A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Hirdetés

Eladó
lucerna bálák és
biodinamikus Angus borjak

Ökogazdálkodásból /Demeter gazdaság/ származó
Aberdeen Angus fajtájú
6 db választási bikaborjú és
4 db választási üszőborjak
eladóak Tamásiban!

Szállítási lehetőség kezdete 2018 november 15-től.
Irányár: Bikaborjak: 1100 Ft/kg
             Üszőborjak: 900 Ft/kg

Ugyanitt lucerna körbálák eladóak:
100 db 110 cm átmérőjű 6000 Ft/db és
50 db 125 cm átmérőjű 7000 Ft/db irányárral.

Érdeklődni Czeller Gábornál a +36 30/572-3898-as telefonszámon lehet.

Facebook

 

Bejelentkezés

Konferencia beszámoló

Új nemesítési technikák és a génmódosítás konferencia beszámoló

„Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való.”

Szeptember 11-én, kedden megrendezésre került a Jövő Nemzedékek Szószólója, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör közös megrendezésében az újra aktuális GMO témával foglalkozó konferencia. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában megrendezett eseményen több elismert előadó és szakértő is felszólalt az új precíziós nemesítési technikáknak is nevezett módszerekkel és általánosan a génmódosítás létjogosultságával kapcsolatban.

 

A szeptemberi konferencia egy szűk körű februári kerekasztal értekezés folytatásaként került megrendezésre. Mindkettőt a génmódosítást támogatók és az azt ellenzők közti, új génmódosítási technikákkal kapcsolatos párbeszéd kialakításáért, szakmai vita kezdeményezése érdekében hívták össze a szervezők, azzal a céllal, hogy a jövőben több közös egyetértési pontot találjanak az egymással szembenállók a terítéken lévő kérdéssel kapcsolatban. A kérdésnek újra aktualitást az Európai Bíróság júliusi döntése adott, amely rögzíti, hogy az új nemesítési módszereknek nevezett technikákat is a génmódosított szervezetekkel azonos szabályozás alá kell vonni. Ezt a döntést a Magyar Biokultúra Szövetség üdvözli. Nagy István, agrárminiszter elmondta, hogy a magyar államigazgatás a határozatba foglaltakat végre fogja itthon hajtani és az Alaptörvénybe foglalt GMO mentességet továbbra is fenntartják. A kérdés pedig: Mi a helyzet az új génmódosítási technikákkal? Mik ezek kockázatai? Mik az Európai Bíróság nyári ítéletének a következményei a gyakorlatban?

A konferencia délelőtti szekcióját Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója nyitotta meg, néhány gondolatindító mondattal. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a génmódosítással a szakemberek olyan iramú változtatásokat idéznek elő, ami a természetben nem fordul elő. Ha ezek a szervezetek kikerülnek a természetbe, nem tudjuk azokat onnan visszahívni, kontrollálatlanul terjednek el. Bándi szerint senki nem ismeri ennek hosszú távú következményeit, ezért kockázatosnak kell tekinteni ezeket és az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni ezek kezelésénél.

Az első előadó Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont kukoricanemesítője. A szakember szerint a hagyományos gazdálkodók és a nemesítők célja ugyanaz, növelni a termésátlagokat, annak érdekében, hogy minél kisebb területről lehetséges legyen az emberek ellátása élelmiszerrel, hiszen a termőterületek egyre fogynak, míg az emberiség létszáma növekszik. Rádi szerint a cél elérésének módjában szükséges konszenzusra jutnia az említett két tábornak, ugyanis állítása szerint a nemesítők úgy vélik, hogy hagyományos módszerekkel haszonnövényeink termésátlaga már nem növelhető fenntartható módon. Szerintük szükség van egy új technológiára, amivel el lehet ezt érni. Az előadó az úgynevezett CRISPR/Cas9 technikát javasolja megoldásként. Álláspontja szerint a mutációs nemesítésben korábban alkalmazott módszerek alkalmazása pontatlan és drasztikus hatásokat idéz elő az alany szervezetben. Rádi szerint azonban az általa javasolt módszer már 100%-ban megbízható, mert precíz, hatékony nemesítési eljárás. Lehet használni gének bevitelére, de csupán egyetlen pontmutáció létrehozására is, amivel célzottan érhetjük el a természetben is kialakuló, számunkra hasznos genetikai változásokat. A módszer biztonságára garanciaként adta elő, hogy a nem kívánt változások előre kiszűrhetőek.  A köztermesztésben lévő növények teljes genomja ismert, ezért genom elemző programok segítségével előre meghatározhatók az off-target mutációk, majd utólag ellenőrizhetők szekvenálással. Rádi szerint szükséges ezeknek a módszereknek a lehetőségével élnünk Magyarországon, mert csak ezekkel tudjuk majd tartani az iramot a multinacionális cégekkel, így tudjuk magyar kézben tartani az élelmezésünk jövőjét.

