XVII. évfolyam 2. szám (március-április)

Tartalom: Fókuszban: Génmódosítás Időszerű Biogazdáknak Bioötletek a házban és a kertben Bio-tallózó

Fókuszban: Génmódosítás

• Miért félünk a GMO-tól?
• Környezet-egészségügyi hatások
• A géntechnológia a globalizáció részévé vált
• Visszafordíthatatlan génszennyezés
• Legyünk nagyon óvatosak!
• Jogi szabályozás, GMO mentes övezetek
• Nincs szükségünk rájuk, károsak
• Az előállítók nem vállalnak felelősséget
• Élelmiszerek, takarmányok jelölése és ellenőrzése
• Különleges jelölések az UNIÓ-ban
• A GM-méz eladhatatlan lesz!
• A takarmányozás gondjai
• Az ökogazdálkodást létében fenyegeti
• A biogazda minden piacát elveszíti
• Biztonságosak-e a GM-élelmiszerek?

Miért félünk a GMO-tól?

„Vétkesek közt cinkos, aki néma…”

Szakadék felé rohan a világ! Egyre-másra képes megalkotni az ember olyan új anyagokat, eljárásokat, amelyek – többnyire látszólag – kényelmesebbé teszik az életet, „versenyképesebbé” a gazdaságot, ugyanakkor gyakran az ilyen fejlesztések nem számolnak a negatív – környezeti, egészségügyi, etikai stb. – hatásokkal, amelyek jelentős része jóvátehetetlen, és teljesen hiányzik belőlük a humánum. Mindezt így foglalta össze a brit Royal Society elnöke: „jelenleg nem a terroristák jelentik a fő veszélyt, hanem az idejétmúlt tudományra építő profitéhes ipar és politika”. Sajnos mostanra a mezőgazdaság – és ezzel az életterünk is – célterületté vált. Ma még Magyarország teljesen, az EU pedig nagyrészt mentes a genetikailag módosított növényektől, állatoktól. Iszonyú nyomás nehezedik ránk a globális, internacionalista tőke felől, hogy adjuk be derekunkat – adjuk (f)el jövőnket – és tegyük lehetővé az ilyen „torzszülöttek” termesztését, tenyésztését.

Lássuk, mivel kell szembenéznünk!

A GMO a Genetically Modified Organism angol kifejezésből képzett mozaikszó, amelyet a köznyelvben leginkább genetikailag módosított, génmódosított, génkezelt, génpiszkált, a jogszabályok szerint géntechnológiailag módosított szervezeteknek (GMSZ) hívnak magyarul. A módosított szervezetek lehetnek baktériumok, növények, állatok stb., bevett gyakorlat, hogy így jelölik őket: GM-baktériumok, GM-növények, GM-állatok.

Mára a tudomány feltérképezte, hogy egyes élőlények egyes tulajdonságait mely génszakaszok határozzák meg, képesek kiemelni ezeket a szakaszokat és átültetni más – gyakran egymástól rendszertanilag igen távoli – élőlény örökítő anyagába. Ezzel olyan új tulajdonságokkal ruházhatják fel a létrehozott élőlényeket, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A tréfás kedvű tudósok már elrettentő torzszülötteket produkáltak , így pl. a világító medúza átvitt génszakaszaival fluoreszkáló (éjjel világító) juhokat, szentjánosbogár génekkel éjjel világító növényeket, egereket „készítettek”. Készítettek már emberi génnel módosított növényeket (gabonát) is, amely tény különösen megdöbbentő és elgondolkoztató. Ilyen kevert élőlények legutoljára talán a görög mitológiában (hiedelemvilágban) fordultak elő kentaurok (ember fejű, ló testű emberek?), vagy a Minotaurus (bikafejű embertestű szörny) stb. formájában. A génmanipuláció – a felsoroltakból láthatóan – etikai, ezen túl környezeti és egészségügyi kérdéseket ömleszt ránk.

Az élővilágban a szaporodásban jól látható szabályok működnek, jellemző a fajon belüli (ritkán nemzetségen belüli, kivételesen ettől távolabbi rokonok közötti) szaporodás, amelyet erre szolgáló biológiai rendszerek garantálnak. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy bibére hány és hány idegen pollen kerül anélkül, hogy akár egyből is „kevert” növény fejlődne, vagy arra, hogy az emlősállatok rendszerint nem is próbálnak más fajú állatokkal –természetellenesen – párosodni (vannak kivételek, pl. a ló és a szamár, stb.), de a mesterséges termékenyítés sem sikeres, mivel a petesejt nem fogadja el az idegen hímivarsejtet. A génmanipuláció nem veszi figyelembe ezeket a természetes (kinek-kinek hite szerint teremtett és/vagy evolúciós) gátakat, és sorozatban állítja elő a természetellenes torzszülötteket. Nagyon valószínű, hogy ezek az új lények nem találhatják meg helyüket az élővilágban, és mivel ott minden mindennel összefügg, felboríthatják a meglévő, beállt rendszereket is.

Az ilyen lények környezetbe történő kibocsátása hihetetlen nagy és felmérhetetlen kockázatokkal jár. A pollen kiszóródásával a természetben élő vad rokonokat beporozzák a módosított növények, ezzel visszavonhatatlanul torzul az eredeti örökítő anyag. Ismeretlenek még nagyrészt azok a hatások, amelyek a GM-növényeket és maradványaikat fogyasztó életközösségek elemeit érik, a talajlakó mikroszervezetektől kezdve a talajlakó állatokon át egészen az emlősökig. A megindult vizsgálatok már nem csak kételyeket fogalmaznak meg, hanem egyértelmű károkat is bizonyítanak.

Az élelmezésügyi kockázatok is jelentősek. A génmódosítást profit reményében végző multi cégek ártalmatlanságot bizonygató „vizsgálatai” és az általuk finanszírozott tudósok megnyilatkozásai hiteltelenek. A kevés független vizsgálat sorra tárja fel és bizonyítja, hogy a GM-szervezetek és származékaik fogyasztása, és a velük való érintkezés nem veszélytelen. Megerősített, hiteles eredmények vannak a következő egészségkárosodásokról és nagy kockázatokról: növekedési- és szerv-fejlődési, immunrendszeri problémák, vér- és májsejt torzulások, allergia, terméketlenség, sőt a táplálékon keresztül bejutott idegen gének esetenként túlélik az emésztési folyamatot, és átkerülnek a testi szervekbe és a keringésbe, sőt az embriókba is. Bizonyított, hogy az emberi bélben élő baktériumok felvettek idegen géneket, és saját magukat genetikailag „módosították”.

Végül: nagyon figyelni kell, mert a GMO-k készítői nem csak az örökletes anyaggal, hanem a nyelvvel is manipulálnak. Gyakran a biotechnológia és a géntechnológia közé egyenlőségjelet tesznek, hogy a biotechnológia sok hasznos terméke (alkohol, ecet, biológiai védekezésben alkalmazott hasznos élőlények, antibiotikumok, stb.) mögé bújva osonjon be a génmódosítás a köztudatba, és ha tűrjük, akkor a fekete helyett a zöld színt használják: „zöld biotechnológia, „zöld forradalom” stb.

Dr. Roszik Péter

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Környezet-egészségügyi hatások

A GM-növények előállítási módszere lényegesen eltér a hagyományos növénynemesítéstől. A nemesítésnél az utódokba csak a szülőktől származó gének kerülnek át. A genetikai módosításkor az egyik szülő génállományához – az evolúciós határok megsértésével – valamely idegen szervezetből származó vagy mesterségesen szintetizált gént adnak. Az eddig engedélyezett GM-növényeknél az idegen gén bevitele vírusból, vagy baktériumból származó parazita elemek segítségével történik. Az azonos módszerekkel, azonos helyen, ugyanakkor ugyanazzal a transzgénnel (átvitt génnel), azonos körülmények között átalakított azonos növényi sejtek mindegyike különböző eseményhez (event) vezet. Annak a lehetősége, hogy a transzformációt sikeresen megismételjük – úgy, hogy ez azonos GM-növényt eredményezzen – elhanyagolhatóan kicsi. Jelenleg nincs olyan módszerünk, amellyel a köztermesztésben lévő GM-növényeket vissza tudnánk hívni, azaz a kibocsátott gén örökre a környezetünk részévé válik. Ha a jövőben valamilyen káros hatás napvilágra kerülne, ezt már nem lehet visszafordítani.

