XVI. évfolyam 6. szám (november-december)

Tartalom: Fókuszban: Biotárolás Időszerű Biogazdáknak Bioötletek a házban és a kertben Bio-tallózó

Fókuszban: Biotárolás

• Speciális tárolás – biotermékeknél
• Biogazdaság és raktározás
• Mit tegyünk a szemes terményekkel?
• Hagyományok és korszerű épületek (1)
• Az alma hűtőtárolása
• Saját csemegeszőlő februárig
• Ha nincs pince – akkor szabadföldön
• Ropogós zöldségek májusban is
• Tárolási ötletek

Speciális tárolása bioterméknél

A bio termékek speciális tárolási módot igényelnek. Figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok előírásait és a termék jellemzői tulajdonságait.

(Érdemes a következő rendeletet átnézni: 2092/91 EGK tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről. III. Melléklet: az ellenőrzés minimum követelményei és elővigyázatossági intézkedések a 8. és 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer keretében általános rendelkezések 8. pontja: A termékek tárolása.)

A termékek tárolására külön területet kell fenntartani a tételek azonosításának biztosítása, illetve annak érdekében, hogy elkerüljék az e rendeletnek nem megfelelő termékekkel és/vagy anyagokkal történő keveredést vagy azok által okozott szennyeződést.

1. Elkülönítés a raktározás során

A termelő, feldolgozó, kereskedő és tároló gazdaságoknak a raktározás során is gondoskodnia kell a megfelelő elkülönítésről és jelölésről.

Az elkülönítés lehetséges módjai:

• Külön helyiség.
• Egyterű magtárak esetén elválasztó falak, úgy hogy az áruhoz véletlenszerűen se lehessen semmit hozzátenni vagy belőle elvenni.
• Zárt egységcsomagok-, dobozok, -rakoncák, -raklapok térbeli elkülönítéssel.

A megfelelő azonosítást az árukon, raktárakon, vagy raktárrészeken elhelyezett, jelölés biztosítja. A jelölésnek tartalmaznia kell az áru megnevezését és státuszát ( Öko, Á: átállási).

A megfelelő megjelölés alkalmazása:

• Zárt egységcsomagon: Fogyasztói kiszerelésben lévő termékeken megfelelő címkézés (öko vagy átállási termék megnevezése, termelő, előállító megnevezése, termék összetétele, mennyisége ellenőrző szervezet neve és kódja) és a konvencionálistól eltérő színű csomagolóanyag utal az árura. A gyűjtőcsomagoláson: kartonon, rakoncán, raklapon rakatjelölő címkék: öko vagy átállási termék megnevezése, mennyisége, tulajdonosa, tételazonosító szám(ok), ellenőrző szervezet neve és kódja.
• Külön helyiségek esetén, a raktár bejáratán (pl.: Öko raktár, Átállási raktár).
• Egyszerű magtárak esetén a garmadában elhelyezet táblán (pl.: öko tönkölybúza, mennyisége, tulajdonos, beszállítás dátuma, tételazonosító, ellenőrző szervezet neve).
• Az öko raktárrészt padozatra, falra felfestéssel, polcos tárolás esetén a polcokra táblák elhelyezésével különíthetjük el. Rakathelyes nyilvántartást megvalósító raktárak esetén a rakatok pontos meghatározásával és a rakatjelölő címke segítségével dolgozhatunk.
• Konvencionális, átállási és ökológiai áru együttes tárolása esetén a legegyszerűbb és legszembetűnőbb, ha az eltérő státuszú termékeket eltérő színű tasakban, zsákban, rekeszben vagy más színű ragasztószalaggal lezárt kartonban tároljuk (pl.: konvencionálist fehérben, átállásit sárgában, ökológiait zöld színű tárolóeszközben). A státuszok és színek kapcsolatát a tárolási szabályzatban kell leírni.

2. A raktározás egyéb fontosabb követelményei

Amennyiben a termelő nem a saját raktárában tárolja az árut, köteles szerződést kötni a raktár tulajdonosával, amelyben külön rögzíteni kell az ökológiai gazdálkodás során jelentkező speciális követelményeket (elkülönítés, jelölés, tiltott raktár- és termény fertőtlenítőszerek használatának mellőzése, az ellenőrzés biztosítása az ellenőrző szervezet számára).

3. A tárolás módja

A tárolás során a termékre jellemzően szükséges tárolási módot (hűtött, fagyasztva, pormentes, napfénytől védett, stb.) kell megvalósítani minőségének megóvása érdekében. A hűtést igénylő termékek esetén a jellemző hűtési hőmérsékletet kell biztosítani. Óvni kell az árut a fizikai, kémiai, biológiai szennyeződéstől.

4. Tárolás higiéniája

Takarítás és fertőtlenítés:

• Betárolására használt gépeket, berendezéseket a konvencionális termék után ki kell járatni, tisztítani, fertőtleníteni, vagy portalanítani kell. Az ökoáru csak tiszta gépre, berendezésre kerülhet.
• Meszelt falakat évente meszelni szükséges.
• Padozat, mennyezet, nyílászárók, berendezések, gépek: tároló típusának megfelelően tisztító- és fertőtlenítőszerrel, szokványos gazdálkodásban engedélyezett szerekkel és módon.

Védekezés a rovarok ellen:

• rovarok elleni védekezés természet-azonos feromonokat tartalmazó csapdákkal és/vagy légtér-terítéssel;
• növényi eredetű riasztó anyagokkal (fűszer- és/vagy gyógynövények);
• természetes ellenségekkel pl.: fürkészdarazsak;
• mechanikus védőeszközök: szúnyogháló, enyvezett csapdák, légfüggöny;
• fény, UV fény, hang, ultrahang, hűtés, fagyasztás, kezelés inert gázokkal (CO 2 , O 2 , N 2 , Ar stb.);
• piretrinek (Chrysanthenum cinerariaefoliumból extrahált készítmények) az ellenőrző szervezet engedélyével üres raktárban.

Védekezés a rágcsálók ellen:

• A raktár épületén kívül és belül zárt műanyag vagy fa dobozokban elhelyezett irtószerekkel, melyek élelmiszerek, takarmányok védelmére felhasználható.

5. Raktárnyilvántartás

2092/91 EGK tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről. III. Melléklet: Az ellenőrzés minimum követelményei és elővigyázatossági intézkedések a 8. és 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer keretében általános rendelkezések 6.pontja Nyilvántartások:

A gazdálkodási egységben, illetve a telephelyen készletnyilvántartást és számviteli nyilvántartást kell tartani, amelynek révén a vállalkozás és az ellenőrző szervezet vagy hatóság nyomon tudja követni a következő adatokat:

• a termékek szállítójának, valamint a termék eladójának, illetve exportőrének személyét — amennyiben e két utóbbi különböző személy;
• a gazdálkodási egység részére leszállított, az 1. cikkben említett mezőgazdasági termékek jellegét és mennyiségét, továbbá adott esetben az összes vásárolt anyag jellegét és mennyiségét, valamint felhasználását, és adott esetben az összetett takarmány összetételét;
• a gazdálkodási egységet vagy az első címzett telephelyét vagy tároló létesítményét elhagyó, az 1. cikkben említett valamennyi termék jellegét, mennyiségét, címzettjeit, és — ha ezek más személyek — vevőit;
• az ellenőrző szervezet vagy hatóság által kért, a megfelelő ellenőrzéshez szükséges bármilyen egyéb információkat.

A nyilvántartásokban szereplő adatokat megfelelő bizonylatokkal kell alátámasztani (szállítólevelek, számlák).

A nyilvántartásokban fel kell tüntetni a feldolgozott alapanyagok és az előállított termékek közötti egyenleget.

A készletek beérkezését, feldolgozását, kiszállítását, tételazonosítását készletnyilvántartóban kell vezetni. Készletnyilvántartó formanyomtatványokat ad ki ellenőrző szervezetünk mezőgazdasági, élelmiszerfeldolgozó, kereskedő és tároló gazdaságok részére.

Csarnai Erzsébet

ellenőr
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft..

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Biogazdaság és raktározás

Az értékmegőrző raktározás szerepe igen jelentős a biogazdaságban. Nagyban eltér a jelenlegi konvencionális gyakorlattól. A biogazdálkodás gyökerei a hagyományos paraszti gazdaságban vannak. Ma ennek a gyakorlatnak a modern, természetközeli – természetbarát körülmények közötti alkalmazása a lényeg. Legfontosabb a peszticidmentes közeg biztosítása a raktározás során.

A legfontosabbszempontok:

• Csak a jól megtisztított, egészséges terméket raktározzuk, a termékre jellemző nedvességtartalommal.
• Tiszta, jól hűthető, de fagymentes, jól szigetelt raktárakat alakítsunk ki.
• A folyamatos jó szellőzés alapvető fontosságú.
• A raktárt minden évben ki kell tisztítani. Ki kell meszelni, a mészbe fertőtlenítőként rézgálicot kell keverni 1%-ban.
• A raktár fertőtlenítésére ajánlott a csalán tömény oldata, 0,5%-os denaturált szesszel.

A raktározás minden esetben piacképes állapotban, egyedi kiszerelésben – zsákban, „big-bag”-ben, ládában (hombár) történjen.

Segédeszközök használata:

• porszívó – szellőző ventillátor (nem feltétlen motor meghajtású);
• mintavevő készülékek, mérlegek, nedvességmérő;
• fontos a lédús termékek prizmában történő tárolása;
• a homokban tárolás az egészséges eltarthatóság egyik fontos eleme.

A prizma betakarására tiszta, egészséges búzaszalmát használjunk, mert nincs gombás fertőzése.

A raktározásról pontos nyilvántartást kell vezetni. A készletnyilvántartásban szerepel a termék mennyisége, a betárolás időpontja és a készletváltozás. A megjelölésen is célszerű felvezetni a legfontosabb adatokat és a termék státuszát. A raktárnak minden esetben biztosítani kell a naprakész ellenőrizhetőséget.

Biodinamikus, Demeter gazdaságban fontos a preparátumok, gyógynövények szakszerű, elkülönített tárolása.

A biogazdaság folyamatos árbevétele a nyers, félkész és késztermékeken keresztül realizálódik éves szinten. Az értékét jó minőségben megőrző biotermék alapja a családok jó minőségű élelmiszer ellátásának. A raktározás a termékpálya fontos láncszeme, ezért ennek megfelelően kell végezni. A raktár a biogazdaság egyik legfontosabb megjelenítése, értékmérője.

Hubai Imre
biogazda

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Mit tegyünk a szemes terményekkel?