Másodikként Dudits Dénes akadémikus, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke folytatta. A búza gluténérzékenységet kiváltó fehérjéjének domén szerkezetéről és annak lehetséges kikapcsolási módjairól értekezett először részletesebben, mint lehetőség, amit a génszerkesztés kínál. Két módszert is bemutatott, melyekkel a kívánt hatás elérhető. Egy további tanulmányt (https://genomebiology.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13059-018-1458-5) bemutatva - ami arra a konklúzióra jutott, hogy az új preciziós technikák rendkívül pontosan hajtják végre a kiválasztott gének változtatását, off-target mutáció nélkül - érvelt a genomszevenciálási módszerek megbízhatósága mellett. Meglátása szerint ezek a módszerek azért kerültek a korábbi génmódosítási technológiákkal azonos jogi kategóriába, mert a döntéshozó jogászoknak problémát okoz annak elhelyezése.
Véleménye szerint a Visegrádi négyek közös érdeke, hogy a preciziós nemesítést kiemelt fontosságú innovációként kezeljék a mezőgazdaságon belül és ebben Magyarországnak kezdeményező szerepet kell vállaljon.

Dudits Dénest Darvas Béla, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökének előadása következett. A génmódosítási módszerek kockázatára hívta fel először a hallgatósága figyelmét, és arra, hogy hazánk kutatásai e téren mennyire elmaradottak, az ilyen jellegű tanulmányok hozzáférhető finanszírozásának hiánya miatt. Ezt követően számba vette a hagyományos nemesítés, a keresztezés és a különböző génmódosítási módszerek megjelenésének időbeni megjelenését, melyek közül a konferencia egyik fő témájaként szereplő genomszerkesztés a legfiatalabbnak nevezhető módszer. A Biotechnológiai Szolgáltatások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) adatbázisa alapján összesen 2 darab magyarországi környezettudományi tanulmányt végeztek a génmódosításról, ami nem elég ahhoz, hogy biztonságosnak lehessen nevezni.
Darvas 3 géntechnológiai módszert különít el, ezeket jogalkotási szempontokra javasolja.

∙ Az első ilyen kategória a GMO, ahol egy teljesen idegen gént visznek be az alanyba,

∙ második a GEO, ahol új allél jelenik meg,

∙ végül pedig a GSO, ennél a módszernél az alany saját génjét vagy génjeit rontják el.

Szerinte mind 3 kategória egységesen a génmódosítás szabályozása alá kell, hogy kerüljön, bár van, amelyikkel szemben a döntéshozók és a közvélemény kevesebb ellenállást mutat.

Egy idei tudományos cikk alapján az ember látáskörét a manipulált génekről az alany szervezeten belül ahhoz hasonlította, mint amit éjszaka a közvilágítás segítségével láthatunk egy parkoló területéből, ami körülbelül a 21%-át teszi ki az egésznek. Érvelése szerint ezek alapján nem lehetséges ezeket a technológiákat biztonságosnak nevezni.
Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az Európai Unió vagy Magyarország döntéshozói olyan döntést hoznak a jövőben, aminek értelmében a génmódosított szervezetek kijuthatnak a szántóföldekre, abban az esetben sürgősen korszerűsíteni kell, valahogy meg kell oldani a koegzisztencia kérdését a nem génmódosított szervezetekkel.
Javaslatokat tett többek között az Alaptörvény XX. cikkének átfogalmazására, hogy a hazai értékeket védje, ne csupán a jelenleg GMO jogszabály alá tartozó szervezeteket utasítsa el.

Bardócz Zsuzsa biokémikus következett, aki ellentmondásos tudósként mutatkozott be. Előadásában az elővigyázatosságra hívta fel az emberek figyelmét. Több hozzáértőtől való gondolatot idézve és cikkeket felsorakoztatva igyekezett bemutatni, mennyire bizonytalan a következménye annak, ha genetikailag módosított szervezeteket kiengednénk a laborokból a természetbe. Egyik fő példaként a Szociális és Környezetvédelemért Felelős Kutatók Európai Hálózatának (ENSSER) elővigyázatosságra intő megfogalmazott pontjait hozta. Szerintük az új génmódosítási technikák képesek a szervezeteket megváltoztatni, és bár nem lehet kimutatni róluk, hogy GMO-k, ez nem védi meg a természetet, a környezetet annak ismeretlen következményeitől. Továbbá az evolúcióban a változások egyenként jelentkeznek, míg az új technológiáknál hirtelen nagyon különböző szervezetek létrehozását teszik lehetővé. Nem bizonyított, hogy az új technikákkal létrehozott genom olyan, mintha emberi beavatkozás nélkül keletkezett volna. Hiába nem kerül idegen DNS a genomba, a változás kimutatható a DNS/RNS-ből. Az ENSSER szerint sokszor fordul elő ezekkel a technikákkal is váratlan hatás, változás.

Szünet előtt az előadók sorát Nagy István, agrárminiszter zárta, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy az esetek többségében a döntéshozók nem hozzáértők, ezért a szakemberek és tudósok segítségét kérik, hogy a jövő nemzedékei számára megfelelő döntést tudjanak hozni. Kijelentette, hogy Magyarország továbbra is határozottan GMO ellenes. Előadta, hogy a jövőben is igyekezni fognak a magyar, GMO-mentes szóját Magyarországon tartani a támogatások kiosztási menetének bizonyos változtatásaival. A termelő a támogatást akkor kapná meg, ha magyar feldolgozónak adja tovább. Ezzel szeretnék 8 éven belül az import szóját kiváltani többek között a takarmányozásból is.

