Helyszíni beszámolók - V. Országos Bionap
III. rész

Mint, ahogy az Országos Bionap beharangozójában már hírt adtunk róla, az idei évben 3 időpontban  7 helyszínen kerül megvalósításra a rendezvény.

Az első három helyszín beszámolóját az alábbiakban olvashatják:

Szentantalfa

A Közép-dunántúlon az V. Országos Bionapot, 2011. július 2-án Szentantalfán a Dobosi pincészetben rendeztük. A rendezvényt Dobosi Dániel és felesége, Ilonka valamint Győző fiuk bonyolították, miközben a család többi tagja háttérből dolgozott azon, hogy sikeres legyen a nap minden pillanata. A rendezvényt Kiss Csaba Szentantalfa polgármester nyitotta meg, aki maga is borász és megtiszteltetésnek vette, hogy éppen az ő települése adott otthont ennek a rangos rendezvénynek. A kis Balatonfelvidéki faluban párhuzamosan folyt a falunap az országos rendezvénnyel, remekül kiegészítve egymást, és így a biotermelő környezetébe, élő közösségébe is bepillantást nyerhettek a látogatók. Több mind 350 látogató regisztrált résztvevőként.

A pince bejáratánál és a pincészet feletti zöld terület egészén vásár jellegű, sátrakkal kirakott környezetben hallhatott a közönség előadásokat. Dr. Majer János a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója előadásában rámutatott azokra a kísérletekre és biztató eredményekre, amelyek az ökológiai termesztésben is használhatók. A Badacsony ideális hely az ilyen kísérletekre és több ponton is együttműködnek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságával például a talajtakarásos kísérleteknél használt sás jól bevált a gyomok kiszorításában és a talajnedvesség megőrzésénél. A seregélyek elleni védelemre ajánlotta a szőlő kék hálóval való lefedését, mert ezt a magasból a madarak vízfelületnek érzékelik, és nem repülnek bele. Rámutatott arra, hogy körültekintően kell bánni a rovarok alkalmazásával a védekezésben. Kőrös Tamás növényvédelmi szakmérnök a szőlő védelméről, míg Pecznyik Béla környezetgazdálkodási agrármérnök növényorvos a szántóföldi és konyhakerti növények növényvédelméhez ajánlott a biogazdálkodásban is használható szereket.

Dr. Szalai Tímea a Csalán Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke a helyi gazdálkodás és termékfeldolgozás lehetőségeiről, valamint arról szólt, hogy az éghajlat védelmében mit tehetünk mint egyének, mint fogyasztók, mint közösségek. Kiállítói standján a Csalán Egyesület képviselői külön tanácsokkal látták el a látogatókat.

Meiszner Katalin természetgyógyász a helyes táplálkozásról és a stressz levezetéséről tartott előadást.

Dr. Bardócz Zsuzsanna a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a táplálkozás tudományprofesszora elmondta, hogy több amerikai és uniós kutatás igazolta, hogy a biotermékekben sokkal több hasznos anyag található, mint a nagyüzemi mezőgazdaság termékeiben.  Ugyanakkor a természetes anyagok jobban beépülnek az ember szervezetébe, mint a mesterséges adalékok, bármennyire is egészségesnek és nélkülözhetetlennek nyilvánítják őket a gyártóik és forgalmazóik.

Czeller Gábor szövetségi elnöktől arról hallottak a résztvevők, hogy mitől bio a bio, rámutatott, hogy az ökotermék nem azonos a vegyszermentes kisüzemi termeléssel. Szigorúan ellenőrzik a feltételeket és az előírások betartását. Az ellenőrzésnek is vannak költségei, a minősített, végjeggyel ellátott termék viszont végig garantált folyamatos minőséget jelent a termelése és előállítása során.

Ware Borbála rámutatott arra, hogy mire kell figyelni a termelőknek akkor, amikor át akarnak állni biotermelésre. A Balaton-felvidéki apró falvak ideális ökotermelési bázis lehetnének, mint ahogy valaha is voltak, itt a kiskertek, kisebb szántóföldek, legelők a jellemzőek. A legeltetés jót tesz a réteknek, legelőknek, nem szükséges szójával és egyéb magas fehérjetartalmú takarmánnyal etetni a legelő állatokat. 

Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtól előadásában rámutatott arra, hogy nagyüzemi léptékekben is lehetséges az ökogazdálkodás, és sokszor jobb eredményeket érnek el, mint a konvencionális gazdálkodásban.

A nap során Dobosi Dániel folyamatosan mutatta be a gazdaságot, a szőlőket, a borászatot. Takács Ferenc tanár úr pedig a szőlők környezetében fellelhető gyógynövények megismerésére hívta az érdeklődőket. 

