A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

A Glifozát gyomírtó nem bomlik le

Egy magyar laboratórium eredményei is megerősítették azokat az európai tapasztalatokat, amelyek szerint a glifozát nevű gyomirtó annyira elterjedt a Földön, hogy ma már az egész felszínt beborítja.

A Wessling Hungary Kft. a magyarországi biotermékekben gyakran a határérték felett mérte a gyomirtószert. Emellett az is érdekes, hogy a glifozát és a GMO-k terjedése között arányosság figyelhető meg.

A glifozát az egyik legrégebbi gyomirtó, aminél sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as évektől kezdve, de valamiért csak nem akar kikopni a használatból. A glifozát esetében a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növényeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodó gyomirtónak – vélekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati Közlemények főszerkesztője, a lapot kiadó WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A genetikailag módosított palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem képes kifejteni a növényre gyakorolt mérgező hatását. A gomb és a kabát viszonyát jól érzékelteti a GMO-s szója termelésének és a glifozát felhasználásának egymáshoz való egyértelmű megfeleltetése – mondta Szigeti.

Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 óta alkalmazzák világszerte, vetés előtt és után is használják a mezőgazdaságban. Elterjedését főleg az segítette, hogy a biotechnológiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelésben is jelentős részt adó RR szójához hasonló haszonnövényekkel állt elő. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultúrák vetésterületének globális összegét alapul vett számítások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisége és a világ teljes, transzgénikus szója vetésterülete egymással arányosak. Egy 2000-ből származó dolgozat szerint 1977-ben a becsült felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetőlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresére emelkedett.

De mégis mi a baj a glifozáttal?

 A glifozát elterjedésének és a monokultúrákban történő alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. Egyrészt járulékos mellékhatásként jellemző, hogy a kis mennyiségű glifozáttal érintkező növények egyes esetekben fogékonyabbá válhatnak bizonyos betegségekkel szemben, a nem kívánatos génáramlás, illetve az úgynevezett szupergyomok kialakulása is.  Az emberre sem veszélytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhatja. Az európai Glifozát mérés képes szemléltetése itt megtekinthető.

Egy nemrég napvilágot látott európai kutatás pedig egészen megdöbbentő eredménnyel szolgált: a glifozát és annak bomlástermékei már megjelentek az emberi vizeletben is. Németországban a Medical Laboratory Bremen kutatócsoportja az Európai Unió tagállamaiból 174 önkéntes személy – közöttük 10 magyar állampolgár – vizeletében vizsgálták a glifozát és bomlástermékének, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyiségét. A vizsgálat eredményei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mérési határ feletti mennyiségben a glifozátot. Ugyanezzel az alsó méréshatárral számolva a glifozát bomlástermékének, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adódott.

Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalósulhatott egy holland kutató évtizedekkel ezelőtti jóslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körül.

Itthon is van, hiába tilos a GMO

A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mérések szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalékában volt a megengedettnél nagyobb mennyiségű glifozátmaradék, egyéb biotermékmintáknál ez az arány 58,3 százalék. A biotermékeknél a szabályozás szerint a szintetikus növényvédő szerek maradékai csak a méréshatár alatti mennyiségben lehetnek jelen. A biotermesztés előfeltétele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont területen a „bio” minősítés megszerzéséig 3 évvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnológia alkalmazását.

Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mért glifozát érték többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határértéket, feltételezhető, hogy vagy a bioszabályozást szegték meg, vagy a glifozát mégsem bomlott le a talajban 3 év alatt. Akárhogy is van, a németországi kutatást megerősítve a hazai mérések is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezőgazdaságban, hiszen még a bioterményekben is a határérték fölötti szintet mutatta ki a laboratórium. Mindez annak ellenére van így, hogy hazánkban egyelőre tiltott a GM növények – közöttük a GM szója termesztése, amelyeknek közkedvelt növényvédőszere a korosodó gyomirtó. A szakértők szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a témában átfogó vizsgálatokat, méréseket szervezzenek

Index.hu