A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

A gércei alginit

gércei alginit

Gércei alginit - a föld életereje

A „talajtermékenység” fogalma egy meglehetősen összetett rendszer egyszerűsített megfogalmazása. Ezalatt általában a talaj azon rétegének összetett tulajdonságait értjük, melyek a talajt alkalmassá teszik növények termesztésére. 

A talajtermékenység a talaj biológiai, kémiai, fizikai egymásra ható folyamatainak összessége, melyek egymással szoros kölcsönhatásban képesek kielégíteni a növények összetett tápanyag szükségletét, mikro-, makroflóra, szervesanyag, víz- és szervetlen makro-, mikroelem igényét.  

A talajtermékenység alapjaiban határozza meg a termesztett növényi kultúra zöldtömegének, terméshozamának és tartalmi minőségének alakulását; tápanyag szolgáltató képessége meghatározza az egyes növény növekedési fázisának intenzitását, minőségét, kórokozókkal szembeni ellenálló képességét. 

A modern mezőgazdaságban az egyre intenzívebb termesztési módok alkalmazása, a profitmaximalizálásra való törekvés, az intenzív vegyszerhasználat óhatatlanul együtt jár a környezet sokrétű károsodásával. Az egyik ilyen jelenség az intenzív művelésbe vont területek talaj pH értékének csökkenése, vagyis a talaj savanyodása, amely komoly távlati következményekkel jár.

A pH érték csökkenésével változnak a talaj összetett biológiai, kémiai, fizikai rendszerei. Ennek egyenes következménye, hogy a termesztett növények képessége a szükséges tápanyagok felvételére csökkennek. A fizikailag még felvehető elégtelen összetételű tápanyagok gyengébb hasznosulása jelentősen csökkentik az adott növényi szervezet fejlődését, így csökken a termeszthető növények köre, azon belül azok tömege, terméshozama, illetve beltartalmi minősége.

Az elsavanyodó talajokban azok megváltozott kémhatása okán mobilizálódhatnak némely toxikus elemek, nehézfémek – melyek az élelmiszerláncba kerülve a lakosság egészségét veszélyeztethetik – valamint sérül a talaj megkötő, szűrő, átalakító, öntisztuló ökológiai funkciója. 

Rendkívül fontos tehát a termesztés alapját képező megváltozott kémiai tulajdonságokkal rendelkező talaj összetett helyreállítása. A talaj kémhatásának semleges felé történő eltolása nagymértékben javítja a tápanyagok hasznosulását, felszívódását. Ennek a sokrétű összetevőt igénylő folyamatnak fontos elemei pl. a meszezés, trágyázás. A talajok termőképességének, „termékenységének” megőrzése és azok növelését célzó ráfordítások meghatározzák a termesztés hatékonyságát is.

A biogazdálkodás igényeihez igazodó tápanyagellátás, a talajok tápanyagokkal történő feltöltése sokkal összetettebb feladat, mint a hagyományos kémiai anyagokat alkalmazó rendszereké.  A biológiailag tiszta gazdálkodás során, csak a jogszabályokban meghatározott természetes eredetű anyagok alkalmazhatóak. A tápanyag-utánpótlás hagyományos módjai (megfelelő vetésforgó, zöldtrágyanövények használata, a különféle komposztált szerves anyagok, a különböző érlelt szervestrágyák) mellett mikrobiológiai készítmények és természetes, ásványi anyagok – mint például kőzetporok, földpát, riolittufa zeolit stb, valamint a magas kálcium (mész) tartalmú alginit  használhatóak.

Az alginit 4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Pannon-tenger lerakódott meszes üledékéből  vulkáni tevékenység eredményeként kiemelkedő zárt krátergyűrűkben édesvizi tavak alakultak ki. Ezekben a „tengerszemekben”  a  zöld algák egy ritkán előforduló fajtája (Botryococcus braunii) szaporodott el. A kimosódott bazalttufával és egyéb lebegő anyagokkal (spórákkal, pollenekkel) együtt leülepedett a zárt krátergyűrűk, krátertavak aljára. A leülepedett algatömeg,  valamint a finom eloszlású lebegő üledék keveréke együttesen hozta létre az alginitet, melynek fellelhetősége a Kárpát-medencére terjed ki. A gércei bánya a Kárpát-medencei alginitvagyon mintegy 80%-ával rendelkezik. 

Tehát a gércei alginit alga biomasszából és elmállott bazalttufából álló, természetes eredetű, nagy ásványi- és szervesanyag-tartalommal rendelkező talajjavító és kondicionáló anyag. Az alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból álló alginit,  a növények számára szükséges minden tápelemet tartalmaz, de jelentős szervesanyag- és mésztartalma miatt a talajok szerkezetének, kémhatásának és biológiai aktivitásának javítására is alkalmas.