Egészségügyi hatások. Az eddig engedélyezett GM-növények és a belőlük készült élelmiszerek biztonságát a vállalatok nem megfelelő tudományos módszerekkel vizsgálják. A forgalomban lévő, és az engedélyezésre váró GM-növények elengedésének alapja a lényegi azonosság megállapítása. Ennek hibás elmélete könnyen megérthető, ha meggondoljuk, hogy a kergemarha-kórban szenvedő állat fő összetevői lényegileg azonosak az egészségessel. A szakirodalomban mindössze két olyan cikk található, amelyek embereken végzett kísérleteket írnak le, és ezek is több lehetséges egészségügyi problémára utalnak. Kimutatták annak a lehetőségét, hogy funkcionálisan aktív transzgén részek kerülhessenek be a bélbaktériumokba és ezekben antibiotikum-rezisztencia alakulhasson ki, ami hatástalaníthatja a jelenleg is forgalomban lévő antibiotikumok hatékonyságát. Független kísérletekből arra is sok adatunk van, hogy a transzgén-termék hatása vagy pedig a transzgén bevitele révén a növény saját génjeiben előálló funkcionális zavar odavezethet, hogy a GM-növény új toxikus hatású vagy allergiátokozó anyagokat termel, amik gyöngíthetik az immunrendszerünket. A nem megfelelő tesztelési módszerek alkalmazása miatt nincs elég adatunk ahhoz, hogy a GM-növények környezetegészségügyi hatásairól tudjunk, és a káros hatásaikat kizárhassuk.

Környezeti hatások. A jelenleg élelmiszerként, vagy takarmányként engedélyezett GM-növények termesztése káros lehet a környezetünkre. A lehetséges hatások közül a legfontosabb a hagyományos haszon-, valamint a gyomnövények genetikai átalakítása, keresztbe-porzással, illetőleg horizontális génátvitellel. Egy olyan együttélési törvény (konvergencia törvény), amely nem biztosit megfelelő izolálási távolságot a GM- és nem GM-növények között lehetetlenné tenné mind a hagyományos termesztést, mind a biogazdálkodás fenntartását. A Bt-növényekkel kapcsolatos problémák közül megemlíthetjük a kártevőkben a rezisztencia gyors kifejlődését, ami megszünteti mind a Bt-növények, mind a Bt-permetszerek hasznosságát. A herbicid-rezisztens GM-növények környezetkárosító hatása fokozott a több növényvédő szer használata miatt, ami veszélyezteti az egészséges ivóvízellátásunkat és az élővizeink tisztaságát is.

Mivel tudásunk a gének működéséről hiányos, a GM-növények termesztése, illetve táplálékként vagy takarmányként való felhasználása komoly veszélyeket rejt magában. Ez a technológia visszafordíthatatlan, és ezért meg kell fontolnunk azt, hogy egy kétséges jövőbeli haszon reményében érdemes-e kockáztatni azokat a lehetséges és komoly veszélyeket, amiket a GM-növények jelenthetnek a számunkra.

Pusztai Árpád
GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

A géntechnológia a globalizáció részévé vált

A géntechnológia tudományos jelentősége óriási az emberiség jövője szempontjából. Különbséget kell tennünk azonban a tudományos és gazdasági jelentőség között. A GM-fajták tudományos értéke nem jelenti automatikusan, hogy azoknak gazdasági jelentősége is van hazánkban. A jelenleg köztermesztés előtt álló GM-fajták ugyanis kukoricamoly-rezisztensek, mely kártevőnek hazánkban nincs számottevő kártétele, szemben a tőlünk délre fekvő európai országokkal.

A géntechnológia gazdasági haszna elsősorban a GM-fajtákkal rendelkező multinacionális cégeknél jelentkezik. A géntechnológiával előállított transzgénikus növényfajták vetésterülete 2005-ben elérte a 90 millió hektárt a világon. Ez a kedvező kép a részletek ismeretében azonban már jelentősen veszít szépségéből: (1) a 90 millió hektár nem éri el a világ termőterületének 10 százalékát, tehát globális méretekben nem jelentős; (2) a világ országaiból csak mintegy 5-10 az, ahol GM-fajtákat termesztenek, tehát kevés ország alkalmazza még ezt a lehetőséget; (3) a világon több száz a kultúrnövény fajok száma, ezek közül csak 3-5 faj (kukorica, repce, gyapot, szója) az, amelyek esetében GM-fajták köztermesztésben vannak, tehát a kultúrnövények egy kis százalékában; (4) a géntechnológiai módosítások közül jelenleg kettő az, amit nagy területen alkalmaznak (rovar-, herbicid rezisztencia). Végeredményben, önmagában az a tény, hogy néhány ország engedélyezi a GM-fajták termesztését egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat más országoknak is alkalmazni kellene, illetve a GM-fajták termesztése haszonnal járna. Hazánk is jóval többet veszthet az elsőgenerációs GM-fajták köztermesztésbe kerülésének következményeként, mint amit nyerhet.

A géntechnológia a globalizáció részévé vált, ezért a transzgénikus növényfajták termesztésének terjedése néhány multinacionális cég érdeke. Ennek következtében a globális cégek súlyos konfliktusba kerültek a nemzeti vagy regionális nemesítő és vetőmagtermesztő vállalatokkal. Ebben a gazdasági versenyben a nemzeti cégek a puszta fennmaradásukért küzdenek. A multinacionális cégek GM-fajtáinak megjelenése egy adott országban, vagy régióban ugyanis az adott növényfaj nemzeti nemesítésének, vetőmagtermesztésének és kereskedelmének csődjéhez, meg-szűnéséhez vezet. A Magyar Növénynemesítők Egyesülete, felismerve ezt a veszélyt, adta ki állásfoglalását 2004-ben, melyben foglaltak ma is helytállók. Hasonló állásfoglalást adott ki a hazai vetőmagipar képviselete is (Vetőmag Terméktanács, Vetőmag Szövetség). A magyar vetőmagipar résztvevőinek véleménye, hogy a GM-fajták bevezetése (A) nem eredményezne számottevő hasznot a magyar mezőgazdaságnak; (B) ellehetetleníti és tönkreteszi a hazai vetőmagipar vállalatainak működését; (C) hazánk elveszti a GM-mentes státuszát, mely a jelenlegi exportpiacok elvesztését jelentené; (D) a transzgén megszökése súlyosan veszélyeztetné a hazai hagyományos- és biotermesztést. Sajnos tiltakozásuk eddig hasztalan volt. Késleltette ugyan a GM-fajták köztermesztésbe kerülését, de megakadályozni nem tudta, amit a jelenlegi törvénymódosítás és koegzisztencia (együttélési) rendelet is bizonyít.

Heszky László
Szent István Egyetem, Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Visszafordíthatatlan génszennyezés

A XXI. század elején még a géntechnológia kőkorszakában vagyunk, számos megválaszolatlan kérdés létezik a természeti környezet (ökológiai tudományok) és az élelmiszerbiztonság vonatkozásában, melyekre még nem ismerjük a választ. Felelősséggel tartozunk a minket követő generációknak azzal, hogy a jelenlegi tudatlanságunk adta bátorságunkkal ne okozzunk helyrehoz-hatatlan károkat (genetikai szennyezést) a természetes élővilágban és a kultúrflórában.