Az ökológiai termelés kapcsán megjelenő szakirodalom ritkán foglalkozik az öko termények tárolásával. A fáradságos munkával jelentős anyagi költséggel megtermelt termékek biztonságos elhelyezése az értékesítésig komoly odafigyelést és nem kevés szakértelmet kíván. A piac szabályai pedig ugyanúgy érvényesek ezen termékekre, mint a hagyományosan termeltekre: a terméket akkor kell értékesíteni, amikor a legkedvezőbb a piaci helyzet.

A helyes tárolásnál fontos, hogy megelőzzük a baktériumok növekedését és a penészedést, a magvak túlszáradását, a raktári kártevőket és a zsiradékok avasodását.

Az elvárásoknak megfelelően így alapvető fontosságú körülmény a tárolótér valamint a tárolás módjának megválasztása.

A tárolóüzem előkészítő részlege

A tárolás történhet épületen belül, silótoronyban.

A tárolás tervezése és a helyes körülmények megteremtése tulajdonképpen már az aratás tervezésével elkezdődik. Az aratásig a tároló helyet alaposan ki kell tisztítani. A tisztítás történhet magas víznyomású berendezés igénybevételével történő mosással, a helyiség(ek) újra festésével, perzseléssel. Nagyon fontos a betárolást végző gépek és berendezések tisztítása hasonló módszerekkel, hiszen a gépekben maradt fertőző gócok megszüntetése számos későbbi gondtól mentesíti a gazdát. A megfelelően előkészített elkülönített és kellő módon megjelölt tároló helybe kezdődhet csak a termények elhelyezése.

A termesztett növényeink köztük a szemes termények egyik – ha nem a legfontosabb tulajdonsága – a nedvesség, illetve a víztartalom, amely a termesztéstechnológia /a betakarítás utáni kezeléseket is beleértve/ minden szakaszban meghatározó paraméter. A pontos víztartalom meghatározása szempontjából a legkritikusabb a közvetlen betakarítás előtti és utáni időszak.

Egyrészt az aratás pontos időpontjának meghatározása, másrészt a szárítás és tárolás áruminőségre és ökonómiájára gyakorolt jelentősége miatt. Kiragadott példaként gondoljunk bele, hogy akár csak egy százalékos túlszárítás milyen jelentős költségnövekedést okoz. A nedvességtartalom meghatározással szemben támasztott igényeket /pontosság, reprodukálhatóság és gyorsaság/ nehéz teljesíteni. A problémát az jelenti, hogy az összetett biológiai anyagok különböző állapotban tartalmazzák a vizet (szabad víz, kötött víz, kémiailag kapcsolt víz), valamint mint minden anyag, környezetünk egyes állapotváltozásaira nedvességtartalom változással reagálnak. Ráadásul a termények nedvességtartalma egy táblán ill. egy tételen belül is jelentősen eltérhet.

A nedvességtartalom meghatározásának módszereire nem kívánok részletesen kitérni, de nagyon fontos a pontos eszköz megválasztása. A legbiztonságosabb a szárítószekrényes módszer . Megbízhatóságából adódóan a legelfogadottabb.

A betakarítás után ajánlatos a terményeket azonnal előtisztítani és vele egyidejűleg készre tisztítani . Amennyiben az időjárási körülmények megkívánják az árut a megadott nedvesség­tartalomra kell szárítani . A tárolás csak akkor lehet eredményes és biztonságos, ha a betakarítás és a tárolóhelyek előkészítése szakszerű tervezettséggel történik.

Az áru tisztításáról külön kell szólnunk. Biztonságosan csak akkor valósítható meg a tárolás, amennyiben a terményből az eltérő nedvességtartalmú szármaradványok, gyom- magvak kirostálásra kerülnek. Amennyiben az áruban maradnak, könnyen penészes gócokat képeznek, melyek az áru minőségét lerontják rossz estben piacképtelenné teszik.

A tárolás lehetséges módjai

Hűtve tárolás. A gabonafélék legmegbízhatóbb terménytárolási módja a hűtve tárolás. A hűtve tárolás ajánlott hőmérséklete kevesebb 14°C. A tárolás során ügyelni kell, hogy a tárolóban a ki- és betárolás hőzsilippel leszakaszolva történjen elkerülendő a páralecsapódást.

Silóban történő tárolás. Talán a legkezelhetőbb eljárás. Előnye, hogy egyszerű a ki- és betárolás. A tárolók építésénél azok nagyságrendjének kialakításánál az egyes tárolók nagyságát a művelt területhez és az általában vetésforgóban termelt növények mennyiségéhez ajánlott igazítani. Mire gondolok itt elsősorban? Vállalkozásunk nagykereskedelmi vállalkozás, általában használt legkisebb exporttétele egyféle áruból egy kamion, azaz 20 tonna körüli mennyiség. A legkisebb silókapacitást tehát erre a nagyságrendre célszerű méretezni. Ugyanez a helyzet vonatkozik általában az exportra termelőkre is.

Amennyiben az árut hosszabb ideig történő tárolásra készítjük elő a siló folyamatos mintázásával követhetjük végig a kártevők megjelenését. Az áru ily módon történő folyamatos átrostálásával hosszabb ideig elkerülhető a megjelenésük.

Természetesen azonban előfordul, hogy nem tudjuk a kártevők megjelenését kiküszöbölni. Hiszen növényenként más és más időpontban – a kártevők megjelenése növényfajonként eltérő (pl. a gabonánál szeptember közepétől, az olajtöknél a betakarítást követő májusban stb.) – várható az adott növényekre legjellemzőbb kártevők megjelenése). Ebben az esetben a silótornyot szén-dioxid gázzal töltjük fel, és körülbelül egy hétig a gázt rajtatartjuk.

A silótorony feltöltése szén-dioxid gázzal

Természetesen ezt csak olyan tárolóban lehet megoldani, amely nem légáteresztő. A gázzal történő feltöltésnél nyomásszabályzó szelepen keresztül meghatározott nyomáson szabad a gázt engedni, elkerülendő a rendszer lefagyását. A rendszer automatizálható. A szén-dioxid gáz jelenlétét érzékelő monitor beépítésével az esetleg elillanó gázt a rendszer automatikusan utántölti. Használata egyszerű, nem igényel speciális szakképzettséget.

Raktárépületben történő tárolás

Nem temperált raktári hőmérsékleti körülmények között nagy odafigyelést igényel a tárolás.

Konténeres tárolás

A garmadában történő tárolás a kártevők szempontjából a legnehezebben kezelhető tárolási mód. Itt is folyamatos monitortevékenységgel kell a kártevők jelenlétét nyomon követni. A gyakori rostálás hosszabb tárolást tesz lehetővé a kártevők tartós megjelenéséig. Kellő tapasztalattal történő fóliázással a szén-dioxiddal történő rovarmentesítés itt is megoldható. Ajánlott megoldás a zsugorfóliás csomagolás. A fóliából eltávolított levegő mentesít a kártevőktől.

Elkülönített tárolásra a legjobb megoldás konténerben történő tárolás. Segítségével az áru könnyen mozgatható rostálható.

Amennyiben az áru hosszabb tárolás után – annak ellenére, hogy a rendszeres rostálás és a tárolóhely folyamatos szellőztetése mellett – mégis rovarfertőzött lett, alkalmazhatunk hőkezelést is.

Az áru hőkezelésére alkalmas készülék (A szerző felvételei)

Ennek lényege, hogy az elpusztítani kívánt kártevőt rövidebb-hosszabb átmeneti (60-100°C) hőhatásnak tesszük, ami még az anyag szerkezetében struktúrájában nem tesz kárt, és mely hőfokon a kártevő elpusztul. Az áru azután rostálásra kerül. Van olyan megoldás is, amely hő-légbefúvó kazánok által a raktárhelyiség hőmérsékletét fűti fel 60°C fölé, amely a molyok kártételét szünteti meg.

A tárolás tárgyalásánál nem szabad megfeledkeznünk a fény- és szex-csapdákról. Alkalmazhatunk ultrahangos rágcsáló riasztót . Egerek és mászó rovarok ellen kitűnően alkalmazható a ragacs.

Nagy gondot fordítunk a raktárhelyiség folyamatos légfrissítésére, mely a tárolótérben elhelyezett ventilátorokkal oldható meg a legbiztonságosabban. Ennek hiányában a tárolótér ajtainak megfelelő nyitásával-zárásával frissíthetünk.

Mészáros Ferenc
Fair Trade Kft.
Békéscsaba

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Hagyományok és korszerű épületek (1)

Magyarország alapanyag túltermeléssel küszködik, miközben növekvő élelmiszer import sújtja. Mindez nem lenne szükségszerű kitűnő természeti adottságai és hagyományai révén.

Megoldás a minőségi biotermelés kiterjesztése. Az értékek megőrzéséhez, és méltó értékesítéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő tárolás, majd a további értéknövelés érdekében a vertikális feldolgozás.

A tárolás szerepe alapvető, meghatározza a termelés ésszerű volumenét és a minőség megőrzését. A haszon egy részét a tárolás, majd nagyobb részét a feldolgozás, végül a kereskedelem élvezi. Mindezt pedig jó lenne a termelő kezében, vagy legalább közelében tartani.

Jelen tendencia a társadalom tudatában kilátástalan, az ipari kereskedelmi központosító gyakorlat valóságában. Szigorú előírások és azok túlzott érvényesítése szorítja ki a még működő kisebb gazdaságokat, mivel a „szabványoknak megfelelő” technológia, tárolóépület túlzottan drága a tárolandó termény értékéhez képest. Az abszolút „veszteségmentesség” és egyéb korszerűsítési követelmények teljesítése elérhetetlenné teszi a beruházási költségeket. Ráadásul a minőségi, egyedi biotermékek megőrzése, tárolása a köztudat szerint „igényesebb” feladat, így feltehetően még költségesebb.

Ilyen szemlélet mellett alakult ki az a helyzet, hogy sem a tömegtermények, sem a biotermékek számára nincs elegendő tárolókapacitás és ezért nagy mennyiségek és értékes minőségek mennek veszendőbe. Mindez a termelés, majd fogyasztás csökkentését, munkanélküliséget, az élet-körülmények romlását, a népesség fogyását eredményezi.

Tárolók beruházása

A téves szemlélettel ellentétben a tárolás általában egyszerű, gazdaságos, környezetkímélő tevékenység, a munkaigényes anyag- és energiaemésztő megtermelés után. A nagy ráfordítással előállított értékek megőrzése valóságos erkölcsi kötelesség.

