GM-fajták korlátlan beözönlését szolgálja! Éppen ellenkező szándék vezérelte a törvényhozást! Olyan szabályokat igyekezett hozni, amelyek a kontrollálatlan GM-elterjedést keretek közé szorítják, gyakorlatilag lehetetlenné teszik. Az európai fajtajegyzéken szereplő GM-fajták ugyanis e szabályozás hiányában szabadon, mindenféle bejelentési kötelezettség nélkül forgalmazhatóvá és termeszthetővé válnának Magyarországon, ha az Európai Közösség a moratóriumunk feloldására kötelezne bennünket.
A megelőző parlamenti viták 6 és a november 22-ei parlamenti nyílt nap eredményeképpen november 27-én a Magyar Országgyűlés ugyanakkor nem csak a géntechnológiai törvényt módosította, hanem egyidejűleg – ötpárti konszenzussal előterjesztett javaslat alapján, mindössze 3 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett – elfogadta az 53/2006 (XI.29.) számú OGY határozatot is, mely a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos magyar stratégiáról rendelkezik. Ez a – legalább olyan fontos – dokumentum nemcsak a magyar álláspontot és stratégiát rögzíti, hanem egyúttal feladatokat szab a kormány és a törvényhozás számára, valamint kijelöli a célok elérését szolgáló eszközöket és teendőket.
– Mi is a magyar stratégia lényege, és e joganyagok hogyan illeszkednek ezen stratégiához?
– Mindenek előtt a törvényhozásban teljes egyetértés alakult ki atekintetben, hogy a magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti érdekek egyaránt GM-mentes státusunk fenntartását indokolják. Magyarországnak olyan mezőgazdaságra, környezet- és tájgazdálkodásra van szüksége, amely úgy állít elő jó minőségű, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, hogy közben megőrzi vízbázisaink tisztaságát, talajaink termőképességét, az élővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit, kultúráját, munkát, megélhetést biztosítva a lehető legtöbb ember számára. A GM-technológia és jelenlegi termékei, az első generációs GM fajták e célok elérésére alkalmatlanok. Azok számunkra gazdasági előnyöket nem hordoznak, elterjedésük ökológiai következményei és élelmiszer-előállításban való alkalmazásuk humánegészségügyi kockázatai ugyanakkor beláthatatlanok, ilyen típusú független vizsgálatok pedig mindeddig szinte alig folytak, azokat a fajtatulajdonosok akadályozzák. Mindezek következtében a fizetőképes, minőségi piac egyre határozottabban elutasítja a GM-szennyezett élelmiszereket, sőt azokat is, amelyek olyan régióból származnak, ahol nem tudják garantálni GMO-mentességüket. Így a mentesség egyre komolyabb agrárpiaci versenyelőnyt jelent számunkra! Stratégiánknak tehát e nemzeti érdekünkből kell kiindulnia!