A koegzisztencia a GM-fajták és hagyományos (nem GM) fajták egyidejű (izolált) termesztését jelenti úgy, hogy a megtermelt termés (termék) mind a hagyományos és bio-, mind a GM-termesztési technológia esetében megfeleljen az EU követelményeknek. A készülő EU koegzisztencia törvény (rendelet) alapvető célja ezért az, hogy meghatározza azokat a kereteket, melyeken belül, mind a GM-, mind a hagyományos- és biotermesztés teljesíteni tudja az EU követelményeket. A koegzisztencia alapvető problémáját a génáramlásnak (transzgén átkerülése más növényekre), vagy megszökésének (kikerülés az emberi kontroll alól) lehetősége jelenti a GM-fajtáról az adott faj más fajtáiba, ökotípusaiba, vad és primitív formáiba, illetve a vadflóra rokon fajaiba. A génáramlásnak két fő útja lehetséges, a biológiai és a fizikai.

A biológiai génáramlás (génmegszökés) azt a folyamatot jelenti, mely során a GM-növény transzgént is tartalmazó pollenje átkerül az adott faj, nem GM-fajtáinak, más GM-fajtáknak, a vadflóra öko-típusainak, vad formáinak, vagy rokon fajainak virágára. Annak megtermékenyítését követően a fejlődő mag sejtjei a transzgént is tartalmazni fogják, végeredményben a nem GM-növényeken GM-magvak fejlődnek. A biológiai génáramlás izolációs távolságok és rendszerek kijelölését és szigorú betartatását igénylik az egész országban, régiókban, minden falu határában, sőt egy-egy gazdaságon belül is.

A fizikai génáramlás azt a folyamatot jelenti, mely során a GM-növény vetőmagja, vagy valamilyen reprodukcióra képes szerve (gumó, hagyma, hajtás, gyökeres hajtás stb.) a termesztési technológia valamelyik fázisában keveredik a hagyományos fajta magjával, vagy valamilyen reprodukcióra képes szaporító szervével. A fizikai keveredés megelőzése párhuzamos rendszerek (GMO és nem GMO) kiépítését teszi szükségessé a nemesítő intézetekben, a fajtakísérletekben és a vetőmagiparban, illetve annak minden egyes résztvevőjénél. A magyar mezőgazdaság számára pedig óriási és megoldhatatlan feladatot fog jelenteni (a tőkehiány miatt) a GMO-ra és a hagyományos termékek előállítására történő párhuzamos szállítási, tárolási, tisztítási és csomagolási rendszerek kiépítése, a termelés minden lépésében (vetés, betakarítás, szállítás, tárolás, tisztítás stb.).

A GM és nem GM magvak, szaporítóanyagok, növények szemmel nem különböztethetők meg egymástól. A tényleges keveredés/mentesség kimutatása csak drága molekuláris módszerekkel – erre specializálódott laboratóriumokban – lehetséges, jelentősen növelve a költségeket.

Heszky László

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Legyünk nagyon óvatosak!

A tudományos haladás útján az emberiség válaszúthoz érkezett. A biotechnológia fantasztikus új lehetőséget ad az emberiség kezébe, mely lehetőséget nyújt arra, hogy az élőlényeket saját igényeink szerint átalakítsuk, ugyanakkor az ökológiai tudományok arra figyelmeztetnek minket, hogy legyünk óvatosak. A felelősség most a miénk, a döntést nekünk kell meghozni!

Az ökológusok által feltárt összefüggések rendszerszemléletű áttekintése arra a felismerésre vezetett, hogy a földi élet olyan anyag- és energiaforgalmi rendszer, melynek alapjait a genetikai információ biztosítja. Ez az információ tehát nem csak az egyes egyedek tulajdonságait határozza meg, hanem részben viszonyrendszerét is. Ez biztosítja például az anyagok körforgását a Földön, mely nélkül nem létezhetne az élet.

Határozott meggyőződésem, hogy pusztán a számok törvénye alapján, logikai úton kikövetkeztethető, hogy az élőrendszerek, ökoszisztémák bonyolult összefüggéseit nem lehet kellő mélységében modellezni, nem létezik annyi pénz a világon, amellyel a genetikai módosítások minden lehetséges egészségügyi, illetve ökológiai hatását (erre csekély ráfordítások történtek ezidáig) megnyugtató módon megvizsgálhatnánk. Bármelyik genetikai módosítás viselkedhet számítógépes vírushoz hasonlóan az élő rendszer programjában. Nem nevezhető tudósnak az, aki ezt a kockázatot alábecsüli. De jelenleg nincs is szükség arra, hogy ezeket a költséges és bonyolult vizsgálatokat elvégezzük, mert az emberiségnek nincs szüksége a genetikailag módosított növényi szervezetek jelenlegi formáira. Egyetlen dologra van szüksége: világméretű összefogásra a közelgő ökológiai katasztrófa elkerülésére, a fejlődés fenntartható módozatainak megtalálására. A kutatásra rendelkezésre álló kapacitásokat és forrásokat csakis erre szabadna felhasználni. Becsapjuk tehát önmagunkat, amikor növénytermesztési módok koegzisztenciájáról beszélünk. Hatás nélküli együttlétezés nincs! Ha egy természeti rendszerbe beengedjük a genetikailag módosított növényeket, ott csak idő kérdése, hogy a teljes területen elterjedjenek a módosított gének.

Érdemes azon is elgondolkozni, hogy milyen érveket használnak azok, akik a GM-növényeket ránk akarják kényszeríteni: (1) Azért van szükség a használatukra, hogy a világ éhezőit jóllakassuk. Minden átlagos műveltségű ember tudja, hogy az intenzív mezőgazdaság által termelt tömegtermékek súlyos túltermelési válságot idéztek elő. Sok millió tonna eladatlan gabona áll a magyar raktárakban is és nem etetjük vele az éhezőket, mert az éhezők nem tudnak érte fizetni; (2) A bevezetésüket szorgalmazók teljes biztonságot ígérnek nekünk, ugyanakkor folyamatosan harcolnak a magasabb jelölésköteles határértékekért; (3) Arra hivatkoznak, hogy a GM-technológia környezetbarát, mert nem kell vegyszert használni, miközben a herbicidtűrő-növények éppen a totális gyomirtó szerek kiterjedt alkalmazását teszik lehetővé.

Arra sem árt odafigyelni, hogy a GM-növények alkalmazása a fogyasztók számára semmilyen előnyt nem jelent, amire bizonyíték az, hogy azért küzdenek a GM-élelmiszerek elterjesztésén fáradozók, hogy ne kelljen jelölni ezeket. Előnyt tehát nem, viszont kockázatot annál inkább jelentenek a GM-élelmiszerek, mert a lehetséges hatásokról nem áll rendelkezésre elegendő egészségügyi információ. Végül, de nem utolsó sorban azt kell megérteni, hogy ha egy ország beengedi a területére a GM-növényeket, akkor attól kezdve senki sem tudja garantálni a mentességet. Drága és bonyolult rendszerek működtetésére, költséges laboratóriumi vizsgálatokra, nehézkes intézkedésekre van szükség a termeléstől az élelmiszer feldolgozáson át a kereskedelemig.

Ács Sándorné
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. és IFOAM

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Jogi szabályozás, GMO-mentes övezetek

A géntechnológia az elmúlt két évtizedben kialakult, forradalmian új technológia, amely sokak szerint mérföldkő a tudományban. A világ figyelme manapság elsősorban a GM-növényekre irányul. A génmódosított növények igen hamar megtették az utat a tudósok vegykonyhájából a szántóföldekig, onnan pedig a tányérunkig.

Az első génmódosított növényt a nyolcvanas évek elején állították elő kísérleti célból, a köztermesztés pedig 10 évvel később indult meg. Ez tudományos léptékkel mérve nagyon rövid időszak. Ma már több millió hektáron termesztik őket szerte a világon, de a mi öreg Európánk egyelőre fehér foltnak számít a térképen, és jószerivel csak Spanyolországról, Németországról és Romániáról mondható el, hogy folyik némi génmódosított növénytermesztés.

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség a jogi szabályozásra. Azért, mert gyakorlatilag az egész világ elismeri azt a tényt, hogy a növénybe átvitt új gének, a növényben termelődő új fehérjék bizonyos kockázatokat hordoznak magukban. Ezért az ilyen növények termesztését még az ebben a kérdésben igencsak liberális Egyesült Államokban is engedélyhez kötik.

