A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Mulcsozd a talajod kívül-belül

the hidden half of nature

Szerencsére egyre inkább előtérbe kerül az egészséges talaj fontossága. A(z) (ökológiai) gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a termőföld, amiben a növényeket neveljük, egészséges legyen. A Biokultúra Szövetség honlapján, a Biokultúra Hírlevelében is sokat írtunk már a témáról. Többek között a nemrégiben megjelent A talajjal kezdődik mindenMiért nem engedélyezett a talaj nélküli ökogazdálkodás az EU-ban? cikkekben is lehet olvasni.

Nemrégiben megjelent egy könyv „The hidden half of nature – the microbial roots of life and health” címmel, melyet David R. Montgomery, a geomorfológia professzora, és Anne Biklé biológus írt. Sajnos a magyar fordításárea még várni kell, ha egyáltalán elérhető lesz. 

A könyv a talaj, pontosabban a talajban élő mikrobák és az emberi szervezetben élő mikrobák közötti hasonlóságról szól. Amennyiben valaki még mindig úgy gondolja, hogy a talaj lényegtelen, élettelen dolog és csak „gyökértámasznak” kell, az nagyon is téved.

A talaj nem a leglátványosabb elem, ha természetvédelemről beszélünk. Szívesebben állunk ki ártatlan kis élőlények, kihalófélben lévő vadállatok, behurcolt fajoktól fojtogatott, gyönyörűen virágzó őshonos  növények védelme mellett, mint, a hang nélkül pusztuló, szélben csendesen elfújt földért.

Pedig a talaj igenis próbálkozik azzal, hogy a figyelmünket magára irányítsa, például azzal, hogy az elsivatagosodott területekről a szél a homokot a szemünkbe fújja. Ideje kicsit több időt szánni a talajra! Ez a könyv segíthet abban, hogy a talaj is megragadja az emberek figyelmét, mert ha a saját egészségünket sodorja valami veszélybe, felkapjuk a fejünket. Hogy a talajmikrobák közvetlen kapcsolatban vannak a bennünk élő, láthatatlan mikrobákkal? A talaj biodiverzitása szorosan összefügg  belső szerveink,  beleink egészségével? Hát, igen. Logikus, hogy a talaj-növény-(állat)-ember rendszerben, ha az egyik elem nem megfelelő, akkor az a többi lépcsőre is hatással lesz. Mégis hajalmosak vagyunk elmenni a „kosz” mellett, amiben egyébként élelmet termelünk.

A szerzők elmondása szerint a talajról akartak írni, aztán az évek alatt kiderült, hogy itt sokkal nagyobb sztoriról van szó, mint csak a talaj. A kertben mulcsozással, komposztálással és egyéb talaj szervesanyag-növelő módszerrel a felső termőréteg centiméterekkel lett vastagabb csupán 5 év alatt. Az egyetemen azt tanulták, hogy a talaj évezredek alatt képződik. A kertben viszont a termőréteg pár év alatt megsokszorozódott. A talaj és a humuszképződés bonyolult folyamat, azonban a talaj szervesanyag-tartalma „könnyen” növelhető, amely már megfelelő, egészséges közeget nyújt a növényeknek a fejlődéshez. Ez nem titok és ördöngösség, minden gazdának tudnia kellene ezekről az egyszerűbb agrotechnikai fogásokról, a szerzők elmondása szerint. A könyv érdekessége inkább, hogy a kertben megnövekedett szervesanyag-tartalom és az aktív mikrobiális élet az emberi szervezetre is hatással van és tulajdonképpen hasonlóképen működünk mi is belülről, mint a talaj. Az emberi szervezetben élő mikrobiális közegnek szüksége van az egészséges „táptalajra”, hogy fejlődjenek és éljenek, így teremtve meg a belső egyensúlyt. A könyvet a szerzők röviden összefoglalták egy mondatba: Mulcsozd a talajod, kívül-belül, utalva a szervezetünkben lévő „talajra” és a kertünkben lévőre egyaránt.

Szlovicsák Katalin