A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Védjegyes partnerünk

Gércei alginit -
ásványi trágya 

a föld életereje: fosszilis alga tartalmú biomassza,
​természetes ásványi anyag​:

-19% fosszilis, szerves anyag,
- 81% ásványi anyag,
- 62 féle biológiailag tiszta makro-, mikro- és nyomelem található benne. 

Gércei alginit​, mely​ kimerülő talajok ásványi anyag meliorációjához

​- nélkülözhetetlen tápanyag kiegészítő,
- kiemelkedően magas vízmegtartó képességgel,
- hosszútávú, folyamatos, kimosódásmentes mikroelem leadó képességgel rendelkezik.

További információ:
http://www.alginit.hu/index.php/hu/

 

Keres-kínál

Eladó, nagyobb mennyiségű bio petrezselyem, bio káposzta, bio savanyú káposzta, bio savanyú káposztalé viszonteladók, feldolgozók részére.

Érdeklődni lehet:
Erdődi Imre, 06-30-9580-510

Bejelentkezés

Interjú a 2017-es Év Biogazdájával és Év Biogazdaságával

Czeller Gábor gazdasága Rózsa Péter

A XXX. Biokultúra Tudományos  Napon került átadásra a 2017-es Év Biogazdája és Év Biogazdasága díj. Az elismerést az ellenőrző szervezet javaslata alapján Czeller Gábor, valamint a Virágoskút Kft. ügyvezetője, Rózsa Péter vehette át. A velük készült interjúkat lentebb olvashatják.

 

Interjú Czeller Gáborral, az Év Biogazdájával

Hogyan kezdett hozzá a biogazdálkodáshoz? Mi motiválta?

Az egyetemi évek után a Tamási Állami Gazdaságban dolgoztam, ahol 5.000 hektáron zajlott a növénytermesztés. Akkoriban természetes volt az intenzív vegyszeres növényvédelem, ám az évek során kezdtem úgy érezni, hogy ezt az állapotot sokáig már nem lehet fenntartani.

Emlékszem, mikor láttam egy őzet legelészés közben összeesni – repcedarázs ellen végzett növényvédelmi kezelés után tévedt a táblára a vad –, ekkor beszéltem meg egy találkozót egykori tanárommal, Márai Gézával, aki takarmányozástant tanított a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tulajdonképpen ő volt az, aki motivált, hogy elinduljak ezen az úton. Elkezdtem biogazdálkodni két társammal, árral szemben eveztünk, akkoriban nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy miért is jó az ökológiai gazdálkodás. Sokat köszönhetek néhai Egerszegi György barátomnak, akivel külön utakon, de egymást segítve próbáltunk helytállni a biogazdálkodásban a vegyszeres kezelések virágkorában.

Meséljen kicsit a gazdaságról! Mivel foglalkoznak pontosan?

1992 óta gazdálkodunk, eleinte csak szántóföldi növénytermesztés volt, ezt követték a gyümölcsültetvények és ma már két hektár kertészetünk is van. A gazdaság mérete 92 hektár körül van, ennek java kb. 65 hektár szántóföld, 14 hektár gyümölcsfás ültetvény és 1-1,5 hektár vegyes kertészet.  A kertészetben megtermelt árut a budapesti Biokultúra Ökopiacon értékesítjük, de készítünk aszalt gyümölcsöket és lekvárt is.

Mivel állattenyésztést tanultam, mindig is szerettem volna állatokat tartani. Ez a vágyam is teljesült, ma már baromfi és szarvasmarha is van a gazdaságban.  Hat éve tartunk szarvasmarhát, jelenleg 12 anyatehén és a szaporulata alkotja az állományt. Egyik nagy álmom, hogy bio steak house-t is létrehozzunk a gazdaságban. Ez egyelőre még a távlati tervek között szerepel, de bízom benne, hogy sikerül megvalósítani.

Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, rengeteg jó ötlete van. Többek között ő szerette volna, hogy a gazdaságot a biodinamikus szemléletmóddal kezdjük művelni. Nekem szükségem volt arra a húsz évnyi tapasztalatra és „ráhangolódásra”, hogy a biodinamikus gazdálkodás szellemi hátterét elfogadjam, a gyakorlati fogásait megtanuljam, neki ez sokkal korábban sikerült.  Negyedik éve ebben a szellemiségben gazdálkodunk, a Demeter minősítést is megkaptuk.

Milyen hatással van a biogazdálkodás a hétköznapi életükre?

Elég nehéz lenne elválasztani a kettőt. Mi nem csupán így gazdálkodunk, ebben is élünk. A saját gazdaságunkban megtermelt élelmiszereket fogyasztjuk, még saját lisztet is készítünk – Szécsényben egy ellenőrzött malomban dolgozzák fel a gabonákat, többféle liszt is készül. Amit a saját gazdaságunkban nem tudunk megtermelni, azt biogazda társainktól vesszük meg mi is a Biokultúra Ökopiacon. Két gyermekünk is ebben a közegben nőtt fel. Kicsi koruk óta bioélelmiszert fogyasztanak és mindkettőjük egészsége kifogástalan.

Mit jelent Önnek az Év Biogazdája Díj?

Nagyon jólesett, hogy én kaptam az Év Biogazdája díjat. Természetesen az ember nem azért áll biogazdának, hogy azért elismeréseket gyűjtsön be. Igazság szerint már többször is felmerült a jelölés, de eddig valahogy mindig sikerült elhárítanom. Idén a Biokontroll munkatársai javaslatára a Szövetség Vezetőség elfogadta és nekem ítélte meg ezt az elismerést. Megtisztelő, hiszen a tanúsító szervezet ellenőrei, tanúsítói jól ismernek engem is, a gazdaságot is és az elmúlt 25 éves biogazdálkodói tevékenységemet is. A kezdeti nehézségek ellenére – mikor még őrültségnek számított a vegyszermentes gazdálkodás –, úgy tűnik az idő engem igazolt.

Nehéz ma biogazdának lenni?

Ma már sokkal könnyebb érvényesülni biogazdaként, hiszen ott a sokféle pályázati lehetőség, az állami támogatások, melyek anyagilag hozzájárulnak a gazdaság beindításához, fejlesztéséhez. Ezen kívül jelentős különbség, hogy a köztudatba már sokkal jobban beépült az ökoszemlélet. Egyre nagyobb a biotermékek piaca, jók az értékesítési lehetőségek. 20 évvel ezelőtt ezek mind hiányoztak, de így is sikerült fennmaradnunk.

Azonban azt nem állítom, hogy egyszerű biogazdálkodni. Talán az első 3 év a legnehezebb. Ebben az időszakban ugyanis nem csak a területnek kell átállnia, hanem a gazdának is teljes szemléletváltáson kell átesnie. Főleg akkor jelenthet ez problémát, ha valaki konvencionálisból szeretne átállni biora, hiszen meg kell értenie, hogy többé nincs olyan, hogy „gyomirtás”…

Mit gondol, hogyan lehet valaki sikeres biogazda?

Fontos, hogy ne csak az anyagi szempontokat tartsák szem előtt. Ha valaki emiatt kezd el biogazdálkodni, akkor csalódni fog. A mögöttes tartalmat kell nézni, azt, hogy ezzel a gazdálkodási móddal mit hagynak maguk után a környezetben és milyen minőségű élelmiszert állítanak elő. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a biogazdaság nem lehet sikeres gazdasági szempontból is. Viszont ne ez legyen a motiváció, nem ez a lényeg. Csak akkor lehet valaki sikeres biogazda, ha ezt belátja és sikerül átesnie a korábban is említett szemléletváltáson.