Jogi szabályozás és engedélyezési rendszer Európában

A világon Európában működik a legszigorúbb szabályozási rendszer, a 2001/18/EK irányelv fekteti le a GMO-k engedélyezésének alapjait. Nemrég lépett életbe két rendelet is, amelyek a GM-élelmiszerekről és takarmányokról, valamint a jelölésről és a nyomon követésről szólnak (1829/2003/EK és 1830/2003/EK rendeletek).

Az európai engedélyezési rendszer alapja az, hogy minden egyes génmódosított szervezetet egyenként kell megvizsgálni, az engedélyezésről szóló döntés egyedi alapon történik. Az engedélyezés érdekében vaskos dokumentációt kell a kérelmezőnek benyújtania az EU valamely tagállamának illetékes hatóságához.

• A kérelemhez mellékelni kell környezeti hatástanulmányt és táplálkozásbiztonsági vizsgálatokat, amelyek igazolják, hogy a termék sem a környezetre, sem pedig az emberi egészségre nem jelent veszélyt.
• Az engedélykérelmet a tagállamok mindegyike véleményezi. A kérelemről közös döntés születik, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak nincs joga egyedül dönteni arról, a saját területén engedélyezi-e az adott GM élelmiszer, takarmány vagy vetőmag forgalomba hozatalát.
• Az engedélyezett terméket jelölni kell, és a forgalomba hozatal során minden egyes lépcsőben nyomon kell követni.

Maga az engedélyezési folyamat úgy zajlik, hogy a kérelemmel kapcsolatban a tagállamok két alkalommal emelhetnek kifogásokat, kérhetnek kiegészítő információkat vagy újabb vizsgálatokat. A kérelmet egy közösségi intézmény, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) is értékeli, de az esetek zömében azt állapítja meg, hogy a szóban forgó GM termék ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos változata, amit a tagállamok gyakran megkérdőjeleznek. Az Európai Bizottság ezután a tagállamok szakértőiből álló bizottság elé terjeszti a termékre vonatkozó határozat-tervezetét, amely általában a termék engedélyezése mellett szól. A tagállamok az ülésen változtathatnak az engedélytervezet szövegén, az ülés végén pedig szavazással döntenek a tervezetről. A Bizottság javaslatát csak minősített többséggel tudják megváltoztatni, ami eddig sosem sikerült. Ezután 3 hónapon belül a Tanács napirendjére kerül a kérdés, ahol a miniszterek szintén minősített többséggel változtathatnak a javaslaton, ami szintén ritkán történik meg. Többször előfordult, hogy a tagállamok többsége, és a szavazatok többsége az engedélyezés ellen szólt, a Bizottság mégis engedélyezte az adott terméket.

A 2005. december 2-án megtartott Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsán az egyik napirendi pont szerint azt vitatták meg, hogy a tagállamok álláspontja alapján szükséges-e változtatni a jelenlegi EU-s döntéshozatali folyamaton. Magyarország részéről elhangzott, hogy a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a döntéshozatal során az elővigyázatosság elvének és a környezetvédelmi és táplálkozásbiztonsági szempontoknak. Magyarország elmondta azt is, hogy meg kellene fontolni, hogy járjon el az EU a jövőben akkor, ha a tagállamok többsége nem támogatja egy GM-szervezet engedélyezését. Mivel az EU soros elnöke Ausztria lett, amely Magyarországhoz igen hasonlóan ítéli meg a GMO kérdést, reménykedünk benne, hogy az engedélyezési rendszer felülvizsgálata terén sikerül változásokat elérni.

Az Európai Unió nem alkotott olyan jogszabályt, amely az úgynevezett koegzisztenciát, vagyis a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos, illetve biogazdálkodás együttélését szabályozza. A szabályozást a tagállamokra bízza, és csak egy ajánlást adott ki, amely iránymutatóul szolgálhat ezeknek a jogszabályoknak a kidolgozásához. Eddig nem sok tagállam koegzisztencia jogszabályát fogadta el az EU.

Jogi szabályozás és engedélyezési rendszer Magyarországon

A magyarországi szabályozás összhangban áll az európai irányelvekkel. Magyarországon a géntechnológiai tevékenységet az 1998. évi XXVII. törvény és annak számos végrehajtási rendelete szabályozza, amelyek letölthetők az FVM (www.fvm.hu), vagy a KvVM honlapjáról (http://biodiv.kvvm.hu/www/index.php). A végrehajtási rendeletek rendelkeznek például a gén-technológiai bírságról, a Géntechnológiai Bizottság szervezetéről és működéséről, arról, mit kell géntechnológiai módosításnak tekinteni, az engedélyezés eljárási rendjéről, az engedélyezésért fizetendő díjakról, a nyilvántartásról és az adatszolgáltatásról stb.

Magyarország nemzeti hatáskörben kizárólag bizonyos zárt rendszerű felhasználásokat, illetve a génmódosított növényekkel folytatott kísérleteket engedélyezheti. Géntechnológiai hatóság az FVM, az engedélykérelmeket is ide kell benyújtani. A kérelmeket egyrészt maga a géntechnológiai hatóság értékeli, de megküldi tudományos tanácsadó testületének is, az ún. Géntechnológiai Bizottságnak, amely szakvéleményt ad a hatóságoknak a döntéshozatalhoz. Az engedélyezési folyamatban szakhatóságként a KvVM és az EüM vesz részt.

Magyarországon az elmúlt évben nem sok szántóföldi kísérletre került sor. Kísérletek általában génmódosított kukoricával folynak, ezek általában totális gyomirtószerre, kukoricamolyra vagy kukoricabogárra rezisztensek. A kísérleti kibocsátásokról, azok elhelyezkedéséről az alábbi honlapról lehet információkat letölteni: http://biosafety.abc.hu/biosafe_hun.html.

A szabályozáshoz hozzátartozik a MON 810 kukoricafajtákra vonatkozó magyar tiltás kérdése is. Az Európai Bizottság 2004. szeptember 8-án úgy döntött, hogy felveszi a Közös fajtajegyzékre a fenti kukorica fajtákat. Ez azt jelenti, hogy ezen GM fajták vetőmagja minden tagállam területén, így Magyarországon is szabadon forgalomba hozható. A MON 810 GM kukoricafajták forgalomba hozatalát 1998-ban engedélyezték az EU-ban. Azóta azonban több tudományos cikk is napvilágot látott, amelyek megkérdőjelezik a kukoricamoly-ellenálló GM kukoricafajták környezeti biztonságosságát. Magyarországon is megindultak ilyen vizsgálatok, az előkísérletekből arra lehet következtetni, hogy a kukoricának negatív hatásai lehetnek a környezetre. A Földművelési és Vidékfejlesztési miniszter emiatt 2005 februárjában átmenetileg betiltotta ezen kukoricafajták behozatalát, hazánkban történő termesztését vagy felhasználását. A sajtóban ellentmondásos hírek látnak időnként napvilágot, például, hogy a tiltás csak egy évre szól. Ez nem igaz, a tiltás mindaddig fennmaradhat , amíg az FVM vagy az Európai Unió másképp nem dönt. Ebben a tekintetben jó esélyeink vannak, hiszen nemrég a tagállamok megszavazták a régi tagállamok tiltásainak fenntartását. Mindaddig, amíg a koegzisztencia kérdés szabályozása nem megoldott Magyarországon, illetve az ökológiai hatásvizsgálatok el nem készültek és megnyugtató eredménnyel nem zárultak le, a tiltás feloldását a környezetvédelmi tárca nem tartja indokoltnak. Tárcánk az idei és a jövő évi hatásvizsgálatokra közel 10 millió forintot biztosított.

GMO mentes övezetek

A GMO mentes övezetek létrehozásának megoldása igen nehéz kérdés. Több ilyen kezdeményezés is van: Ausztria összes tartománya, de Olaszországban pl. Toszkána is GMO mentes övezetnek nyilvánította magát.

