A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch


 Horváth cég bio hústermékeket keres! 
Szarvasmarha, baromfi és sertés húst vásárolnának fel.

Érdeklődni lehet:

Dominik Ćibarić /Garden d.o.o
dominik@garden.hr
www.garden.hr
+38515515394/+38598237259

 

Bejelentkezés

Az ökomezőgazdálkodással a klímaváltozás

ökogazdaság

Az ökológiai gazdálkodás csökkenteni képes a klímaváltozás mértékét. A Közös Agrárpolitika (KAP) tagállamainak felül kell vizsgálniuk a nulla karbon kibocsátás elérésre vonatkozó terveiket, valamint az IFOAM EU felszólítja a mezőgazdasági szereplőket, hogy vállaljanak szerepet a klímaváltozás megelőzésében.

 

Az ökogazdálkodás jótékony hatásai

Új kutatások azt bizonyítják, hogy az ökológiai gazdálkodás segíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az IFOAM EU és a FIBL (Forschungsinstitut für biologischen Landbau) jelentése az éghajlatváltozás mérsékléséről, valamint az EU kutatásai a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséről, egyaránt az ökológiai gazdálkodás jótékony hatását hangsúlyozzák. A FIBL kutatásai azt bizonyították, hogy ha 2030-ig az Európai Unióban található földterületek 50 %-át ökológiai gazdálkodás alá vonnák, a szén-dioxid kibocsátás 23%-kal csökkenne a kisebb mértékű műtrágya felhasználás és a fokozott szénmegkötés miatt. Az ökológiai gazdálkodásra való nagyarányú áttérés azt is jelentené, hogy kevesebb energiát használnak fel a szintetikus műtrágyák előállítása során, így az üvegházhatású gázok kibocsátása további 9 %-kal mérséklődne. A biogazdálkodás az állatjóléti és környezeti előnyei mellett megoldást kínál a klímaváltozás hatásaink csökkentésére is.

Politikai háttér

Az ökológiai gazdálkodók szeretnék, hogy az Európai Parlament képviselői elismerjék a mezőgazdasági ágazat részvételét a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága és  Környezetvédelmi Bizottsága hamarosan szavaz az Effort Sahring Regulation (ESR) nevű szabályozásról, ami a 2021-2030 között, tagállamokra bontva szabja meg, hogy hány százalékkal kell csökkentetni az üvegház hatású gázok kibocsátását 2005-höz képest.

Az ESR mellett szavaznak még a  földhasználatról, a földhasználat változásairól, valamint az erdőgazdálkodásról.. Az ESR-ről szóló Európai Biztossági javaslat alapján a mezőgazdaságból származó kibocsátás alig csökkenne. A jelenlegi szabályozás alapján a kibocsátás 2030-ig várhatóan mindössze 2,3 %-kal csökken, 2050-re pedig a mezőgazdaság kibocsátása az Európai Unió kibocsátásának mintegy egyharmadát tenné ki. A Párizsi Egyezmény célkitűzése: az összes ágazat zéró kibocsátást elérni 2050-re.

Kifogások az ESR ellen

Ahogy Eric Gall, az IFOAM EU igazgatóhelyettese és szabályozásért felelős vezetője rámutat, a Közös Agrárpolitikát felül kell vizsgálni. A tagállamok a klímasemlegességi terveken dolgoznak, ami nem követeli meg 2030-ig az agrár ágazat kibocsátásának radikális csökkentését, pedig a gazdák tapasztalják meg elsőként a klímaváltozás hatásait. Ezért szeretné, ha 2030-ig a mezőgazdasági kibocsátás csökkentése lenne a fő politikai üzenet.  Amennyiben ez nem valósul meg, attól tart, hogy elhúzódhat a fenntartható mezőgazdálkodásra való áttérés és az ezzel kapcsolatos beruházások.  

Az eredeti cikk itt olvasható.

A cikket fordította:
Kocsis Ivett