A kiállítók, kóstoltatók mind saját területükön erősítették meg a vásárlók számára, hogy minőségibb termék az amit termelnek, feldolgoznak, árulnak. Ezt a Boronyák család ökoméhészete, a Bio Gold Natur Kft bioolajkínálata, Takács Ferenc tanár úr gyógynövény és biotermesztési előadásai, Visontai Béla a Zöldház Biopanzió vegetariánus tápláléka, a Somogyi Ökofalu képviselői, Molnár László borai, szőlőlevei is bizonyították. Ökogazdák beszélgettek tapasztalataikról a betérő kíváncsi látogatókkal. Jó hangulatban tellett a nap, a gyerekek természetes anyagokkal foglalkozó játszóháznak örülhettek. Schmidt Ferenc helyi kerámikus is színesítette a nap kínálatát.

Bioebéd, finom bioborok és egészséges kisugárzás volt a nap jellemzője. Köszönet mindenkinek aki tett ezért, és mindenkinek aki részese volt.

Ware Borbála

Mágocs

A Dél-Dunántúli Régió közepén, Tolna, Baranya és Somogy megyék találkozásánál fekvő Méhész-tanyán került megrendezésre az Országos Bionap. Az égiek nem voltak túl kegyesek: hiába a számtalan árnyékos fa, a kis patak, illetve annak hűsítő forrása – a kánikula csak nehezen volt elviselhető.

A szakmai program délelőtt 10 órakor vette kezdetét Mágocs polgármesterének, Hőnig Máriának rövid köszöntőjével. Ezt követően a Tolna Megyei Agrárkamara titkára, Tamási Balázs nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozva a szervezet és a Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesület közötti hosszú időre visszatekintő, jó szakmai kapcsolatot. Az előadások sorát Dr. Rieger László, a VM Stratégiai Főosztályának vezetője kezdte meg, bemutatva a Nemzeti Vidékstratégia kulcsterületeit, illetve azok kapcsolódási pontjait a biogazdálkodáshoz. Az érdeklődést nem hagyta lankadni Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke sem, amikor a biogazdálkodás és a biotermékek magyarországi helyzetét mutatta be. Dr. Roszik Péter még tovább feszítve a húrokat: az ellenőrzésről, a biotermékek felismerésének lehetőségeiről és a termékek előnyeiről beszélt prezentációjában. Dr. Kiss János, az AgroBio Hungary Kft. területi képviselője magával ragadóan mutatta be, hogy a talajba életet vivő BactoFil termékek talajfertőtlenítő és növényi ellenállóképesség növelő hatása hogyan hasznosítható a biotermesztésben. A program következő részében – miután a rendezvénysátor már kezdett szaunához hasonlítani – a házigazdák gazdaságbejárásra invitálták az érdeklődőket. A tanyánál lévő szántóterületen az olajtök, valamint néhány kertészeti kultúra agrotechnikai fogásait ismerhették meg az érdeklődök, de később lehetőség nyílt a tönke és alakor gabonafajták megtekintésére is.

Az időközben elkészült ebéd ismét a sátor közelébe vonzotta a látogatókat, akik ebédre a bioszürkemarhából készült pörkölt, igazi svábos „snizli”, illetve nyársra fűzött sült biozöldségek közül választhattak. A finomságokhoz szomjoltóként többféle bioüditő, biobor és biokávé, illetve a helyi forrás vízével kevert málnaszörp dukált. Az ebéd közben, illetve utána a Mágocsi Nyugdíjas Egyesület Énekkara igazi „mezőgazdasági nótákkal” szórakoztatta a vendégsereget.

A programokkal párhuzamosan bemutatkoztak a biogazdák is: a régióból érkezett 11 kiállító jellemzően zöldségféléket, gyümölcsöket, illetve ezekből készült finomságokat, tejtermékeket, borokat, tökmagolajat és különböző talaj- és a humán egészség fenntartásához szükséges készítményeket kínált. A kiállítás színvonalát emelte továbbá egy kunszállási biokertészet, illetve a váci biotejüzem, amely a hűvös biotejnek köszönhetően talán a leggyakrabban felkeresett stand volt. Mindemellett egy fazekas és egy fafaragó mester kínálata színesítette a rendezvényt.

A nap folyamán a legkisebbek fajátékokkal, a kézzel hajtható körhintán, homokkép készítésével vagy az íjászat alapjainak elsajátításával tölthették el az időt, de számtalan újdonságot szolgált számukra a tanya élővilága (többek között a szabadon kapirgáló tyúkok, valamint a patakban élő piócák). A délutánra meghirdetett BIO-TOTÓ-ra már csak az igazán kitartóak jelentkeztek, amelyben a biotermékekről rendelkezésre álló információk mellett a termékek felismerése is szerepelt.

Reméljük, hogy a nagy meleg ellenére a Méhész-tanya mintegy 200 látogatója élményekkel (no meg egy kis porral) megrakva tért haza. Köszönjük kitartásukat és részvételüket, mint ahogyan az előadókét és a kiállítókét is. Hálánkat fejezzük ki továbbá a rendezvény támogatóinak és mindazoknak, akik a szervezésben és a lebonyolításban segédkeztek.  

Szente Viktória, Bukovics Zsolt