Az Európai Bizottság 2003. szeptember 2-án elutasította Felső-Ausztria kérelmét. Az osztrákok hiába érveltek természetvédelmi indokokkal és azzal, hogy a kis méretű gazdaságokból álló mezőgazdaság, valamint az egyedülállóan magas számú biogazdaságok jelenléte együtt képezik a régió speciális problémáit, az Európai Bizottság nem tartotta indokoltnak a lépést. Ezt követően azonban számos más európai régió jelentette ki, hogy csatlakozik a "GMO-mentes régiók hálózatához". Felső-Ausztria és Toszkána koordinálásával további 8 régió mezőgazdasági minisztere írta alá azt a dokumentumot, amely kijelenti, hogy a régióknak jogukban áll, hogy kitiltsák a genetikailag módosított termékeket a területükről (Aquitaine, Baszkföld, Limousin, Marche, Salzburg, Schleswig-Holstein, Thrace-Rodopi és Wales). A Toszkána régió mezőgazdasági minisztere elmagyarázta, hogy miért volt fontos létrehozni a régiók hálózatát: „Elengedhetetlen mindannyiunk számára, hogy összefogjunk, együtt dolgozzunk széles tömegeket megmozgatva, annak érdekében, hogy erősítsük pozíciónkat a vitában. Mi azért harcolunk, hogy ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinteken foglalkozzanak.”

A Bizottság ugyanakkor elzárkózott mindenfajta regionális, a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó tiltások bevezetésének lehetőségétől. Érveik szerint az EU-nak meg kell adnia a gazdák számára a választás szabadságát. Ha valamennyi, a régióban élő gazda úgy dönt, hogy nem kér a genetikailag módosított szervezetekből, akkor nincsen probléma, viszont nem lehet megállítani azokat, akik úgy döntenek, hogy termeszteni fogják őket.

Mindezek ellenére majdnem 200 régió és 4500-nál is több település nyilvánította magát GMO mentesnek szerte Európában. Magyarországon számos település – köztük Bicske, Esztergom, Hódmezővásárhely, Marcali – és a nyugat-dunántúli régió nyilvánította területét génmódosítás-mentes övezetté. (A cikk megjelenése óta Magyarországon újabb génmentes övezetté nyílvánított területekről a GMO hírek-ben olvashatnak.) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyhangúlag úgy döntött, hogy a genetikailag módosított növényeket nem engedi be a nyugat-dunántúli régióba, így ez hazánk első GM-mentes régiója. A Regionális Fejlesztési Tanács véleménye szerint saját hatáskörében hozott önkéntes vállalása nem áll ellentétben a téma európai és magyar jogi szabályozásával.

Homoki Hajnalka
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Nincs szükségünk rájuk, károsak

A GM-fajták megítélése során mindenek előtt azt célszerű mérlegelnünk, hogy azok szolgálják-e vagy akadályozzák az agráriumra és a vidékre vonatkozó jövőképünk megvalósítását.

A magyar agrárium és vidék számára csak olyan mezőgazdálkodás hozhat sikert, amely úgy állít elő értékes, szermaradvány-mentes, biztonságos élelmiszereket, hogy közben megőrzi a talajokat, az ivóvízbázisainkat, felszíni vizeinket, az élővilágot, a tájat és benne az embert. Olyan mezőgazdaságra van továbbá szükség, amely közvetlenül vagy a ráépülő tevékenységek révén munkát, megélhetést biztosít a vidéki népesség lehető legnagyobb hányada számára. Az ilyen többfunkciós mezőgazdaság, az európai agrármodellnek megfelelő környezet- és tájgazdálkodás rendszereinek széles körű elterjesztésével egyúttal olyan kedvező országkép alakítható ki Magyarországról a fizetőképes élelmiszerpiacokon, melynek mottója a „Tiszta, élő környezetből egészséges, biztonságos és különleges minőségű élelmiszert!” lehet. Ebben a jövőképben a géntechnológiával módosított fajtáknak nincsen helye:

• A hivatkozott világélelmezési problémákat nem oldja meg a biotechnológia, hanem újabb problémákkal (ökológiai, humán-egészségügyi, gazdasági, társadalmi kockázatokkal) terheli . Nem a megtermelt élelmiszerek mennyiségével, hanem egyenlőtlen elosztásával van baj.
• Az élelmiszerhiány és népességnövekedés, amelyre a biotechnológiai ipar hivatkozik, Magyarországon nem valósak, sőt éppenséggel a túltermelés és a népességfogyás okoz komoly gondokat (lásd pl. a 2 év alatt felhalmozott 10-15 millió tonnás eladhatatlan gabona-feleslegeinket).
• A GM-fajták használata ellehetetleníti egyéb – Magyarország számára környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból sokkal ígéretesebb és az EU által támogatott, 75-80%-ban társfinanszírozott – fejlesztési irányok (agrár-környezet- és tájgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás stb.) megvalósítását.
• Kizárja termékeinket a fizetőképes minőségi élelmiszerpiacokról. A Magyarország számára fontos hazai és exportpiacokon nincsen kereslet a GM-növények iránt , sőt a legtöbb felvásárló és feldolgozó cég – a fogyasztók választása miatt – kifejezetten megköveteli a GM-mentességről szóló bizonylatot.
• A hivatkozott élelmezési és környezeti problémák más, hagyományos eszközökkel is megoldhatók (pl. a hagyományos módon előállított fajtáink terméspotenciálját csak 30%-os mértékben használjuk ki). A gazdasági árukapcsolásos kiszolgáltatottság, a gyom- és kártevőrezisztencia várható kialakulása valamint az egyéb, hagyományos eszközök tartalékai termelési oldalról egyáltalán nem indokolják ezen kockázatos eszköz bevetését.
• Ha valós problémák egyedüli lehetséges megoldása lenne a mezőgazdasági és élelmiszer-biotechnológia, akkor is – mivel hatásai ma még nagyrészt ismeretlenek – az elővigyázatosság elve komoly megfontolásra kell, hogy késztessen bennünket.

Mindezek alapján leszögezhető, hogy – élelmiszer- és élelmezésbiztonsági valamint környezeti, ökológiai megfontolásokon túl – minőségi élelmiszerpiacaink megtartása és stabilizálása, az agrár- és vidékpolitika minőségi átalakítása, tehát az ország tényleges környezeti, gazdasági és társadalmi érdekei Magyarország GMO mentességének fenntartását követelik meg .

Ángyán József
Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Az előállítók nem vállalnak felelősséget

A jelenlegi tudásunk még nem érte el azt a szintet, hogy a génátültetést előre megjósolható módon, és mellékhatások nélkül végre tudnánk hajtani. Az átalakítás során a növényi sejtek génállománya megsérül, és a gének kb. 5%-ának működésében valamilyen változás mutatható ki. Működő gének kikapcsolódhatnak, nyugvó gének beindulhatnak, és a gének törése, megrövidülése, vagy új kombinációban való megjelenése mindennapos.

A génműködésében bekövetkező változásokat, és az ennek következményeként a sejt anyagcseréjében kialakult hibákat nem mindig könnyű észrevenni. Ezért a génmódosításra jelenleg használt technika pontatlan, kiszámíthatatlan, és nem reprodukálható. Ha egyidőben, azonos körülmények között, azonos génszekvenciával, azonos módszert alkalmazva száz növényi sejtet átalakítunk, akkor száz különbözőképpen transzformált növényt kaphatunk. A módszer precizitását könnyű érzékeltetni, ha elképzeljük, hogy a vak ember kezébe íjat és nyilat adunk, a céltábla felé fordítjuk, majd rábízzuk, hogy célba lőjön. Ezt azért fontos megértenünk, mert a kockázatbecslésnél a génátalakítás technikáját – szándékosan nem használom a technológia szót, hiszen az előre kiszámítható, és megismételhető folyamatra utalna – semlegesnek tekintik, amelynek nincs kockázata, ezért az átalakítás következményeit és biztonságát nem is vizsgálják.