A köztudatban az építkezés drága, egy m2-re vetítve a költségek néhány százezer Ft-ra rúgnak. Az ipari, különösen a mezőgazdasági létesítmények, istállók azonban igénytelenebbek, olcsóbbak. Még egyszerűbbek a tárolóépítmények, melyek m2 ára nagyságrenddel kisebb lehet a fentiekhez képest, tehát néhány tízezer Ft, m2-re vetítve.

Ennyi egyébként egy tonna gabona ára is. A szárított gabona több méter magas garmadában való tárolása is elterjedt, tehát így több tonnányi tömeg jut 1 m2 építményterületre. A tároló-beruházás így igen gyorsan megtérül. Ez különösen a nagy volumenű tárolócsarnokok esetében igaz, ahol az épületszerkezetek, felületek mennyiségéhez, méretéhez képest a tárolt anyag térfogat értéke viszonylag nagy. Az előnyöket felismerve folyamatban is vannak már országszerte az egyre nagyobb tároló-beruházások.

A nagy tömegben sem lehetetlen, sőt kívánalom a tisztaság és az értékek megőrzése, a későbbi feldolgozástól függően akár a biominőség elérése.

A gépesített, automatizált tömegtermelés, tárolás mellett viszont kiváltképp szükség van a sok helyi értéket, munkaerőt hasznosító biotermelés térhódítására. A biotermékek a fentiekkel ellentétben általában nagy garmadában nem halmozhatóak fel. Tárolásuk is egyedi gondoskodást igényel, többlet munkaráfordítással és értékképzéssel. A termelő, a fogyasztó, a lakosság érdeke mindez.

A tárolás feltételei

Az alapvető biológiai igények és a tárolási elvek ismeretében a feladat egyszerű, a tárolt terményt annak egyedi sajátosságai szerint:

• megfelelő nedvességtartalommal (esetenként szárazon),
• vagy kívánt hőmérsékleten,
• vagy tartósító közegben (erjesztve, gázosítva, esetleg vákuumban)

kell tartani. Könnyíti a feladatot az, hogy a fenti háromféle feltételből egyet is elég biztosítani, de akkor azt következetesen, egyenletesen tartani kell. A nedvesség és hőmérséklet-változásokra kényesek a termények, de hogyha, vagy az ideális nedvességtartalom (esetenként száraz állapot), vagy csak az optimális (esetenként fagy közeli) hőmérséklet folyamatosan adott, a tárolás hosszú ideig eredményes lesz. Számos hagyományos tárolómegoldás biztosította mindezt.

A modern technológia terjedésével viszont a vidékre is importálták a mesterséges fém- és szintetikus építményeket, valamint szigetelő szerkezeteket, klímaberendezéseket , melyekkel a megfelelő tárolási közeg, hőmérséklet következetes tartását és a veszteség mentességet ígérik. Mindezt azonban nagy gyártási és üzemelési energiafelhasználással, majd hulladékképzés és környezetszennyezés kíséretében teszik. Összességében ez olyan környezeti és anyagi következményekkel jár, hogy így csak nagy volumenű tömeg-tárolásnál lehet szó megtérülésről.

A kisebb biogazdálkodó üzemekben inkább a helyi természetes energia és egyéb erőforrásokat kell alkalmazni, mint a nap-, a szél, víz, valamint a geotermikus energia. Mindez elsősorban az általános energetikai, környezeti, valamint munkaerő-gazdálkodási és társadalmi veszélyeztetettség miatt időszerű.

Hagyományos megoldások, korszerű elvek

A jól bevált hagyományos vermek, kasok, színek, silók többé-kevésbé adottak, de az újszerű, környezetbe illeszkedő tárolómegoldások is hasonló természeti törvényeken alapulnak.

A nedvességtartalom változás elsősorban kiküszöbölendő. Ez felülről egyszerű tetővel történik. A természetes anyagok, a nád, a cserép előnyt élveznek, míg az újabb fém és szintetikus termékek hosszú távon terhelik és veszélyeztetik a környezetet. Alulról vízzáró betonfelületek szigetelnek megnyugtatóan, de zöldség-gyümölcstárolásnál a döngölt agyag egészségesebb megoldás. Az – alacsony – hőmérséklet fenntartását a hatásos hőszigetelés, 30- 40 cm vastag nádréteg, vagy még sokkal vastagabb földréteg segíti.

A geotermikus energia mélyebb verem vagy földbe süllyesztett helyiség esetében jól érvényesül, télen-nyáron 10-12°C körül tartható így a hőmérséklet mesterséges energia-hozzáadás nélkül. A talaj által körbevett közegben a nedvességtartalom a zöldség-gyümölcs féléknek kedvez.

Tárolási veszteséggel kell számolni, különösen a legegyszerűbb természetes megoldásoknál. Ez lehet akár 10%-os. Ennek teljes kiküszöbölése indokolatlan költségeket vonz, lehetetlenné válik a beruházás, így az alacsony árú termények betárolása sok esetben nem történik meg és a veszteség sokszoros.

A nedvességtartalom tetőgerinc-szellőzővel szabályozható alsó bevezetőnyílások segítéségével. Az átjárható, mobil szállítóeszközökkel könnyen ki-be tárolható alagútszerű építményben polc és rekeszrendszerben a különféle bio termékek szelektálva, ellenőrizhetően tárolhatóak. (Folytatjuk.)

Dr. Ruda Győző
Szent István Egyetem

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Az alma hűtőtárolása

Az almatermesztésünk abban az irányban halad, hogy egyre több specializált és differenciált ültetvényt hozunk létre a friss fogyasztás és az ipari feldolgozás részére. Tehát olyan többhasznú, de kiváló minőségű fajtákat kell telepíteni, amelyek lehetővé teszik a gyümölcsök sokoldalú hasznosítását (friss piac, szárítás, pürésítés, légyártás, tárolás stb.).

A tárolás célja:

A gyümölcs fogyasztási idényének meghosszabbítása. Ez fontos a piaci igények folyamatos kielégítése miatt, valamint a termelő is nagyobb árbevételt ér(het) el tavaszi értékesítés esetén. A tárolás során célunk a leszüretelt gyümölcs élettani folyamatainak (légzés, enzimatikus tevékenység) minimális szintre történő korlátozása, megőrizve ezáltal a hús keménységét, illetve csökkentve az alma apadását és a sav-, íz- és illatanyag-tartalom csökkenését. Mindezt elsősorban az alma lehűtésével érhetjük el. A hagyományos, normál légterű hűtőtárolókban azonban így is elég nagy lehet a tárolási veszteség és gyakran kifogásolható a minőség is.

Szakértői vélemény szerint elérendő követelmények: fedőszín 0-5% vagy 33% felett, fajlagos tömeg 0,78% felett, hússzilárdság 5 kg/cm 2 felett, cukortartalom 12% felett, cukor/savarány 10-30% között legyen.

Ezeket a feltételeket teljesíteni kell akár friss piaci vagy ipari feldolgozásra kerülnek. Az egy vagy több betegséggel szemben rezisztens fajták csak akkor szoríthatják háttérbe a hagyományos fajtákat, ha a minőségi paramétereik azonosak vagy jobbak . A további követelmények a termőképesség és a termésbiztonság megléte, melynek nélkülözhetetlen feltétele a jó fajtaválaszték, a fajták egyidejű érése, tárolhatósága, a tárolóban való minőségi követelmények megtartása (minimális apadás-, romlás-, tárolási betegség), fajtára jellemző íz zamatanyagok harmonikus kialakulása.

Rezisztens almafajták beltartalmi adatai (Újfehértó, 1997-1999)

Javasolt tárolási paraméterek néhány almafajtára

Szedési érettség

A rendelkezésre álló legmodernebb hűtőtároló esetén is csak akkor tárolhatjuk sikeresen az almát, ha optimálisan terhelt (nem alul- és nem túlterhelt) fákról szüreteljük le, megfelelő érettségi állapotban . Túl korai szüretkor – a kis gyümölcsméret miatt – jelentős mennyiségi veszteségünk van, de ezek az ízben szegényes, hiányosan színeződött almák fokozottan érzékenyek a fonnyadással és héj-barnulással szemben, túl gyors lehűtés esetén fenyeget a magházbarnulás, szabályozott légterű tárolás esetén a szén-dioxidmérgezés. Kései szedéskor nagy lehet a hullási veszteség, fokozódik a gyümölcsök sérülékenysége, nő a hajlam az üvegesedésre, valamint a lenticella foltok, Jonathan foltok és a húsbarnulás kialakulására. Az ilyen, túlérett gyümölcsök hosszú idejű tárolására már nem gondolhatunk.

A szedési érettség meghatározása sokféleképpen lehetséges. Előzetes tájékoztató adat lehet a teljes virágzástól (azaz a virágok megtermékenyülésétől) a megfelelő szedési időpontig eltelő napok száma, ami fajtánként eltérő, Gala: 10-115, Elstar: 110-120, Johathan: 130-150, Jonagold: 140-150, Golden Delicious és Idared: 140-160, Granny Smith: 175-185 nap.

A gyümölcsleválás módja is igen jól jelzi az alma érettségét. A szedési érettségre utal, ha az almát megemelve a kocsány kis ellenállás után észlelhető pattanással válik le a fáról. A még éretlen gyümölcsöt csak letépni tudjuk a fáról – gyakran a termőrésszel együtt –, a túlérett alma viszont már finom érintésre is lehullik.

A gyümölcs alapszíne az érettség előrehaladtával folyamatosan változik, az alapszín fejlődését az almának a fedőszínnel borított oldalán kísérjük figyelemmel. A fokozatosan világosodó zöld alapszín a szedési érettség időpontjában (a fajtától függően) sárgászöld vagy zöldessárga lesz. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (jelenleg Corvinus Egyetem) Gyümölcstermesztési Tanszékének munka-társai nagy színhűségű és praktikusan kezelhető alapszín-skálát fejlesztettek ki hat almafajtára (Jonatha, Golden Delicious, Jonagold, Idared, Gloster és Mutsu).

Penetrométeres hússzilárdságméréssel a puhulási folyamatot igyekszünk nyomon követni. A húskeménység kézi készülékkel könnyen mérhető, de önmagában egy-egy húskeménység értékkel az érettség nem jellemezhető.