GM-mentes státusunk megőrzésének alapeszköze a 2005. januárja óta érvényben lévő termesztési és forgalmazási tilalom, az ideiglenes moratórium. Ezt az EU erre vonatkozó irányelvei alapján mindaddig fenntarthatunk, amíg a védzáradéki eljárásnak megfelelően megfogalmazott aggályokat független hazai tudományos vizsgálatok nem oszlatták el. Bár az EU Bizottság – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) GM-paneljének véleménye alapján (melyben egyébként többségében a GM-fajták forgalmazásában érdekelt multinacionális tőkeérdekeltségek emberei foglalnak helyet) – érthetően a magyar moratórium feloldását kezdeményezte, ám a tagállamok képviselői a 2006. szeptember 18-ai szakmai testületi ülésen a magyar álláspontot, vagyis a moratórium fenntartását 51 %-os szavazati aránnyal támogatták. Az EU Bizottság kezdeményezése ezek után – várhatóan 2007 első negyedévében – a Miniszterek Tanácsa elé kerül. Addig van módunk és esélyünk néhány további tagállamot rávenni a magyar álláspont támogatására. Ha a támogatók szavazati aránya eléri a 2/3-ot, akkor levetethetjük a moratórium feloldásának kérdését a napirendről. (Megjegyzés: a szavazás 2007. február 20-ám azóta megtörtént, és magyar sikert hozott. A miniszterek tanácsa a szükséges 2/3-ot jelentős mértékben meghaladó arányban a magyar álláspontot fogadta el, így a magyar moratórium fennmaradt!) Moratóriumunk fenntartása szempontjából feltétlenül kedvező fejlemény, hogy az osztrák moratórium feloldására irányuló bizottsági kezdeményezést a Miniszterek Tanácsa elutasította, az osztrák moratórium fenntartása 2006. december 18-án Brüsszelben minősített többséget kapott. Ha az EU Bizottság – 7 másik EU tagország (Ausztria, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögoszág, Lengyelország, Luxemburg és Németország) hatályban lévő hasonló tilalma ellenére – mégis kötelezne bennünket a moratórium feloldására, akkor még mindig fennáll a lehetősége, hogy az üggyel az Európai Bírósághoz forduljunk. Ezzel egyidőben – görög mintára – akár azonnal új moratóriumot is hirdethetünk.
Az Európai Bírósághoz benyújtott keresetünk azonban nem halasztó hatályú, ezért volt célszerű a géntechnológiai törvényt az együttélés alapszabályaival kiegészíteni. Közben folytathatók a moratórium fenntartását alátámasztó hazai tudományos vizsgálatok, és finomítható, tovább szigorítható az egymás mellett élés szabályait rögzítő törvény is. Ehhez a magyar törvényhozás további számos módosító indítványt is megfogalmazott. Ezeket a Kormánynak az EU Bizottsággal ismételten egyeztetnie (notifikáltatnia) kell, és ezt követően azokat haladéktalanul be kell építenie a géntechnológiai törvénybe.
– Hogyan tovább? A tudományos műhelyekben már megszülettek a II. és III. generációs genetikailag módosított növények. Ezek vajon hasonló viharokat gerjesztenek, vagy könnyebben termesztésbe lehet vonni őket? Mi a helyes/realitás, a tiltás, a moratórium, a koegzisztencia?
– A 2. és 3. generációs GM fajták egyenlőre még a jövő ígéretei. Ezekkel majd akkor kell egyenként, esetről esetre foglalkoznunk, ha napirendre kerül hazai termesztésük lehetősége. Erre egy évtizeden belül nem sok esély mutatkozik. Addig azonban az országgyűlési határozatban rögzített stratégiának megfelelően célszerű eljárnunk.
- Meg kell tennünk minden szükséges lépést a MON 810 kukoricafajták köztermesztésbe vonása ellen hozott magyar moratórium fenntartása érdekében, kihasználva minden diplomáciai és jogi eszközt egy esetleges kedvezőtlen európai bizottsági döntés megelőzésére.
- Folytatnunk kell a környezeti hatásvizsgálatokat a közösségi szinten már engedélyezett géntechno-lógiával módosított növényfajták esetén annak érdekében, hogy a környezeti hatások a Pannon Biogeográfiai Régióban feltárásra kerüljenek. Ezzel egyidőben újabb hazai környezeti hatásvizsgálatokat kell indítani azon géntechnológiával módosított növényfajták esetén, amelyek engedélyezése most van folyamatban, vagy a jövőben kezdődik az EU-ban.
- Amennyiben új GM-növényfajták kerülnek a Közösségi Fajtajegyzékre, meg kell vizsgálni moratóium bevezetésének lehetőségét, valamint új tudományos bizonyíték fennállta esetén védzáradéki eljárást és moratóriumot kell bejelenteni az adott növényfajtákra.