Az engedélyezés előtti kockázatbecslést megnehezíti, hogy még azt sem tudjuk, hogy milyen veszélyekkel számoljunk. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a környezeti és egészségügyi biztonságot vizsgáló kísérleteket legtöbbször nem a transzgénes növénnyel, de még csak nem is az abból tisztított transzgén fehérjével végzik, hanem a transzgén fehérje baktériumban termelt változatával. Ez olyan, mintha egy motorkerékpár biztonságát egy kerékpárral végzett vizsgálat alapján állapítanák meg. Az ilyen körülmények között engedélyezett termékért a gyártó semmiféle felelősséget sem vállalna. Ezért azon sem lepődhetünk meg, hogy a biotechnológiai cégek sem vállalnak felelősséget a termékeikért. Ezt azzal indokolják, hogy a génmódosított kukorica vagy burgonya lényegileg ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos fajták.

A legtöbb országban a biztosító társaságok nem kötnek termésbiztosítást azokkal a gazdákkal, akik GM-növényeket termelnek. Nagy-Britanniában azoknak az ingatlanoknak az értéke, melyeken GM-növényeket termesztettek, rendkívül lecsökkent. Ha Magyarországon a GM-vetőmagok köztermesztésre kerülnének, az Európai Uniós törvények értelmében a magyar állam kötelességévé válna, hogy a génmódosított szervezetek környezeti- és egészségügyi hatásait monitorozza. Ez az idegen gén jelenlétének kimutatása mellett, a termelés helyén és az egész ország területén a talajban, vízben, levegőben, a faunában és flórában bekövetkező változások nyomon követését, valamint az emberek egészségi állapotának rendszeres monitorozását jelentené, ami óriási terhet róna az államháztartásra. Jelenleg hazánknak csak két olyan nemzetközileg is akkreditált laboratóriuma van, amely a GMO-k monitorozására alkalmas. Egy minta vizsgálata 10 000 forintos nagyságrendű, és ha Magyarország elvesztené a GM-mentes státuszát, az összes exportra kerülő növényi termékünket a vevő csak akkor venné át, ha ennek a GM-mentességét az export vállalataink vizsgálatokkal bizonyítani tudnák. Ezzel a versenyképességünk lecsökkenne.

A génmódosított növények termelésének engedélyezése komoly erkölcsi kötelességet és anyagi megterhelést róna az államháztartásra. A termelés közvetett költségei, és minden kockázat a polgárokat terheli, míg a haszon a vetőmagot előállító biotechnológiai vállalatoké.

Bardócz Zsuzsa
GENOK, Norvégia/Skócia/Magyarország

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Élelmiszerek, takarmányok jelölése és ellenőrzése

A GMO termékek jelölését szabályozó 1829/2003/EK rendelet szerint a jelölés indoka a vevő tájékoztatása, hogy élni tudjon a szabad választáshoz való jogával. „A címkézésnek arra vonatkozóan kell pontos információkat tartalmaznia, hogy az élelmiszer vagy takarmány GMO-kból áll, tartalmazza azokat, vagy azokból állították elő.” „…tekintet nélkül arra, hogy a géntechnológiával végzett módosításból származó DNS vagy fehérje kimutatható-e a végtermékből”. Tehát nincs alsó határérték a jelölési kötelezettségre (ez az ún. nulla tolerancia).

A rendelet viszont elismeri a véletlen szennyeződés lehetőségét, abból kiindulva, hogy a növények termesztésénél, szállításánál és feldolgozásánál, elkerülhetetlen az idegen anyagokkal való szennye-ződés, így a GMO-kkal történő szennyeződés sem kerülhető el. Ezért nem kell jelölni a szennyeződést a Közösségben engedéllyel rendelkező GMO-val 0,9%-ig, ha a termelő bizonyítani tudja, hogy „ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen” volt. A 0,9% a termékben lévő összetevőre vonatkozik. Például, ha egy termék 2% szóját tartalmaz, akkor ennek a 2%-nak a 0,9%-a. Több össze-tevőből álló élelmiszer vagy takarmány esetén ez minden egyes összetevőre külön-külön értendő. A szabályozás nem ad választ arra a kérdésre, mi a helyzet akkor, ha a gyártó által felhasznált alapanyag véletlenül szennyeződött, de a gyártónak tudomása van erről az alapanyag felhasználásakor.

Az 1830/2003/EK rendelet 9. cikke a „vizsgálati és ellenőrzési intézkedésekről” rendelkezik. Eszerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő vizsgálati intézkedéseket hajtsanak végre, beleértve a szúrópróbaszerű minőségi és mennyiségi vizsgálatokat. Magyarországon eddig nem került sor mintavételi terv alapján GMO vizsgálatra.

A magyar laboratóriumok technikailag felkészültek az Európai Unióban engedéllyel rendelkező GMO-k kimutatására és mennyiségi mérésére. Az ún. genetikai esemény-specifikus módszerekkel több GM összetevőt is ki lehet mutatni egymás mellett és ezek mennyiségét keverékek esetén is meg lehet határozni. A polimeráz láncreakción alapuló GMO kimutatási módszerek igen érzékenyek, de a kimutatáshoz pontos információval kell rendelkezni a keresett GMO-ról. Ebből az következik, hogy ismeretlen GMO-t nem lehet kimutatni . A gyakorlatban ismeretlennek kell tekintenünk az Unióban engedéllyel nem rendelkező GMO-kat, mert azokról általában nincs annyi információ, ami lehetővé tenné a kimutatást. Erre példa a Syngenta Bt10 kukoricájának esete. Ahogy az engedélyezett GM-szervezetek száma napról napra növekszik úgy egyre nehezebb a vizsgáló laboratóriumok dolga. Egyelőre még többé-kevésbé használhatók a szűrővizsgálatok annak megállapítására, hogy a minta tartalmaz-e GM-összetevőt, de, hogy az melyik, csak próbálgatással derül ki, ebből következően egyre költségesebbek is a vizsgálatok.

Az Európai Fogyasztók Szervezete 2000-ben kiadott állásfoglalásában így fogalmazott: „…el kell ismerni a fogyasztók jogát a választáshoz a GM-termékek forgalmazásánál. A jelölés legyen világos, és teljes információt tartalmazzon. A jelölés azonban lényegtelen, ha a vásárlónak nincs valódi választási lehetősége.” Vajon van-e valódi választási lehetőségünk? Felmérésünk szerint a szója tartalmú élelmiszerek közel egyharmadából, a húsipari termékek 58%-ából kimutatható a GM-szója. Ezeket a termékeket „természetesen” nem jelölik, tehát egyre kevésbé, egyre nehezebben élhetünk a szabad választáshoz való jogunkkal.

Vajda Boldizsár
Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Különleges jelölések az Unióban

A GMO termékek, míg külsőre semmiben, vagy csak esztétikai szempontból különböznek a hagyományos termékektől, addig belső tulajdonságaikat és összetevőjüket tekintve teljesen ismeretlenek a fogyasztók számára. Pedig a világban genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági hasznosítása igen széles, van génmanipulált burgonya, dohány, kukorica, lucerna, cikória, rizs, szója, cukorrépa, paradicsom, gyapot, len. A génmanipulált szója termesztése igen elterjedt az Amerikai Egyesült Államokban, a szója viszont gyakori alap-, illetve segédanyag az élelmiszeriparban (találhatunk szóját csokoládéban, levesporban, kekszben, szószban, üdítőitalban). Géntechnológiával állítják elő a sajtkészítéshez szükséges ún. chymosin oltóenzimet, amit korábban napos borjú gyomrából nyertek. A sör erjesztéséhez használt élesztőt is genetikailag feljavították. Génmanipulált a cukorbetegek által használt inzulin, és a mosószerekben található enzim is. De létezik nem puhuló paradicsom, karotinnal dúsított rizs, növényvédőszereknek ellenálló takarmány-növény, s olyan kukorica is, ami saját magában hordozza a kártevők elleni védőszert.

A génmanipulált termékek 90%-át az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, valamint Ausztrá-liában állítják elő. Ezek az országok intenzív kereskedelmi kapcsolatba állnak Európa országaival, ahol viszont nagyobb a társadalmi ellenállás az ilyen típusú termékekkel szemben. Amíg a tengerentúlon nem kell feltüntetni a termékeken, hogy az genetikailag módosított szervezetet tartalmaz, addig az Unióban, így Magyarországon is kötelező.