Házikerti, de akár üzemi körülmények között is talán a legkönnyebben alkalmazható és legpontosabb információt az érettségről a keményítőpróbával nyerhetünk. Az érés során az almában jelenlévő keményítő fokozatosan cukorrá bomlik. A keményítő eloszlása a gyümölcsben talán a legközvetlenebb mutatója az érettségnek. A keményítő mennyiségi és eloszlási mintája jól láthatóvá válik, ha a keresztben félbevágott alma metszési felületét jódos Lugol-oldatba (gyógyszertárban beszerezhető) mártjuk. A 4-5 perc után láthatóvá váló sötétkék elszíneződés a keményítő jelenlétét mutatja. Míg az éretlen almák metszési felülete teljesen elszíneződik, addig a túlérett almák hússzíne nem változik. A szedési érettséget egy jellegzetes, de fajtánként nagyon különböző keményítőfestődési minta jellemzi (lásd ábrát). Az elszíneződést összehasonlítjuk a fajtára kidolgozott, a szakkönyvekben megtalálható keményítőskálával. A tárolásra érett állapotot a 2,5; 3 és 3,5 értékekkel jellemzett színeződés jelzi.

A keményítőbomlás vizsgálatát a valószínűsített szedési időpont előtt legalább 3 héttel kezdjük el, s hetenként (de meleg időjárás esetén 4-5 naponként) ismételjük meg. Egy-egy ültetvény jellemzőnek ítélt 6-10 fájáról fánként 8-10 almát tesztelve megbízhatóan határozhatjuk meg a szedési érettséget.

Az egyes almafajták technológiai igénye eltérő. Törekedni kell arra, hogy egy tárolóterembe egy fajta kerüljön betárolásra, de ha nem, akkor lehetőleg olyan fajtákat társítsunk, amelyek hasonló paraméterek (hőmérséklet, gázszintek) beállítását igénylik (néhány almafajta javasolt tárolási paramétereit lásd a táblázatban).

Betárolás

A betárolás előtt a tárolótermet alaposan ki kell takarítani. Betároláskor a gyümölcs minél hamarabb kerüljön tárolóba. Éjszaka hagyjuk kint a szabadban, és a reggeli órákban rakodjuk be az előhűtött terembe. Az alma tárolási hőmérsékletre való lehűtése (max. 2-3 nap) után a nitrogéngenerátor bekapcsolásával kezdődik az oxigénszint csökkentése. Egy nap múlva a terem O2 tartalmának el kell érnie az 5-6%-ot. Ekkor a nitrogéngenerátort ki kell kapcsolni, és az alma légzése fogja az oxigén-tartalmat a kívánt szintre csökkenteni; ezzel párhuzamosan a levegő CO2 szintje is meg-emelkedik.

Tárolásra érettséget jelenti a második sor (2,5-3,5 közötti érték)
Keményítő-skála az érettség megállapításához

Természetesen a betárolt alma állapotának alakulását szabályozott légterű tárolóban is nyomon kell követnünk: erre szolgálnak az ajtókon és/vagy a terem tetején kialakított kémlelőablakok. Egyes kémlelőablakok úgy vannak kialakítva, hogy ki lehet nyitni őket a tárolás során mintavétel céljából.

Szabályozott légterű tárolókban akár 8-9 hónapig is minimális veszteséggel tudjuk tárolni az almát. A kitárolás ütemezését így a piaci igényeknek megfelelően tudjuk végezni, nem feltétlen szükséges már a tavasz elején értékesíteni a készleteinket.

Szabályozott légterű tárolókban tovább csökkenthetjük a légzési folyamatok gyorsaságát. Ez esetben olyan légtérben tároljuk az almát, ahol a légzéshez szükséges oxigén alacsonyabb (0,5-4%), a szén-dioxid pedig magasabb (1-4%) szinten van jelen, mint a környező levegőben. A szabályozott légterű tárolásnak speciális technikai feltételei vannak: a tárolóteremnek nem csak jól hőszigeteltnek kell lennie, hanem minél tökéletesebb gázzárást is kell biztosítania. Ezért a termek határoló falait szendvicspanelből építik: a panel két acéllemez, és a közöttük lévő kb. 10 cm vastag poliuretán hab alkotja. A terem padozatának is gáztömör betonból kell készülnie, valamint az ajtó is speciális kivitelű, kémlelőablakkal ellátott.

A tárolóelem oxigéntartalmának csökkentésére nitrogéngenerátort kell alkalmazni (mivel a terem fölösleges oxigéntartalmát ezzel a közömbös gázzal helyettesítjük). A nitrogéngenerátorok lényegében üreges rostmembrán szűrők, amelyek képesek a nitrogént minden más gáztól elválasztani. A gép addig keringteti a terem levegőjét, amíg megközelítjük a kívánt oxigénszintet. Az alma azonban még ekkor is folytat egy minimális légzési tevékenységet (ami egyébként kívánatos is), ami a szén-dioxid túlzott mértékű felszaporodásához vezetne. A fölös szén-dioxid eltávolítására ún. adszorberekre van szükség. Ezek a gépek tartalmaznak egy aktív szenet tartalmaző szűrőágyat, amely képes a szén-dioxid (valamint az érést gyorsító etiléngáz) megkötésére. A telítődött aktív szén friss levegővel átöblítve regenerálható, így élettartama gyakorlatilag korlátlan. Ugyancsak ez a berendezés képes friss levegő beengedésével pótolni a terem túlzottan lecsökkent oxigéntartalmát.

Az alacsony oxigéntartalmú légtér pontos és hosszútávú fenntartásához szükség van egy automatikus mérő- és szabályozó berendezésre. Ez a gép mindegyik tárolóteremmel összeköttetésben áll mintavevő csövekkel, és megfelelő időközönként méri a tárolótermekben jelenlévő O2 és CO2 szintjét. Különösen fontos ezen csövek épségére ügyelni, mivel egy esetleges perforáción behatoló, majd analizált „fals” levegő súlyos károkat okozhat a tárolás során, mivel a mérőműszerek biztonságosnak tűnő oxigéntartalmat mutatnak, holott a teremben oxigénhiány uralkodik, ami káros fermentációs folyamatok beindulásához vezet a betárolt almában. Ezért is elkerülhetetlen, hogy egy szakember folyamatosan felügyelje a hűtőházat az egész tárolási szezon folyamán.

Donka György

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Saját csemegeszőlő februárig

A csemegeszőlő ízletes, finom gyümölcs, ami ősszel gazdagítja a gyümölcs választékot. Magyarországon a csemegeszőlő termesztés nem jelentős, de egyes vidékeken (Mátraalja, Alföld) mai is többen termelnek és szállítanak piacra ebből a finom gyümölcsből.

Legkorábbi csemegeszőlőnk a Csaba gyöngye, július végétől kerül a piacra, egészen október végéig van piacra vihető csemegeszőlő fajtánk. Újabban több ellenálló (rezisztens) csemegeszőlő fajta gazdagítja a választékot. Eltartásra a késői érésű, vagy az érés során minőségét-tulajdonságait nem változtató fajták alkalmasak.

Legkedveltebb csemegeszőlőnk a Chasselas, hosszú ideig szedhető, tőkén tartható és eltartásra is alkalmas. Jól eltarthatók a vastagabb héjú, ropogós fajták, mint pl. a Zala gyöngye.

Az eltartás feltételei és lehetőségei

Csak érett, egészséges fürtöt tároljunk. A szüretet száraz időben, reggel végezzük, úgy hogy a gyümölcs (bogyó) ne legyen nedves és a napsütés hatására még nem melegedett fel.

A fürtökből az esetleg sérült (pl. megrepedt), a fertőzött (pl. Botrytis, lisztharmat) bogyókat távolítsuk el. Tömött fürtű és vékony héjú fajták tárolásra kevésbé alkalmasak. A könnyen sérülő (törő) kocsányú fajták, a pergő bogyójúak szintén nem alkalmasak tárolásra.

Melegebb éghajlatú területeken (pl. Irakban) a szőlő a tőkén tartható a téli időszakban is.

1. Budaörsi szőlőkamra tartóállványzata

Nálunk régóta alkalmazzák a levágott szőlőfürtök aggatását, hűvös, nedvesebb kamrában való tartását. Aggatásra a szőlőfürtöt levághatjuk vessződarabbal együtt és így kötözzük fel a tartórúdra vagy huzalra. A fregoli is alkalmas erre a célra és a kamrában kevés helyet foglal el. Speciális fából készült állványt is alkalmazhatunk, mint pl. a régi budaörsi szőlőkamrában használtak (1. ábra).

Fontos, hogy a szőlő tárolására használt helyiség tiszta legyen (frissen meszelve). A helyiség ablakon át szellőztethető legyen, a földes padozat, a vastag (lehetőleg vályog) falak, a jó szigetelés biztosítja az egyenletes hőmérsékletet és a magasabb páratartalmat. Így a szőlő apadása (vízvesztesége) kisebb mértékű lesz. Az Alföldön félig földbe süllyesztett vályogfalú nádtetős tárolókat építettek. A budaörsiek a levágott fürtöket rafiával kötötték kettesével össze a fürt csúcsi részén, és vállal lefelé lógatták, hogy a fürtök egymást ne érjék. A kamra berakása után 1-2 hétig az ablakot nyitva hagyták, hogy a fürtkocsány kicsit megszáradjon (megbarnuljon). Utána megkénezték a helyiséget és a zárt térben kialakult a magasabb páratartalom. A fürtöket rendszeresen ellenőrizték és a beteg bogyókat kivágták belőle. A tárolási súlyveszteség 30-40% is lehet.

2. Fürttartó poharak felszerelése oszlopra (Illusztrációk: Kozma Pál Csemegeszőlő c. könyve nyomán)

3. Fürttartó üvegedény elhelyezése a tartóoszlopon

Ha a fürtöt vesszővel vágjuk le, hosszabb ideig tárolhatjuk üvegben, vízbe állítva is (lásd 2. ábrát).

Fontos, hogy a tárolóban a magas páratartalom mellett kiegyenlített legyen a hőmérséklet és ne legyen párakicsapódás.

A fürttartó edények különböző alakúak, 1-5 dl nagyságúak lehetnek. A víz tartósítása érdekében faszén-port, szenet vagy konyhasót használnak. A fürtöket úgy szüretelik, hogy a fürt alatt 2-3 ízköznyi, a fürt fölött 1 ízköznyi vesszőrészt hagynak, a leveleket tőből eltávolítják.

A leszüretelt fürtöket gyorsan nádcserényeken szállítják a tárolóba. A tárolóban 2-4°C-ot tartanak, a párolgó víz miatt a páratartalom 75-80%, ez tartja frissen a bogyókat. A fürtöket fektethetjük tároló polcokra, vagy tálcákra. A bogyók deformálódhatnak, nagyobb a veszteség, azonban jobb a helykihasználás. Szokták a fürtöket szalmára fektetni.

A szőlőt tárolhatjuk parafadarában, tőzegporban, fűrészporban is. Ezek jó hőszigetelő anyagok, a fürtöket megvédik a hőingadozástól, a nedvességet magába vonzzák, a bogyók körüli teret jól kitöltik. Nálunk a keményfa fűrészport ajánlják erre a célra. Felhasználás előtt a fűrészport fertőtleníteni kell.