Az interjút készítette: Szeder Fruzsina
Kép: Czeller Gábor ökogazdaságában készült

 

Interjú Rózsa Péterrel, az idei Év Biogazdasága díj kitüntettjével, a Virágoskút Kft. vezetőjével

Az Év Biogazdasága a Virágoskút Kft., Rózsa Péter és családja, mert ők együtt egy egész. Órákig, sőt napokig hallgattam volna, ahogy beszél az alapértékekről, az életről, amelyben az ember élőlény, hasonlóan a növényekhez és állatokhoz, eszünk, iszunk és lélegzünk, de a növények és állatok nem mennek szabadságra, nincs munkaidejük, hétvégéjük, ahogy egy parasztembernek sincs. Nehéz munka, egyre kevesen vállalják a könnyen megszerezhető javak ellenében, de ők úgy élnek, hogy legyenek követőik, a tudást nem tartják meg, hanem átadják.

De honnan indultak?

36 éve, föld nélkül, egy metszőollóval. A földszerzés nehéz volt, elővásárlási joggal rendelkeztek az állami gazdaságok és TSZ-ek, földhöz csak az juthatott, aki egyéni gazda volt, egyéni gazda az lehetett, akinek földje volt… Egy szőlőskerttel indultunk, ezután Hortobágy mellé kerültünk, ahol dinnyetermesztéssel foglalkoztunk, majd a ’90-es években sikerült megvenni a mai területünket.

18. éve vagyunk biogazdák, azt hittük már mindent tudunk, egyszerű lesz, de tévedtünk. Először megtanultunk termeszteni. Aztán már tudtunk termeszteni, de nem volt piaca, mert az emberek nem búzát esznek és nyers húst, hanem kenyeret és kolbászt. Élelmiszer-előállításra volt szükség és piacokra. Elindult a piacok szervezése, a legelső Debrecenben volt, majd Miskolcon, Nyíregyházán, Újpesten. Részt vettem a mai budapesti Biokultúra Ökopiac szervezésében is. Én még alakítanám, hiányzik a népzene…

Hol tartanak most?

A gazdaság - főként munkaerőhiány miatt - nem fejleszthető tovább, jelenleg 27-en dolgoznak nálunk, arra kell beállni, amit a család elbír. Ma is a széllel szembe megyek, a magyar kultúra ápolását (Pásztor-szentély, Makovecz által tervezett Biocsárda) és az oktatás reformálását nagyon fontosnak tartom. Az óvodai nevelés megkezdődött, gazdaképzés folyik nálunk, egyetemistákat fogadunk, van, aki a doktoriját írja, van, aki gyakorlatát tölti. Szellemi műhely vagyunk, a másként gondolkozóké. Jó kapcsolatot ápolunk a Sapientia Egyetemmel és Gödöllővel (Szent István Egyetem, Gödöllő) is.

Hogyan látja a jövőt?

10 éve ezen dolgozom. A generációs folytonosság nagyon fontos, ha beadjuk az unokánkat óvodába, elválik a szüleitől, nem a szüleik, hanem a nagyszüleik lesznek a példa… A generációknak egymás után kell következnie. A családot nem lehet erőszakkal bevonni, a példamutatás nagyon fontos, ugyanakkor a követőkre is szükség van.

A világban alá és fölé rendelés van, ez nem jó. Mellérendelés kell, együttműködés, egymás megvédése. A gyermeknek látni kell a munka oldalát. A legszegényebb paraszti kultúrában is látható, hogy a gyermekek belenőttek a világukba. Látták az odavezető nehéz utat. A kertészetet Peti fiam (ifj. Rózsa Péter), a feldolgozást András fiam (Rózsa András) viszi tovább, de ott van a Biocsárda, az állatok és az iskola... vannak nehézségek, de ennek ez a szépsége.

Nem kérdeztem meg, mit jelent számára a díj, hiszen láttam. Ültem és hallgattam, ahogy díjjal a kezében áll, nem magát vagy a gazdaságát méltatta, nem a nehézségeket említette, hanem a jövőről beszélt. Az alapítványról, a tudás átadásról, a 4 éves unokájáról, aki tolikapát kért karácsonyra. Kívánhat többet egy biogazda?

Az interjút készítette: dr. Sipos Kitti
kép: viragoskut-bio.hu