- A termesztés ellenőrizhetősége érdekében szigorú törvényi szabályozásra van szükség az ökológiai, a hagyományos és a géntechnológiával módosított növények használatán alapuló gazdálkodási rendszerek együttélésének (koegzisztenciájának) vonatkozásában. Ennek érdekében a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítását követően meg kell vizsgálni, hogy milyen további pontosítások építhetők be az egymás melletti termesztés szabályai közé, különös tekintettel a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettségének és a független vizsgálatok lefolytatásának szabályozására, a szomszédos gazdálkodók, a helyi közösségek, önkormányzatok és régiók önrendelkezési jogának és vállalkozási szabadságának érvényesítésére, az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeinek védelmére, a felelősségi szabályok részletesebb kidolgozására, az izoláció területi és technológiai problémáinak megnyugtató megoldására, a természetvédelmi és génbanki területek védelmére, a fogyasztók informálására és érdekeik érvényesítésére. Az ezekkel módosított és az Európai Bizottság által notifikált jogszabálytervezet alapján 2007-ben ismét módosítania kell a géntechnológiai törvényt.
- Magyarországnak minden fórumon törekednie kell a képviseleti demokrácia közösségi intézménye, az Európai Parlament szerepének erősítésére a GM-növényekre vonatkozó döntéshozatali folyamatokban, így különösen az engedélyezési eljárás és a jelölési előírások területén. Erőfeszítéseket kell nekünk is tennünk annak érdekében, hogy a géntechnológiai tevékenységet érintő területek európai szabályozása a jelenleginél jobban fejezze ki az európai polgárok és helyi közösségeik érdekeit, minimalizálja a környezeti és társadalmi kockázatokat, és teremtse meg annak kereteit, hogy a technológia alkalmazásával összefüggő társadalmi többletköltségeket az azokat okozók viseljék.
- A GM-növényekkel kapcsolatos szennyeződések felderítése és megakadályozása érdekében szigorítani kell a hazai ellenőrzési rendszert, továbbá ki kell dolgozni a technológia hosszú távú környezeti, ökológiai és humánegészségügyi hatásainak nyomon követését biztosító nemzeti vizsgálati protokollt, eljárásrendet és monitoringrendszert. Biztosítani kell annak hatékony működését, valamint ki kell alakítani egységes intézményi hátterét.
- Haladéktalanul ki kell jelölni az egészségügyi géntechnológiai hatóságot és szakhatóságot, a törvényhozásnak pedig meg kell vizsgálnia a nemzeti jogalkotás szükségességét a GM-szervezetek egészségügyi célú engedélyezésének és felhasználásának területén.
- A fenti célok eléréséhez, az ezekben megjelenő nemzeti érdekeink érvényesítéséhez igénybe kell venni a hazai tudomány segítségét, és meg kell teremteni számára az e kérdések tisztázásához szükséges finanszírozási és intézményi kereteket.
- Fel kell hívni továbbá a civil társadalmat, a pártokat, valamint a médiát, hogy saját eszközeikkel segítsék a problémakörnek a magyar társadalommal való megismertetését. A gazdák érdekképviseleti szervezetei és más civil szervezetek közreműködésével – a média eszközeit is mozgósítva – hatékony és kiegyensúlyozott tömegtájékoztatási kampányt kell folytatni annak érdekében, hogy mind az érintett termelők, mind a közvélemény tisztában legyen a géntechnológiával módosított növények termesztésének hatásaival. Biztosítani kell a probléma, a magyar GM stratégia és az azt szabályozó törvény, jogi és közgazdasági eszközök és keretek széleskörű megvitatásának társadalmi nyilvánosságát. Nem vagyunk tehát teljesen kiszolgáltatottak a multinacionális tőke erőszakos térhódításának. Vannak eszközeink saját nemzeti érdekeink érvényesítésére, csak hinnünk kell abban, hogy van erre esélyünk. Az OGY határozatban rögzített stratégia követésével többszintű védelmi rendszer építhető ki.