Újabban a szőlő tárolása szabályozott légterű hűtőtárolókban 0-2°C-on (de lehet -1, -2°C-on is) történik. A tárolótér széndioxid és oxigén tartalmának szabályozásával a tárolási veszteség 20-30%-kal csökkenthető. Nagyon fontos a sérülés mentes, egészséges szőlő betárolása, az egyenletes alacsony hőmérséklet, a magas páratartalom, a tiszta, csíramentes tárolótér és a rendszeres kénezés, a helyiség szellőztetése.

Saját tapasztalat szerint vályog falú, nádtetős helyiségben ládában 1 sorban lerakva a Zala gyöngye fürtjeit kb. december végéig tárolható nagyobb veszteség nélkül, bár a bogyók töppedése jelentős. Tovább tárolva február elejére a bogyók mazsolaszerűre töppednek, de finom ízüket megtartják. Hűtőben 0-2°C-on december közepéig, végéig a fürtök jelentősebb töppedés nélkül tárolhatók. (A szerkesztő tapasztalata szerint szellős padláson fagymentes körülmények között egyes fajták – pl. a Teréz – február elejéig is eltarthatók.)

Más szőlőfajták (pl. a Csiri-csuri) viszonylag jól bírják a mélyhűtést is. Visszaengedés után a bogyó állaga megmarad.

Dr. Szőke Lajos

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Ha nincs pince – akkor szabadföldön

A termények téli eltartása nem csak e célra létesített építményekben, hanem földbe mélyített egyszerű tárolóterekben is lehetséges.

Ezen szabadföldi tárolókban, ha azokat gondosan készítették el, a teljes téli időszakban megfelelőek a feltételek elsősorban a zöldségfélék eltartására. Létesítésükhöz nincs másra szükség, mint száraz földterületre, a lefedéshez szükséges szigetelőanyagra és dróthálóra a rágcsálók távoltartásához.

Számolnunk kell azonban a szabadföldi tárolók néhány hátrányával is: fagy esetén a vermek felnyitása nehéz vagy lehetetlen, ezért erre az időszakra a vermen kívül is kell zöldséget tárolni; a szabadföldi tárolók használata munkaigényesebb, hiszen felnyitás után újból gondosan szigetelni kell; továbbá a betárolt termények állapotát nem lehet időközben ellenőrizni.

Prizmák

A prizmák kezelése kézimunkaigényes, előnyük azonban, hogy szakszerű kivitelezés mellett jól megőrzik a zöldségek minőségét és vitamintartalmát. Használatuk főként burgonya, káposzta, karalábé és gyökérzöldségek tárolásánál elterjedt. Szélességük általában 1,6 m, hosszuk tetszés szerinti. Könnyű talajokon a prizma alapját 20-30 cm-rel a talajszint alá mélyítik, míg kötöttebb talaj esetében a földfelszínen létesítik. Mindkét esetben fontos az alap és a prizma széle körül is vízelvezető árkot mélyíteni. Az alapra dróthálót, majd szalmaréteget terítenek, erre halmozzák fel 60 cm magasságig prizma formában a tárolandó terményt, amelynél nagyon fontos, hogy teljesen száraz állapotúak legyenek.

Föld-szalma prizma fejeskáposztához

A vékony (10 cm vastag) homok- vagy földréteggel borított terményt hagyják lehűlni és csak +2 C fok alatti légköri hőmérséklet esetében fedik le vastagabb hőszigetelő réteggel (szalma + föld) a földet alaposan le kell döngölni, hogy levezesse az esővizet. Ez a természetes takaróanyag egyben a halom szellőzését is kielégítően biztosítja, de vannak megoldások szellőzőcsatornák beépítésére is, amelyek különösen fontosak, ha a prizmát szintetikus anyagokkal fedik le.

Föld-szalma prizma gyökérzöldségekhez, téli takarással

Prizmafajták

Vermek

A veremnek szánt gödröket 40-100 cm-re mélyítik a talaj felszíne alá, cölöpökkel, kövekkel vagy téglával oldalát megtámasztják, majd a rágcsálók ellen sűrűszövésű dróthálóval bélelik ki. A zöldségeket vagy almát a talajnedvesség ellen farácsokra helyezve, faládákban helyezik be. A verem közepére a szellőzés biztosítására felül lefedett, perforált csövet állítanak. A terményt hőszigetelő réteggel takarják, majd ügyelve arra, hogy felülre vízzáró réteg kerüljön, tetőszerűen lefedik. Előnyük, hogy tavasszal lassabban melegszenek fel, és komolyabb fagyok esetén is jól védik télen a terményeket.

Sárgarépa betárolása hosszanti verembe, homok és föld köztes rétegekkel

Talajba mélyített egyszerű tárolók

Leginkább káposztaféléknél alkalmazott egyszerű megoldás, hogy egy hosszanti barázdát húznak a földbe, amelyek az alját a talajnedvesség ellen betárolás előtt homokkal, szalmával, faforgáccsal, hánccsal terítenek be. Ezután a terményeket szorosan egymás mellé, gyökerükkel felfelé helyezik el, és úgy fedik be rézsűsen földdel, hogy csak a gyökerük vége maradjon szabadon. Fagyveszély esetén erre további szalma- és földréteget helyeznek.

Szokás a zöldségeket szélesebb árokban, gyökerükkel lefelé homokba, földbe ágyazva elhelyezni. A 30 cm mély és akár 150 cm széles árkot a betárolt zöldség legfelső rétege felett 8-10 cm-re (a szelőzés biztosítása miatt) keresztben elhelyezett lécekkel fedik be. Fagyveszély esetén erre kerül még 25 cm vastag szalma- és 10-20 cm vastag földréteg.

Tárolás széles árokban

E hagyományos megoldásokon kívül sokféle ötlet kínálkozik kisebb mennyiségek egyszerű, földbe süllyesztett téli eltartására. Felhasználhatóak erre a célra ócskavas telepeken olcsón beszerezhető, használt mosógépdobok, de süllyeszthetünk a földbe dróthálóval védett faládákat, fahordókat vagy nagy átmérőjű égetett agyagcsövet is. A tárolandó zöldségrétegek közé és tetejére ez esetekben is szalma- vagy egyéb hőszigetelő réteget kell helyezni, majd földréteggel borítani.

Pincék és tárolók kialakításának részletes ismertetését megtalálhatja a Kedves Olvasó az alábbi, jelen írás forrásául is szolgáló műben: Claudia Lorenz-Ladener: Pincék – Vermek, Cser Kiadó Budapest, 1999.

Szőnyi Eszter

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Ropogós zöldségek májusban is

A szerző az egyik legrégebben termelő hazai biogazdával, Németh Istvánnal beszélgetett, véleményét kérte és tárolási módszereiről érdeklődött.

A hazai piacra termel

Németh István 1993-ban próbálkozott először azzal, hogy gazdasága egyes részeiről száműzze a szintetikus növényvédő szereket. A HIPP bébiételgyártó cég egyik első beszállítójaként, a biztos háttérnek is köszönhetően fokozatosan az összes táblán áttért az ökológiai előírások követésére. A biogazdálkodás gondolata egy hollandiai szakmai út során ragadta meg, ahol azt a tanulságot szűrte le, hogy a biogazdálkodás bár nehéz, embert próbáló út, de az ökotermékeket legalább biztosabban el lehet adni. Sajnos a mai agrárgazdasági helyzetben ez a következtetés egyre kevésbé helytálló, amikor a termelő nemcsak az egyre szélsőségesebb időjárásnak, de a felelős vezetők felelőtlen és öncélú döntéseinek is ki van szolgáltatva.

Ilyen körülmények között nagyon könnyen csődbe lehet menni, és csak úgy lehet esélyünk az életben maradásra, ha jó minőséget, nagy mennyiségben és versenyképes áron kínálunk a felvásárlónak. Fontos feladat ezenkívül a biotermékek iránti minél szélesebb kereslet felkeltése és kielégítése. Németh István fontos szerepet játszott ez utóbbiban azzal, hogy elvállalta több budapesti biobolt zöldséggel való ellátását a kezdeti időktől fogva, amikor a csekély érdeklődés miatt még csak kis mennyiségeket forgalmaztak. Ez a támogatás nélkülözhetetlen volt ezen elkötelezett üzletek profiljának fenntartásában. Újabb bioboltok ellátására azonban már nem tud vállalkozni, inkább a régi partnerek igényeit igyekszik minél jobban kielégíteni.

Németh István úgy véli, hogy a hazai biogazdálkodás jelenlegi katasztrofális támogatottsági helyzetében a termelő kénytelen minél jobban a közvetlen értékesítésre támaszkodni, mert a biotermékek – magas előállítási költségeik miatt – további kereskedelmi láncszemek beiktatását már nem viselik el. Perspektivikusnak tartja a gazdaságból történő közvetlen értékesítést, és saját rápcakapi portáján is szívesen látja a vásárlókat. A legtöbb vevő a közeli Győr városából látogat el a Fertő-Hanság Nemzeti Park szomszédságában fekvő faluba. A budapestiek nagyobb mennyiségek esetében szerdánként is átvehetik megrendeléseiket a Sirály utcai parkolóban, a XII. kerületi Művelődési Ház mellett.

Télire – de hogyan?

Finom és ropogós a sárgarépa, káposzta még májusban is, amelyeket a rábcakapi biotermelő szállít a zöldségeket árusító bioboltokba. E jelentős mennyiségű, és eltérő igényű zöldségfajták tárolását igyekezett a legszükségesebb beruházásokkal megoldani.

A Hanság szélén fekvő, természetvédelmi területektől körülvett gazdaságban a kezdetektől adott volt két téglaépület, amelyeket 5-7 milliós beruházással sikerült modern hűtőtárolóvá átalakítani. Az egyenként 7,5 vagonos befogadóterű épületekbe számítógéppel vezérelt hűtőberendezést épített be. Ez a rendszer a kinti hideg levegőt is felhasználja a tároló hőmérsékletszabályozására: mínusz fokok esetén kívülről szívja be a hideg levegőt, amely amellett, hogy energiatakarékos, egyben a szellőzést is biztosítja.

E két 0°C fokos hűtőtárolóban helyezik el télire egyik épületben az almát és sárgarépát, a másikban pedig a zellert , a fehérrépát és a káposztát .

Bár az alma és répa egy légtérben való elhelyezése nem túl szerencsés, mivel a zöldségek szén-dioxid leadása gyorsítja az alma érését, de a sokéves tapasztalat szerint ez mégsem okoz jelentős problémát.