A délutáni szekciót Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke kezdte meg. Előadásában arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a GMO-k esetében, mint máskor is, az egész rendszert kell figyelembe venni. „Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való.” – hangoztatta az ismert mondást, ezzel is reflektálva arra, hogy az emberiség kezébe került korábbi technológiákkal sem sikerült megfelelően bánnunk. Hiszen csupán az utóbbi 100-150 évben sikerült a természet rugalmasságát meghaladóan nagy változásokat előidéznünk, amiket jó eséllyel már sosem fogunk tudni visszafordítani. Hangsúlyozta az elővigyázatosság fontosságát ebben az esetben, hiszen ha egyszer az emberiség kiengedi az „egészbe” a GMO-kat, azok örökre a rendszer részévé válnak, beláthatatlan következményekkel.

Fodor László, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára adott elő délután másodikként. Reflektálva az agrárminiszter előadására elmondta, hogy szerinte nem lesz és nem is feltétlenül szükséges, hogy legyen a tudományos szakemberek köreiben teljes egyetértés az ügyben, inkább a döntéshozókat szólítaná meg, hogy alkalmazzák az elővigyázatosság elvét mindenkor.
Szerinte az Európai Bíróság új GMO határozatának Magyarország jogalkalmazására nincs nagy hatása, inkább azt a kérdést tette fel, hogyan lehetne a magyar szabályozást alkalmazhatóbbá tenni.
A Darvas Béla által javasolt, az Alaptörvény XX. cikkének megváltoztatásáról azt mondta, valóban lehetne alkalmasabb megfogalmazást kialakítani, a hazai természeti értékek megvédése azonban a törvény B cikkében már benne van.

Utolsóelőtti előadóként Heidemarie Porstner, Global 2000 – Föld Barátai Ausztria munkatársa állt a közönség elé, aki immár 20 éve a GMO-k kérdésével foglalkozik. Porstner ugyancsak rendkívüli elővigyázatosságra intette mind a döntéshozókat, mind a szakembereket, hiszen a GMO-k rövid történelme alatt az előállítók ígéreteiből –  mint a szárazság tűrő fajták, a rendkívül magas terméshozamok, a fenntarthatóbb termelés – közül gyakorlatilag egyet sem váltottak be. Ehelyett szükségtelen mennyiségű rovar- és gyomírószert igénylő kultúrák alakultak ki, becsületes gazdák mentek csődbe és az igazán hosszú távú hatásait továbbra sem ismerjük a többek között az USA-ban és Spanyolországban a környezetbe engedett szervezetek hatását.

Végül Homoki Hajnalka és Roszík Péter, Magyar Biokultúra Szövetség nevében tartott előadása következett. Az előadásban is üdvözölték az Európai Bíróság ítéletét, hiszen az egybevág mind a Szövetség, mind az IFOAM (Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) állásfoglalásával. Az új génmódosítási módszerek hasonló változásokat hoznak az örökítőanyagban, mint a korábbi technológiák, ezért ezeknek is azonos jogi szabályozás alá kell tartozniuk.
A génmódosítás által létrehozott szervezetek alkalmazása az ökológiai gazdálkodásnak mind a 4 alapelvével – gondosság, méltányosság, környezet megóvása, egészség – , ütközik, ezért annak szabályozása nem is engedi a GMO-k bevonását biogazdálkodásba. Megemlítendő, hogy a fogyasztók többsége elutasítja a genetikailag módosított szervezetek és azok származékainak fogyasztását, sokan ezért is választják a biotermékeket.
Az előadásban felteszik a kérdést, hogyan állíthatja valaki, hogy ismerjük egy ilyen beavatkozás hatásait, ami még mind a mai napig gyerekcipőben jár, ha nem ismerjük pontosan annak a biológiai rendszernek a működését sem, amibe ezzel beleavatkoznánk?
Homoki kiemelte a tényt, hogy Magyarország GMO mentessége hatalmas – többek között –  gazdasági érték az országnak, amit meg kell őriznünk.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke a kérdések és megjegyzések szekciója után lezárta a konferenciát. Összegzésképpen az előadók és a hallgatóságból felszólalók jelentős része is kifejezte egyetértését a felől, hogy szükség van az értekezések és a párbeszéd folytatására az új precíziós nemesítési technológiák ügyével kapcsolatban annak érdekében, hogy ha nem is jutnak valaha is teljes egyetértésre az egymással szemben állók, legalább a jövőbeni döntéseket a lehető legtöbb információval a kezükben tudják mind a döntéshozók, mind a fogyasztók meghozni.

 

A Magyar Biokultúra Szövetség az előadások után továbbra is tartja eddigi állásfoglalását, mi szerint a génmódosítással létrehozott szervezetek – ideértve, most már az Európai Bíróság döntésének értelmében is az új precíziós nemesítési technológiákat is –, köztermesztésbe vonását határozottan visszautasítja.

Írta: Szlatényi Dóra