A homokos, laza talajok szerkezetét kedvezően megváltoztatja, jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a növények számára szükséges, fontos tápanyagok kimosódását, így segítve elő azok folyamatos tápanyagellátását. Az alginit szervesanyag-tartalma (fosszilis alga-biomassza) elérheti a 19%-ot. 1 kg alginit 0,63 liter vizet képes megkötni és megtartani, ebből 0,41 litert fokozatosan átadni a növények számára, így a növények víz- és tápanyagellátása egyenletessé válik, jelentősen csökken a szükséges öntözővíz mennyisége. Ennek eredményeként, a termelési/termesztési költségek nagymértékben csökkenthetőek. Az alginit alkalmazása javítja a talaj szerkezetét, összetett tartalmának köszönhetően a növények jobban fejlődnek, valamint serkenti a talaj mikrobiális aktivitását is. A kijuttatandó alginit mennyisége természetesen függ a talaj összetételétől, annak minőségétől. Homokos talajok esetében az ajánlott átlagos felhasználási mennyiség akár 8-10 kg/m2 is lehet meszezésre, 4-8 évenként ismételve. Az alginit tápanyagmegtartó és talajszerkezet javító képessége, vízmegtartó kapacitása  viszont folyamatos, kimosódás mentes és örök érvényű. 

 

50 kg N/ha/év
0 t gércei alginit/ha/5 év
50 kg N/ha/év
100 t gércei alginit/ha/5 év

Képek: Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Nyírlugos, kísérleti telep 2013

A gércei alginit mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosítását célzó kutatások hosszú időre nyúlnak vissza. Több célú hasznosíthatóságát számos szabadalom és kísérleti eredmény igazolta. Az Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet mezőgazdasági és környezetvédelmi szakértője, tudományos tanácsadója, a nyírlugosi alginites kísérletek témavezetője PhD Dr. Kádár Imre  2002-ben többek között a következő megállapításokat tette:

 „1./Az alginit kémhatása semleges, ill. lúgos. Minden olyan elemet tartalmaz, mely az élővilág fejlődéséhez szükséges. Talajra, állatra, növényre pozitív hatást gyakorolhat. Értékét növeli nagy humusz, nitrogén, kálium, kalcium, magnézium és mikroelem, valamint kolloid készlete.

2./ Összetétele alapján különösen előnyös alkalmazása savanyú kolloidszegény, laza szerkezetű homoktalajainkon, melyek vízháztartását és tápanyag-gazdálkodását javítja, termékenységét és a rajta fejlődő növények aszálytűrő képességét növelheti. Kolloidális struktúrája a talajszennyezéseket megköti (méregteleníti), a kemikáliák kilúgzását, talajvízbe jutását akadályozza. Savanyú talajainkon meszező hatást fejt ki, gátolja számos nehézfém/toxikus elem táplálékláncba kerülését. A kezelt talajban káros hatást nem okoz.

3./ A kezelt talajon csökkenhet az öntözési igény, vízfelhasználás. Állókultúrák (szőlő, gyümölcs, erdei fafajok) telepítése sikeressé válhat kedvezőtlen termőhelyen a szuszpenziós hidrofúrós alginites eljárással. Növényvédő hatású az őszi alginites permetezés, valamint levéltrágyának minősülhet a tenyészidő alatti szuszpenziós kezelés. Szántóföldi kultúrákban általánosan elfogadott a 40 t/ha adag beszántása 4-8 évenként. Kertészeti és üvegházi termesztésben széleskörű alkalmazásra nyílik mód a jövőben.

4./ Hulladékanyagok komposztálásakor és istállózó állattartásban egyaránt érvényesül a szagtalanító hatás (ammónia megkötése), meszező hatás, valamint a felhasználandó trágyaanyagok tápanyagokban való dúsulása, értéknövelése és az állathigiénés szempontok.

5./ A termék megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, így egyaránt felhasználható védett területeken, ill. a már elszennyezett területek remediációja során. Bizonyos talajokon megakadályozhatja azok erózióját, a káros nitrát és foszfát feldúsulást az élővizekben, nehézfémek és radioaktív izotópok szétszóródását a környezetben.”

A gércei alginit ökogazdálkodásban ajánlott termék minősítő tanusítvánnyal,  mint ásványi trágya és növényvédő szer, takarmányadalék, valamint a palántanevelésre szánt földkeverékek alapanyaga. Az alginit az EU biotörvény előírásainak eleget tesz, megfelel az Európai Uniós 889/2008 és a 834/2007-s irányelveknek és alkalmazható biogazdálkodásokban is.

Alginit Kft. ● www.alginit.hu

1075 Budapest, Károly krt. 11. ● Telefon: +36 1 269 7826
E-mail: alginit.titkarsag@gmail.com

Keressen minket a Facebookon is:
https://www.facebook.com/Alginit-Kft

Írta: Gajdó Anna, Alginit Kft.