A termények tárolása 1 m3-es fa konténerekben történik, amelyeket a beton aljzaton könnyen kezelhető kézi targoncákkal, közismert nevén „békákkal” mozgatnak.

A tároló fertőtlenítése az idény megkezdése előtti egyszeri meszeléssel történik. Rendszeres átválogatásra a tárolási időszak alatt nincsen kapacitás, de szerencsére a biotermények jó eltarthatósága miatt gyakorlatilag nincs is rá szükség. Elegendő a betárolás előtt a felesleges földtől megszabadítani és gondosan kiválogatni, hogy csak az egészséges zöldségek kerüljenek a konténerbe. A káposztára márciustól azért már jobban kell figyelni, és a romlás jeleit mutató konténereket kell előbb felbontani.

A kevésbé kényes céklának és burgonyának két különálló, hűtés nélküli klimatizált pincét tartanak fenn. Ezek szellőzését és hőszabályozást ventilátor végzi, amelyet a külső és belső hőmérsékletet, valamint a páratartalmat érzékelő vezérlő működtet. Ezzel a módszerrel átlagosan 5°C fokos pincehőmérséklet biztosítható.

A hagymafélék tárolása hagyományosan az egyik hűtő- és manipuláló épület padlásán történik. Számukra fontos a száraz környezet és nem okoz problémát az ingadozó melegebb vagy akár fagypont alá süllyedő hőmérséklet. Fontos viszont, hogy a fagyott hagymához nem szabad hozzányúlni, ott, ahol van, saját maga kell, hogy kiolvadjon.

Itt helyezik el egy külön helyiségben a tökféléket is, amelyek a tapasztalat szerint jobban viselik a melegebb, de száraz, mint a hideg, nedves tárolási körülményeket.

A fenti módon tárolt zöldségfélék május végéig, június elejéig is jó minőségben kitartanak, a budapesti Ökopiac vásárlóinak nagy megelégedésére.

Szőnyi Eszter

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Tárolási ötletek

Sok egyszerű ötlet létezik a zöldségfélék, gyümölcsök téli tárolására. Most ebből válogatunk jónéhányat. (A szerk.)

Bimbóskel. Enyhébb teleken egész télen át frissen szedhető az ágyásokból, sőt az első fagyok után jobb ízű. Csak kemény fagyok beköszöntekor érdemes gyökerestül kiásni és a pincében újból elültetni vagy fejjel lefelé felakasztani – ez esetben 3-4 hétig tárolható.

Cékla. Fagy hatására íze a burgonyáéhoz hasonlóan kellemetlenül édeskéssé változik, ezért az első fagyok előtt fel kell szedni. Pincében, enyhén nedves homok között 3-4 hónapig, 0 - +1°C-os hűtőben 6 hónapig is eltartható. Ezt megelőzően lombját 3 cm-rel a gyökér töve felett le kell vágni.

Csicsóka. Hidegtűrő, de a havas vagy fagyos időszak beköszöntével pincében, enyhén nedves homokban célszerű tárolni.

Fehér- és vöröskáposzta. A hűtőtároló után legkedvezőbben 3-4 borítólevéllel, földvermekben, laza halmokban elhelyezve tárolhatók. Fontos a megfelelő szellőzés, amely felszárítja a felületükre tapadt nedvességet, és leszárítja a külső leveleket, amelyek megfelelő védőréteget alkotnak. Pincében tárolva legmegfelelőbb gyökerével együtt fejjel lefelé felaggatni.

Karalábé. Legjobban tárolható részben visszavágott levelekkel, enyhén nedves homokban. Pince-hőmérsékleten 6-8 hétig, +0,5-1°C hőmérséklet között 4-5 hónapig is eltartható.

Kínai kel. A fagyot –5°C-ig jól tűri. Szalmával betakarva ennél is tovább tartható a szabadföldön. A pincében fejjel lefelé, gyökerestül ajánlott nedves homokba temetni vagy gyökér és torzsa nélkül, fóliába csomagolva ládákban vagy állványokon is tárolható.

Petrezselyemgyökér, sárgarépa. 0 - +1°C-on szakszerűen tárolva 6 hónap múlva is 93-97%-ban egészséges répát találtak. Fontos, hogy betároláskor a répa teljesen száraz legyen, és ne legyen közötte ütődött vagy rovarrágott. Ha a petrezselyemgyökeret egyesével, kétharmad magasságig cserépbe ültetik, friss zöldjük télen is szedhető.

Torma. Számára is legkedvezőbb a hűtőtárolás, így akár egy évig is eltartható. Október vége, november eleje előtt nem célszerű felszedni, mert akkor csípősségéből sokat veszíthet. Homokba helyezve vagy fóliába csomagolva is jól eltartható.

Tök. +10°C alatti hidegre érzékeny, ugyanakkor vastag héja miatt nem igényli a magas páratartalmat sem. 10°C felett, 60-70%-os páratartalmú térben 3 hónapig tárolható. Célszerű hálóban, vagy ritka szövésű textíliában felaggatva tárolni, mivel így a romlást gyorsító nyomódás, zúzódás megelőzhető.

Vöröshagyma, fokhagyma. Olyan szellős helyiségben tároljuk, ahol a levegő páratartalma nem haladja meg a 75%-ot. Ezért mindig a talajszint felett, ne pedig pincében, vermekben tartsuk. Célszerű betárolás előtt a napon előszárítani, mert a külső, beszáradt burkolat nagyon jó védelmet biztosít a nedvességleadással szemben. Megfelelő a tárolóhelyiség nedvességtartalma, ha a hagymafejek mozgatása közben zörgő hangot hallunk. Ilyen feltételek mellett legalább 5 hónapig, 0°C-os, 65-75%-os páratartalmú hűtőtárolóban még a fokhagyma is legalább 7 hónapig eltartható.

Zeller. A fagyot rosszul tűri, jellegzetes fagykár a gumók belsejében fellépő barna lyukacsosodás. Tisztítatlan állapotban célszerű betárolni, mert a tisztítás során megsérülhet, és ez penészfertőzés forrása lehet. Más zöldségekkel együtt tárolva szagát könnyen átveszik. Pincében, veremben 3-5 hónapig, +1°C-os hűtőben akár 7 hónapig is eltartható.

Alma. Közismerten jól tárolható, pincében fajtától függően 3-5 hónapig, 0°C-os hűtőben 6-7 hónapig. Jelentősen javítja a tárolhatóságot a szedési időpont gondos megválasztása, és a kíméletes kezelés. Akkor kell szedni, amikor egyes egészséges termések már maguktól leesnek a fáról, a többi pedig a szár gyenge megcsavarásával vagy a gyümölcs megemelésével a szár leszakadása nélkül a faágról leválasztható. A szedést hosszú rúdra erősített gyümölcsszedővel érdemes végezni, a nyomódás, sérülés megelőzése érdekében.

Több héttel meghosszabbítható az eltarthatóság, ha a tárolótérben való lehűlés után a gyümölcsöket 2-2,5 kg befogadóképességű nylon tasakokba zárják. Ekkor ugyanis a zacskókban nagy koncentrációban gyűlik össze a gyümölcs által kilélegzett anyagcseretermék, amely gátolja a további érést. A tasakok oldalán tapasztalt némi páralecsapódás nem okoz problémát, de ha nagyobb mennyiségű víz gyűlik össze a zacskó alján, azt ki kell nyitni.

A tárolhatóságot tapasztalatok szerint a gyümölcsök közé helyezett szárított bodzabogyók szintén javítják.

(Forrás: Claudia Lorenz-Ladener: Pincék – Vermek, Zöldségek és gyümölcsök tárolása, Cser Kiadó, Budapest, 1999.)

Sz. E.

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Időszerű

• A 74. OMÉK-ról
• Szükség van Miskolcon is biopiacra
• A legjobbat a babának (Hip, hip, hurrá!)
• Tanyasi turizmus Csongrád környékén
• Kiállítási hírek

A 74. OMÉK-ról

Idén is megrendezésre került az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás, amely Magyarország történelmileg legrégebbi, méreteiben pedig legnagyobb agrárgazdasági kiállítása. A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont adott otthont a rendezvénynek, ahol 43 000 m2 bemutatóterületen több mint 600 kiállító várta a látogatókat.

Gráf József FVM miniszter megnyitja a rendezvényt

A kilenc nap során számos konferencián, állatbemutatón vehettek részt az érdeklődők, valamint több kategóriában is díjakat osztottak. Először került átadásra „Az év agrárvállalkozója” díj, melyet a biotársadalom legnagyobb örömére dr. Ráki Ferenc, a Körös-Maros Biofarm Kft. vezetője vehetett át.

A Bioszigeten vásárolni is lehetett

A friss termékek széles választéka

Az ökotermelőknek kétféleképpen volt lehetőségük a megjelenésre. A HUNGEXPO szervezésében Biosziget épült, ahol a termelők nem csak bemutathatták és kóstoltathatták termékeiket, de lehetőséget kaptak azok árusítására is. Ezen a standon sajnos találkozhattunk nem ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban előállított termékekkel is, ez azonban – mint megtudtuk – nem volt feltétele a Bioszigeten való megjelenésnek.

A szövetségi stand

A Biokultúra Egyesület az Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület szervezésében megépült standon kapott lehetőséget a megjelenésre összes tagszervezetével együtt. Minden tagszervezetnek lehetősége nyílt bemutatkozni a vitrinekben elhelyezett termékeken keresztül. A gyümölcsökön, zöldségeken kívül helyet kaptak a feldolgozott termékek, mézek, valamint az ökológiai gazdálkodással foglalkozó kiadványok is. Külön vitrinben kerültek kiállításra az elmúlt években „Az év bioterméke” címet elnyert termékek.

A standon állandóan jelen voltak a Biokultúra Egyesület vagy a Biokontroll Hungária Kht. munkatársai, akik szórólapok osztogatásával, a Biokultúra újság és az ökológiai gazdálkodással foglalkozó könyvek árusításával, valamint az ökológiai gazdálkodással, tanúsítással kapcsolatos kérdések megvála-szolásával igyekeztek népszerűsíteni ezt a gazdálkodási módot, bővíteni a látogatók ismereteit.

A stand méretei miatt arra nem volt lehetőség, hogy az összes ott kiállító egyszerre jelen legyen, ám minden nap volt egy-két termelő, aki a termékeit kóstoltatta és elbeszélgetett az érdeklődőkkel. Az arra járók kóstolhattak bio mézet, bioszalámit, bio ivólét, de tesztelhették a látogatók a sárgarépa, és biodinnye ízét is.