- Az „immunrendszer” első eleme a moratórium, a termesztési és forgalmazási tilalom. Jogunk van a moratóriumhoz. A védzáradéki eljárás lehetővé teszi, hogy ha aggályok merülnek föl, és tudományos bizonyítékokat találunk, hogy ezek megalapozottak, igenis fönntarthatjuk a moratóriumunkat. Ma változatlanul moratórium van érvényben ezekre a fajtákra Magyarországon és további 7 európai országban.
- A második szűrő vagy lehetőség a koegzisztencia-rendelet és az OGY határozat által körvonalazott nemzeti stratégia eszközrendszerének alkalmazása, amely arra az esetre biztosít védelmet, ha moratóriumunkat fel kellene adnunk, vagy olyan új fajta jelenne meg, amelyre vonatkozóan hazai vizsgálati eredményekkel még nem rendelkezünk.
- A harmadik szűrőt az önkormányzatok szintjén építhetjük. Az európai közvélemény –úgy tűnik – nem kér ebből a technológiából. Fölfogta, hogy milyen kockázatokkal jár, s ennek következtében Európaszerte számos régió, város és falu nyilvánította magát GM-mentes övezetté, vagy indította el ennek folyamatát (pl. Franciaországban 21-ből 14 régió és több mint 1000 település, Görögországban 54-ből 53 prefektúra, Nagy-Britanniában 44 megye, Olaszországban több mint 500 város, Ausztria valamennyi tartománya, Lengyelország 16 régiójából 15). Magyarországon a Nyugat-Dunántúli (2005. február 24.) valamint a Dél-Dunántúli (2005. december 22.) régió illetve több mint 60 település elindult ezen az úton. Ha valóban végigjárjuk az országot, és megbeszéljük a tétet a helyi közösségekkel, akkor el tudjuk érni, hogy Magyarország tiszta legyen ettől a technológiától és ennek termékeitől.
- A negyedik szűrő közgazdasági, piaci szabályozó eszközök ből állhat. Mindenek előtt az segíthet, ha a gazdák – megismerve a tényeket, a fajtakör tényleges teljesítményeit és kockázatait – egyszerűen nem alkalmaznak ilyen fajtákat. De a gazdaságpolitikára is fontos szerep hárul. Világossá kell tennie, hogy ha az érintett cégek továbbra is részt kívánnak venni a magyarországi agrobizniszben, akkor jobban teszik, ha távol tartják első generációs GM fajtáikat Magyarországtól, és egyéb, hagyományos fajtáikkal segítik a minőségi agrár-szerkezetváltást. Ellenkező esetben e hagyományos fajták vetőmagpiacán kivívott 30%-os hazai részesedésük is veszélybe kerülhet. A gazdasági érdekek mentén akár még realitása is lehet az ilyen típusú alkunak, amit egy nép köt bizonyos tőkés csoporttal. Ahogyan azt Heszky professzor úr a parlamenti nyílt napon elmondta, volt már arra példa, hogy a Monsanto egyik GM-burgonyafajtáját arra hivatkozva vonta vissza, hogy „az amerikai chipskészítők nem mutattak kellő érdeklődést a fajta iránt”. Vegyük úgy, hogy „a magyar nép nem mutat kellő érdeklődést az első generációs GM-fajták iránt”. Ha ezek a multinacionális cégek legalább annyira becsülik a magyarokat, mint az amerikai chipskészítő társaságokat, akkor minden bizonnyal bennünket is megkímélnek ezektől a fajtáktól, és akkor – legalábbis e tekintetben – nem lesz Magyarország szemétlerakóhely.
Végezetül az ötödik szűrőt ma a felelős magyar tudóstársadalom, az értelmiségi elit jelentheti. Tudósainktól azt várjuk, hogy munkájukkal és eredményeikkel ne a multinacionális tőke-érdekeltségek behatolásához, hanem a magyar társadalom ezen törekvéseinek megvalósításához nyújtsanak segítséget. Ebben – de csakis ebben – számíthatnak az állam és a törvényhozás teljes erkölcsi, politikai és gazdasági támogatására.
|