Bioborhoz mangalica kolbász illik

A legtöbb érdeklődő meglepődve tapasztalta, hogy a biotermékek íze mennyivel erőteljesebb, mint a konvencionálisoké. A termékeket kóstolva sokan érdeklődtek, hogy mitől bio, a bio, és hogy hol és mennyiért lehet hozzájutni ezekhez a kiváló ízű és egészséges termékekhez. A látogatók érdeklődése mindenesetre bíztató a biotermékek belföldi térhódítása szempontjából.

Összegezve elmondható, hogy a „bioszektor” megjelenése hasznos és eredményes volt az OMÉK-en, kiderült, hogy nemcsak a szakmai érdeklődők látnak fantáziát a biotermékekben, hanem az átlagember számára is egyre fontosabb az egészséges táplálkozás.

Németh Anita

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Szükség van Miskolcon is biopiacra

Még a Biokultúra Egyesületben dolgoztam, amikor miskolci, helyi civil szervezetek megkerestek egy biopiac nyitásának gondolatával, amit természetesen messzemenőkig üdvözöltem.

Akkor 2003-ban, a kezdeményezés túl korainak bizonyult, nem sikerült annyi termelőt megnyerni az ügynek, melyre biztonsággal lehetett volna építeni egy rendszeres rendezvényt. Közben persze folytak az előkészítő munkák, nem mondtak le a kezdeményezők a cél megvalósításáról. Kampányok részeként folyt aláírásgyűjtés, biogazda tanfolyamokon és más rendezvényeken sorra adtunk hírt a biopiac közeli beindításáról. Ekkor már a főszervezők között volt az Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület is.

Ez év májusára kiderült, szükség van biopiacra Miskolcon is. Az engedélyeztetéssel végül is elkezdődött a konkrét cselekvés időszaka. Számításba kellett venni a potenciális vásárlók városon belüli közlekedési, bevásárlási szokásait. A kérdőívekből kiderült, melyik az a réteg, amelyik leginkább fogékony a téma – az egészséges táplálkozás – iránt. Szembe kellett néznünk Miskolc földrajzi elhelyezkedésével is, ami nem kedvezett a helyszínválasztásnak. Akinek van helyismerete, az tudja Miskolc a leghosszabb (kb. 25 km) ugyanakkor keskeny (kb. 5 km) európai város. Nincs a szó eredeti értelmében vett főtere, ami a hasonló rendezvényeknek nagyon sok európai országban megfelelő rangot biztosítva ad helyet. Végül is kompromisszumos megoldás mellett döntöttünk: megnyitunk egy belvárosi és egy olyan a város határához közeli helyszínen, amely az egyik helyi hipermarket szomszédságában található és az emberek leginkább a hét végén járnak ide, bevásárlásaikat intézni.

Az engedélyeztetése mindkét helyszínnek egyszerre kezdődött el, nem kis buktatókat hagyva magunk mögött ismételten megállapíthattuk, európai uniós tagságunk nem jelentett könnyítést, az engedélyek beszerzése vonatkozásában. Nem elég, hogy a régi tagállamok egyes kérdésekben másodrangú állampolgárokként kezelik az újonnan csatlakozott országok polgárait, de a saját hatóságaink is a versenyhátrányunkat erősítik hivatali ügyintézéseikben. A bürokráciának halvány fogalma sem volt az eljárásrendről, hiába érveltünk a budapesti biopiaci engedélyezési eljárásával, azt a választ kaptuk, hogy ez itt Borsod megye. Végül is augusztusra mindkét helyszínre megkaptuk az engedélyt, bár voltak az engedélyben vitára okot adó feltételek, amelyeknek a teljesítésétől eltekintettünk, így ma nem tudjuk a termékek teljes körének megjelenését, árusítását biztosítani. Ezek teljesítése, a kínálat teljessé tétele érdekében a jövő feladata.

Szeptemberben az augusztusi próbaüzem után ünnepélyesen is megnyitottuk a két helyszínt, a helyi média élénk érdeklődése mellett. A Tudomány és Gazdaság Háza mely Belvárosi Biovásár néven ad otthont a piacnak, minden héten pénteken 8 és 14 óra között, a Sárga Csikó Hotel és Étterem fedett udvara pedig Miskolci Biopiac néven működik piacként minden héten szombaton 7 és 12 óra között nyitva tartva. A közel egy hónapos tapasztalatunk alapján elmondható, nem volt rossz a két helyszínen párhuzamosan megnyitott helyszínek választása, bár voltak sokszor nem éppen intelligens módon megfogalmazott ellenvélemények. Ma úgy tudjuk, hogy a rendszeresen mintegy 8-10 termelővel és 100-150 vásárlóval, a két helyszínen kétnapi nyitva tartással működő miskolci biopiac az ország legnagyobb ilyen jellegű vidéki rendezvénye, mely akár így van akár nem, sikerére büszkék vagyunk. Terveink között szerepel a piaccal kapcsolható szakmai programok rendszeressé tétele, az árusító gazdák gazdaságainak meglátogatása és nagyon sok minden más. Az idei tapasztalatokat kiértékelve 2006-tól talán némi változás életbe léptetésével már egész évben üzemeltetni fogjuk a piacot, melyre minden érdeklődő gazdát és vásárlót szeretettel várunk.

A szervezők nevében
Orbán Péter
Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

A legjobbat a babának – a legjobbat a természetnek (Hip, hip, hurrá!)

Működésének 10 éves évfordulóját ünnepelte Hanságligeten a hazai nagyüzemi biotermesztés elkötelezett pártfogója és feldolgozója, a magyarországi Hipp Kft. bébiétel-gyártó üzeme.

A családias hangulatú ünnepségen a tulajdonos, Claus Hipp úr köszönetet mondott a cég magyarországi részlege több mint 150 alkalmazottjának megbízható munkájukért. Saját maga által készített művészi tárgyakat nyújtott át a 10 éve hűségesen beszállító biotermelőknek, továbbá kezdetektől itt dolgozó alkalmazottaknak. A születésnapi hangulatot közös ebéd, népzenei koncert és egy hatalmas torta tették még emlékezetesebbé.

A Hipp családi vállalkozást megalakulása óta a természet és a gyermekek egészsége iránti nagyfokú elkötelezettség vezérli. A kezdetek 1899-ig nyúlnak vissza, amikor Joseph Hipp úr családjában ikrek születtek, és édesanyjuk teje nem volt elegendő a gyermekek táplálására. Ekkor született meg a szó szerint életmentő ötlet, a morzsolt kétszersültből, tejből és vízből készített tápláló kása, amelytől a gyermekek szépen fejlődtek. A siker híre hamarosan elterjedt a környéken, olyannyira, hogy fia, Georg Hipp kifejlesztette a pép ipari gyártási technológiáját. A cég gyermekek iránti elkötelezettségének további fontos lépcsőfoka volt, amikor az 1950-es években saját technológiát dolgoztak ki a cég számára. Dr. Hans Müllerrel, az ökológiai növénytermesztés megalapítójával. Az unoka, egyben a cég jelenlegi vezetője, Claus Hipp fáradságos munkával de sikeresen győzte meg a környékbeli parasztokat a vegyszermentes termesztés fontosságáról. Majd tették szakemberei ugyanezt 1991-től Magyarországon, hogy helyi beszállítókat képezzenek ki a hazánkba tervezett nagykapacitású feldolgozóüzem részére. A Fertő-Hansági Nemzeti Park és a Szigetköz között felépített bébiételgyártó-üzem 1995 szeptember 9-én kezdte meg működését, amelyet azóta is folyamatosan bővítenek és modernizálnak. Az üzem termelési volumenének rendszeres bővülése miatt a magyar biogazdákkal való hosszútávú és növekvő mértékű együttműködésben gondolkodnak. Elengedhetetlen követelmény azonban a megbízhatóság és a nagy mennyiségű, ugyanakkor kifogástalan minőségű áru .

A cégtulajdonos, Claus Hipp úr sajátkezűleg vállal garanciát minden egyes termékre. Az alap-anyagoknak nem csupán a szigorú ökológiai előírásoknak kell megfelelniük, de a beérkezett alap-anyagokat 260-féle további beltartalmi vizsgálatnak vetik alá, amelyekkel még a véletlenszerűen belekerült kémiai és mikrobiológiai szennyezések is kimutathatók. A bébiételek károsanyag-mentes-sége azért nagyon fontos, mivel a gyorsan fejlődő gyermekek testtömegükhöz viszonyítva 10-szer több táplálékot vesznek magukhoz, mint a felnőttek. Továbbá a csecsemők emésztő- és kiválasztó-rendszere 1 éves kor után fejlődik ki teljesen, addig minden káros anyagot felhalmoz a szervezetük!

A különböző összetételű Hipp termékekkel a baba egész napos optimális tápanyagigénye kielégíthető, az újszülöttkortól egészen kisgyermekkorig. A választékos készítmények összeállításánál a táplálkozástani kutatások legújabb eredményeit vették figyelembe. Ílymódon készült például a tehéntej kiváltására alkalmas Babatej , amely a csecsemő igényeihez alkalmazkodva több vasat, telítetlen linolsavat, C-, D- és E vitamint, ellenben kevesebb nátriumot és nehezen emészthető összetett fehérjét tartalmaz. A gyümölcslevek és gyümölcspépek teljesen érett, savszegény és egészséges biogyümölcsökből készülnek, legtöbbjük hozzáadott cukor nélkül.

A főzelékeknél gondosan ügyelnek az alapanyag alacsony nitráttartalmára, valamint só és cukor hozzáadása nélkül készülnek, sokféle zöldségből. Kellemes ízüket a bio alapanyagok aroma-gazdagsága garantálja. A borjú- és marhahúsos készítményekhez a Hortobágyi Nemzeti Parkból származó bio-szürkemarha húsát dolgozzák fel. A Junior és Gyermek Menük már nagyobb energia-tartalmú, darabos alapanyagokból állnak.

A könnyebb étkezésként ajánlott gabonás gyümölcspépek cukor hozzáadása nélkül, teljes kiőrlésű gabonafélékből készülnek gluténmentes és hagyományos változatban is.

A gondoskodó szeretet mélyről fakadó sugárzása nemcsak a vállalaton belüli emberi kapcsolatokat és a termékelőállítás teljes vertikumát szövi át, de kifejezésre jut a cég közismert, vonzó emblémájában is, amelyet Claus Hipp úr maga tervezett. Hogy mennyire elnyerte a kicsik tetszését is, bizonyítja egy kedves történet, mely szerint az otthon készült főzeléket a baba csak a Hipp-es üvegbe töltve volt hajlandó elfogyasztani.

Szőnyi Eszter

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Tanyasi turizmus Csongrád környékén

Csongrád a Tisza jobb partján a Hármas-Kőrös torkolatánál helyezkedik el. Ez az ország egyik legszebb és legkellemesebb klímájú tájainak egyike. A város kialakulásában komoly szerepe volt a folyami átkelőhelynek és vízi szállítás lehetőségnek. A Tisza és a Körös holtágai, a Bokrosi puszta, a Kónyaszéki Természetvédelmi Terület, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bizonyosság arra, hogy e táj milyen sokszínű valójában. Csongrád környékén vízi sportok, horgászat, kerékpártúrázás, gyalogtúrák, lovaglás biztosítja az ideérkezők pihenését, szórakozását. A Körös-Torok szakaszán a Tisza folyónak Magyarországon a legszebb folyami strandja található. Csongrádnak a nevezetessége még a magas homokhát, a sok napsütés kedvez a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Főleg a vörös borok a jellemzőek: a Csongrádi Kadarka, a Kékfrankos, a Cabernet és a Zweigel. 1987-ben kapta meg a város a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa” címet. A Körös-Torok közelében található Csongrád ősi településmagja – szinte érintetlenül megőrizte késő középkori település-szerkezetét. Jelentős középkori emlékünk a Tisza árterében települt Ellés monostor maradványa.

A várost széles utak, gondozott virágos parkok jellemzik. Néprajzi és helytörténeti gyűjtőmunka eredménye a Városi Múzeumban és a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában kialakított helytörténeti gyűjteményben látható. A város szellemi műhelyei, a középiskolák, általános iskolák, művészeti együttesek (Alföld néptáncegyüttes, Városi fúvószenekar, a Csongrádi színtársulat, Kórus) színesítik a kirándulók programjait. A Városi Gyógyfürdő és Strand 46°C gyógyvizével egész évben üzemel.

Ezen adottságok ismeretében fogtunk hozzá 2004 novemberében a Csongrádi Biokultúra Egyesület keretében a tanyasi turizmus szervezéséhez. Célunk elsősorban biogazdálkodók felé irányult. Olyan tanyás gazdálkodókat kerestünk, akik képesek vendégeket fogadni és számukra bioellátást biztosítani. Az egyesület szervező és programot javasló szerepeket vállalt. Szeretnénk bemutatni főleg a fővárosi és nagyvárosi emberek számára a természet közelségét. Milyen a legtermészetesebb és legegészségesebb életforma, távol a nagyvárosi zajtól, csendes, rendezett tanyasi körülmények között.

Mielőtt továbbhaladnánk, érdemes odafigyelni dr. Miklay Frigyesné (Falusi Turizmus Országos Szövetsége főtitkára) szavaira, aki egy előadásában a tanyasi vendéglátás programját, annak törvényi, jogi feltételeit az alábbiakban foglalta össze.

Milyen legyen a szállás, a vendéglátás és a program?

Szállás. Tájbaillő tanya, amely nem rontja a környezet összhatását, a lakberendezési tárgyak természetes anyagokból készültek, a tanya előtt kertek megfelelő kialakításúak, a mezőgazdasági területen ökológiai gazdálkodás, agrár-biogazdálkodás folyik, környezetkímélő tisztítószereket használnak, szakszerű hulladékkezelés, esetleg természetes energiát használnak fel.

Vengéglátás. Vegyszermentes, azaz biotermékek felhasználása úgy nyers- mint feldolgozott formában, a feldolgozás során biotartósítási eljárások alkalmazása.

Program. Természetjárás (ökotúra útvonalak, tanösvények kialakításával), gyógynövénytúrák, biogazdaságok megtekintése, ismerkedés népi kismesterségekkel (asztalos, kovács, kosárfonó, szakajtó-teknővájó, ács, nád- és zsupfedélkészítő, biogazdaságban kaptárkészítő), méhesházak megtekintése.

Amikor a mezőgazdasági és a turisztikai tevékenység összekapcsolódik, akkor az biztonságot, többlábon-állást is jelent a gazdának. Vonzó turisztikai termékké alakíthatja mezőgazdasági tevékenységét. Ez az „agroturizmus” környezetkímélő mezőgazdálkodási forma, amely leginkább kedvez a biogazdálkodásra való áttérés, az ökológiai szemléletű turizmus megvalósításának.

A jelenlegi rendeletek értelmében a szállásadók 10 ágy kialakításáig falusi vendéglátóknak minősülnek. Évi bevételük 400 000 Ft-ig adómentes, nem kell összevonni más jövedelmekkel. Bejelentkezési kötelezettség csak a helyi önkormányzat jegyzője felé van, aki hitelesíti a nyomtatványboltokban kapható vendégkönyvet. Ez képezi többek között az idegenforgalmi adó (IFA) bevallásának alapját. Minden hónapot követő 15. napig a szállásadó köteles a vendégéjszakák után beszedett összeget (ez 100 Ft/vendégéjszaka, amit a vendég fizet ki) egy elkülönített számlára az önkormányzat részére befizetni.

A költségvetési törvény értelmében a helyi önkormányzatok költségvetéshez való normatív állami hozzájárulási jogcímei között szerepel az, hogy az IFA minden befizetett 1 Ft-ja után 2 Ft támogatás igényelhető. További előny, ha mindez párosul az ökológiai gazdálkodással – a vendégek helyben fogyasztják a gazda által termelt termékek nagy részét, és ezért hajlandók a biotermékfelárat megfizetni. A gazda mentesül attól, hogy a termékét piacra vigye, vagy a kommersz áruként, áron alul értékesítse.

Új szakma van kialakulóban! Ez pedig a Falusi agro-biogazdálkodó, aki egyben a Falusi tanyasi vendéglátó. Mindezek alapján lehetőségeink Csongrád környékén:

• A vendégek bekapcsolódása a tanyás gazdaságok munkájába (állatgondozás, növénytermesztés és betakarítás, ételkészítés, kenyérsütés, főzés).
• Csongrád környékének megismerése.
• Kerékpártúrák szervezése (kb. 20 kerékpár kölcsönözhető).
• Sátoros táborozás.
• Horgászat.
• Vízi sportok.
• Lovaglás, lovastúra, lovaskocsizás.

Jelenleg 11 tanya van Csongrád körzetében, ahol szeretnénk bekapcsolódni a tanyasi turizmusba. Ebben az évben már 5 tanya alkalmas volt vendégfogadásra. A 11 tanyából 7-ben családi biogazdálkodás is folyik. Előző számunkban 9 tanyát és gazdáját soroltunk fel. Hozzájuk csatlakoztak még ketten: Palotás Ferencné Ópusztaszerről (biotej és -tejtermékek), Ungerbauer Anikó Csongrád-Bokrosról (vendégfogadás, lovas turizmus).

A turizmus beindult. Ez az első évünk volt. Nagyobb propagandával és korábbi szervezéssel a következő év már mozgalmasabbnak ígérkezik.

Sebő László
kirándulás és tanyasi turizmus szervezője
Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Kiállítási hírek

Bioélelmiszerek a királyok asztalán. Minden év augusztusában megrendezik Nagyszakácsiban, Somogy megyében a Királyi Szakácsok Nyomdokán eseménysorozatot. A rendezők kezdemé-nyezésére ebben az évben először az ökoélelmiszerek is megjelentek, az érdeklődők megtekinthették „A böjt napja és bio ízek kavalkádja” programot.

Az újszerű és hagyományteremtő szándékú rendezvényen főképp a Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesület tagjai vettek részt. A mostoha időjárás ellenére jelentős érdeklődésnek lehettünk tanúi, hazai és külföldi látogatók hada kereste fel a pavilonokat. Nagy sikere volt a bemutatott termékeknek, a kóstolóknak. Korábbi tapasztalatainkkal ellentétben egy tudatos, jól informált réteggel találkozhattunk, akik szakmai kérdésekkel fordultak hozzánk. Kevésnek bizonyult az a termékmennyiség, amivel megjelentünk, akkora érdeklődés mutatkozott az ökoélelmiszerek iránt. Különösen a biomangalicából készült pörkölt bizonyult kellendőnek, de sokan vitték a pék- és cukrászsüteményeket, a bio főtt kukoricát is.

A második napon ugyan csak mellékszerelői voltunk a XIII. Nemzetközi Királyi Szakácsverseny mellett a rendezvénynek, de ezen a napon sem kellett csendben üldögélni a pavilonokban. Egész nap nagy számú érdeklődő kérdéseit válaszoltuk meg, kínáltuk az ökoélelmiszereket.

Összességében elmondhatjuk, hogy a mintegy 15 ezer látogatóval büszkélkedő rendezvényen szép sikert könyvelhettek el maguknak az ökoélelmiszerek , amely arra enged következtetni, hogy valóban van kereslet a termékek iránt. A megjelent termelők a következők voltak: az Európa Pék Kft., az Ökorex-Bio Kft., a Biokál Kft., a Bicséri Bio Kft., a Bio Nat's Kft., a Csíra Kft., Horváth Sándorné és Horváth Géza magángazdasága, a Conrads Pincészet, illetve Lőrinc János gazdálkodó. Munkájukat ezúton is köszönjük. (Szente Viktória)

Madzagfalvi Napok. A Békés és Környéke Biokultúra Egyesület sikerrel szerepelt a békési Madzagfalvi Napok alkalmából szervezett kiállításon. A kiállítást kóstolóval színesítették, ahol bio-sárgarépát, -almát, -körtét, -savanyúságot, sült tököt, aszalványokat lehetett kóstolni. A kiállítás nagy népszerűségnek örvendett.

Dacziné Duzs Julia

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Biogazdáknak

• Biokultúra Egyesület védjegyével forgalomba hozható anyagok és szerek
• Szárazságtűrő fehérjenövény: csicseriborsó
• Virágoskút, Vókonya – ökogazdaság a 21. században
• Bioboltok országszerte

Szárazságtűrő fehérjenövény: csicseriborsó

A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió. Ezeken a területeken, továbbá Indiában étkezési célra és abraknak termesztett, közkedvelt növény. Európában az olaszok, spanyolok, portugálok, franciák és a törökök termesztik jelentősebb terület- és hozamviszonyok mellett.

Felhasználási területe megegyezik a borsóéval mind takarmánynak mind emberi fogyasztásra. Antinutritív anyagokat nem tartalmaz, hőkezelés nélkül is felhasználható. Konyhakerti növényként is vetélytársa a borsónak. A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Száraz borsóként viszont hosszú áztatásra van szüksége, hogy megpuhuljon.

Magyarországon három elismert fajta van; az