A GMO termékekre éppen ezért az Európai Unió országaiban különleges jelölési követelmények vonatkoznak , a csomagoláson, a címkén az alábbi feliratok egyikének kell szerepelnie:

• „géntechnológiával módosított”;
• „géntechnológiával módosított (összetevő neve)-ből előállított”;
• „géntechnológiával módosított (szervezet neve)-t tartalmaz”;
• „géntechnológiával módosított (szervezet neve)-ből előállított (összetevő neve)-t tartalmaz”.

A figyelmeztetés szerepelhet az összetevők felsorolásánál, de lábjegyzetbe is tehetők. Ha a termék csomagolása túl kicsi, vagy nincs is csomagolása, a bolt polcain, a termék közvetlen közelébe kell a feliratot elhelyezni. A génmódosítás ténye mellett fel kell hívni a vásárlók figyelmét arra is, ha termék összetételében, tápértékében, felhasználásában eltér a hagyományos megfelelőjétől, valamint az élelmiszer etikai vagy vallási aggályokat ébreszthet. Amennyiben nincs hagyományos megfelelőjük, az élelmiszer jellegét és jellemzőit is fel kell tüntetni a címkéken. A kötelező és szigorú jelölési rendszert, azonban némiképp hígítja az a szabály, miszerint ha termék illetve egyes összetevői legfeljebb 0,9 százalékos arányában olyan anyagot tartalmaznak, amely GMO-kat tartalmaz, azokból áll vagy állították elő, feltéve, hogy ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen, akkor nem kell feltüntetni a GMO jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy teljes bizonyossággal nem tudjuk elkerülni az ilyen típusú termékek fogyasztását.

Haraszti Anikó
Tudatos Vásárlók Egyesülete

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

A GM-méz eladhatatlan lesz!

A méhészkedésnek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. A Kárpátmedence sajátságos klímája az itt kialakult talajon jellegzetes vegetációt hozott létre, amelyet az egyéb megporzó rovar mellett a mézelő méhnek az évmilliók során ehhez a környezethez alkalmazkodott fajtája a krajnai méh (Apis mellifera carnica) is hasznosít.

A méz az ősidőkben az ember egyetlen édesítőszere volt, ma eredeti, tiszta formájában egyre jobban értékelt természetes élelmiszer, gyógyszer és kozmetikum. Az utóbbi évtizedekben a magyar méz tisztaságával és megbízható minőségével előkelő helyet vívott ki egész Európában, a méztermés nagyobb része exportra került. Az ágazat jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar méz tisztaságát megőrizze (antibiotikumtól és egyéb vegyszertől való mentesség stb.), amit az EU is támogat.

A magyar méhészkedés látóhatárán új jéghegy jelent meg, amelynek már nem csak a csúcsa látszik. Ez a jéghegy a GM-növények megjelenése és köztermesztésbe vonásuk veszélye az ún. koegzisz-tencia adta feltételek mellett. A GM-növényekben új, idegen anyagok jelennek meg (transzgén DNS és fehérjék), amelyeket a méhek, elsősorban virágporral, de nektárral és egyéb növényi eredetű váladékokkal behordanak a kaptárba, felhasználják lárváik és saját táplálásukra, miközben ezek az anyagok bejutnak a mézbe. A virágmézek természetes alkotórésze a virágpor. A GM-élelmiszerek jelenlegi jelölési határértéke 0,9%, amelynek elérése a magas pollentartalmú mézeknél nem zárható ki. Nem beszélve az önámításról, hogy mézünk tartalmaz ugyan idegen anyagot, de mentesnek vélelmezzük. A GM-méz eladhatatlanná fog válni, ez pedig a főképpen exportra termelő magyar méhészkedés végét jelentheti. A másik döntő érv a koegzisztencia megvalósíthatósága ellen, hogy a beporzó rovarok miatt a reális izolációs zónák betartása megoldhatatlan. Az országban jelenleg több mint 800 000 méhcsaládot tartanak, több mint 8 családot/km2-ként. A rendelettervezetben GM-kukoricára előírt 400 méteres izolációs zóna is több mint 50 hektár területet jelent, amelyen átlagosan több mint 4 méhcsalád él, ahol családonként 70 000 munkásméh (összesen kb. 300 000) kutat, hordja, gyűjti és terjeszti a virágport. Szakirodalmi adatok szerint a hatékony izolációs távolság 3,5-7 km lenne. 5 km esetén a méhek által bejárt terület már 78 km 2. A méhek távoltartására hatékony módszer nem ismeretes.

Világszerte hiányoznak a kockázatelemzési vizsgálatok a méhekre is. Színvonalas kutatómunkára nincs pénz. A kutatást a multinacionális fajtatulajdonosok nem támogatják. Intézetünkben Bt-kukoricapollennel méheken elkezdett FVM K+F projektünket csak az NKI által biztosított pollennel és együttműködésükkel (Darvas B., Lauber É. és Székács A.) tudtuk folytatni. Egy hasonló témájú OTKA-pályázatunkat a bírálók pozitív véleménye ellenére a bizottság nem támogatta. A Bt-toxinnal végzett kevésszámú független vizsgálat egyelőre nem mutatott ki közvetlen károsító hatást méhekre. A proteináz-gátló fehérje etetésének hatására viszont lassabb fejlődést, csökkent tanulékonyságot, eltájolást stb., mint közvetett károsítást már sikerült igazolni. Jó lenne, ha a közös érdekekért a környező országok méhészei is összefognának egy minél szélesebb GM-mentes régió kialakítására . A magyar méhésztársadalom addig is mindent megtesz annak megakadályozására, hogy az ország elveszítse GM-mentes státusát. Ellenkező esetben nem csak a magyar bio­méhészkedés, de a hagyományos méztermelés is kilátástalan jövő elé néz .

Békési László
Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet,
Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztály,
Gödöllő

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

A takarmányozás gondjai

Az elsőgenerációs GM-növények körében döntő mértékben takarmánynövények találhatók: kukorica, szója és repce. Az érintett takarmányok géntechnológiai módosítása nemcsak a táplálóhatást befolyásolhatják, hanem az egész állattartás eredményességét (évi ~620 milliárd Ft) az állati eredetű élelmiszerek értékesíthetőségén (export) keresztül.

A sertések, baromfiak takarmányozását alapvetően ötszázezer tonna GM-szójadara importjára (a 31 milliárd forintos szójafelhasználás 91%-a import; Brazília, Egyesült Államok, Argentína) alapozzuk. Kutatások szerint a GM-takarmányok termesztése és felhasználása esetén növekvő kockázatokkal és jelentős hátrányokkal kell számolni:

• Takarmányok termesztése. Az Egyesült Államok és Argentína közel évtizedes tapasztalata alapján bebizonyosodott, hogy a géntechnológiai cégek által hangoztatott terméshozam-növekedés nem megalapozott , hiszen a GM-szója és GM-repce 6-11%-kal termett kevesebbet és csak a Bt-kukoricánál figyeltek meg 2-3%-kos termésnövekedést. Nem csökkent, sőt 11-30%-kal nőtt a növényvédőszer igény . A GM-takarmányok termesztése az Egyesült Államokban nem gazdaságos, mivel – a fenti hátrányokon kívül – pl. magasabb a vetőmagár, külön felszámítják a szabadalmi díjat, az izoláció betartása többletköltséget eredményez, gyengébb a piaci ár stb. A nyilvánvaló gazdaságtalanság ellenére viszonylag nagy GM-vetésterület igazából annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági támogatás keretében a farmerek között évi 20 milliárd dolláros piacveszteségi segélyt osztanak szét.
• Takarmányok táplálóanyagai. Megdőlt az a géntechnológiai dogma, amely szerint lényegi azonosság áll fent a hagyományos és a GM-takarmányok között. A kémiai analízis szerint a legfontosabb táplálóanyagok esetében (fehérje, zsír, szénhidrátok) 10%-ot is meghaladó, mértékadó különbségeket találtak.
• Antinutritív faktorok. További takarmányérték-romlást jelez, hogy a glyphosate-toleráns GM-szójában lényegesen megnőtt a tripszin-inhibitor mennyisége, amely egyrészt a szójata-karmányok fehérje-hasznosulását jelentősen gátolja, másrészt e hátrányt megszüntetni szándékozó szójafeldolgozó-iparnak többletköltséget jelent.
• Emészthetőségi, állattartási problémák. A takarmányozás szakterületén közismert tény, hogy a táplálóanyagok egy kisebb része nem emészthető, a tápcsatornában nem bomlik le. Ezért nem valós a géntechnológiai vállalatok és egyes kutatók azon állítása, hogy pl. a GM-takarmányokkal bevitt megváltoztatott fehérje és DNS teljes mértékben lebomlik. Ennek következménye, hogy a le nem bomló idegen fehérjemolekulák allergén, immunogén és toxikus hatást okozhatnak , amelyek erősen leronthatják az állattartás gazdaságosságát. Ismét felvetődik az Egyesült Államok GMO-engedélyezési gyakorlatának tarthatatlansága, mivel a fehérje-emészthetőséget csak labor körülmények között tartja fontosnak megvizsgálni, viszont az eredményeket konkrét állatetetési kísérletek igazolhatják csupán.
• Állati eredetű élelmiszerminőség. Vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a GM-takarmá-nyokkal bevitt módosított DNS-töredékek, esetleg transzgének néhány órával az etetés után megjelennek a béltraktus baktériumaiban és az állatok egyes szöveteiben (pl. májban, lépben, a perifériás vérerek sejtjeiben, esetenként az izomban stb.), sőt átjutnak a placentáris vérkeringésen keresztül a magzatba is.

Márai Géza
Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Az ökogazdálkodást létében fenyegeti

Idézetek az EU ajánlásból: „ A koegzisztencia arra vonatkozik, hogy a gazdálkodóknak módjában álljon megvalósítható módon választani a konvencionális, az ökológiai és a GM-növénytermesztés között, úgy, hogy közben meg tudjanak felelni az előírt jelölésre és/vagy tisztasági standardokra vonatkozó kötelezettségeiknek.” „…a koegzisztenciára vonatkozó nemzeti stratégia és a legjobb gyakorlat kidolgozásakor a tagállamoknak követniük kell ezen ajánlás mellékletében foglalt irányelveket.”

A mai helyzet értékelése. Magyarország GM-növényektől mentes ország. Ez a pozíciónk veszélybe került 2004-ben, amikor az EU fajtalistán lévő 17 ( MON 810 eseményt tartalmazó) GM-kukorica hibrid termesztését az EU minden közösségbeli gazdaság számára lehetővé tette. A kedvező pozíciónk fenntartása érdekében, átmeneti intézkedésként a Kormány 2005. január 20-tól moratóriumot hirdetett, az említett GM-kukoricák hazai termesztésére.

A közeljövő tennivalói. Az ökológiai termesztők számára legjobb lenne a GM-növények termesztésének kategorikus tiltása, ezt azonban az EU rendelkezések nem teszik lehetővé. A kedvező helyzetünk fenntartását kockázatos a moratóriumra építeni a következők miatt: (A) A moratórium korlátozott ideig alkalmazható, ezután fel kell oldani, vagy bizonyítani kell, hogy a megjelölt kockázatra történt hivatkozás alapos; (B) A Kormány bármikor visszavonhatja; (C) Különböző eljárások igénybevételével az EU eltöröltetheti; (D) Kizárólag a MON 810-es eseményekre vonatkozik, nem általában a GM-növényekre. Ezért, mihamarább el kell fogadni a koegzisztencia feltételeit leíró hazai jogszabály(oka)t, mert ennek hiányában a GM-növényeket termeszteni szándékozó gazdaságok korlátozások és kártérítési felelősség nélkül tehetik meg azt. A jogszabályoknak biztosítani kell az ökológiai gazdák szerzett jogát ahhoz, hogy tevékenységüket kockázat, és genetikai szennyezés nélkül folytathassák. A jogszabályok nagyobb biztonságot jelenthetnek, mert: (a) Törvényből és arra épülő rendeletből állnak, ezért tartósak; (b) Nem csak fajra, azon belül eseményre, de minden GM-növényre vonatkoznak; (c) Kivédhetik az EU lazaságait, és notifikálás után az EU nem kifogásolhatja létüket.

Az ökológiai gazdálkodás GM- növények által veszélyeztetett főbb területei:

• fogyasztók a GM-mentességet (is) keresik a biotermékben;
• Magyarország GM-mentességének elvesztése a piaci pozíciónkat lerombolja;
• szennyeződés esetén „bio” minősítésű területeket újra át kell állítani (3-5 év múlva lesz újra „bio”);
• bizalomvesztéshez vezet, ha bármely összetevőben GM-szennyezettséget mutatnak ki;
• a termék bioként nem jelölhető, ha benne mérhető szennyezés kimutatható;
• az állati termékek közül csak a bioról tudható, hogy GM-mentes a takarmányon nevelt, mert a hagyományos termékeknél erre nem kell utalni;
• a Bt-növények termesztésével kialakulhat a rovarokban Cry-toxinokra rezisztencia, ezzel a biogazdák elveszítenék az egyik legfontosabb „bio” növényvédőszerüket.

Igény. Szülessenek mielőbb az ökológiai gazdálkodókat a GM-szennyeződésektől megvédő jogszabályok. Az FVM tervezetek kiegészítésére néhány példa:

• nagy pufferzóna a nulla tolerancia miatt (10 km);
• ugyanazon gépek, szállítóeszközök, szárítók, tárolók használatának tiltása;
• ivarilag kompatibilis növényeknél az árvakelésekre is legyenek tekintettel;
• a GM-növények termesztői, vetőmag forgalmazói (legalább 30-40 ezer Ft/ha) készpénz befizetéssel képezzenek alapot a kártérítésre és vizsgálatok finanszírozására;
• közúton, vasúton csak csíraképtelenné tett termékek legyenek szállíthatók.

Összefoglalás. Ha van rá mód, akkor tiltással, ha erre nincs lehetőség, akkor szigorú jogszabályokkal tartsuk fent Magyarország GM-mentességét.

Roszik Péter
Biokultúra Egyesületek Szövetsége
és Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

A biogazda minden piacát elveszítheti

Ismeretes, hogy biotermékként nem forgalmazható egy termék, ha bármilyen mérhető GM szennyeződést tartalmaz. Az EU ajánlása mentén megalkotott együttélési jogszabályoknak kellene biztosítaniuk azt, hogy ilyen szennyeződés ne fordulhasson elő, illetve, ha mégis előfordul, akkor kártalanítsák a kár elszenvedőit. Egy jó koegzisztencia (együttélési) jogszabálytól legalább ennyi elvárható lenne. A hazai jogszabályok előkészítése során – annak ellenére, hogy az EU ajánlására felállított koegzisztencia bizottság társadalmi oldala, azaz érintettek képviselői óriási túlsúllyal igényelték – jórészt figyelmen kívül hagyták a biogazdák igényeit, így a brüsszeli jóváhagyásra beterjesztett magyar tervezetek nem garantálják a biogazdák biztonságát. A szennyezés elkerülésére tett intézkedések elégtelenek (kicsi az izolációs távolság a virágporral történő szennyezés kivédésére, elégtelenek a termékek keveredését megakadályozó előírások stb.) és hiányoznak az esetlegesen kárt szenvedettek kártalanítását valóban biztosító jogszabályi elemek és a felhasználható források.

Első kár, ha egy biogazda termékében kimutatják a GM-szennyezést, hogy minden piacát elveszíti, hiszen fogyasztói előtt ez a tény ismertté válik. Az EU tagországok közötti termékmozgás esetében Magyarország köteles minden érintett tagországot értesíteni egy ilyen szennyezésről, még akkor is, ha a szennyezést más tárja fel. Az ilyen eseteket megvitatja az EU Ökológiai Állandó Bizottsága (SCOF) is. A második kár abból adódik, hogy az ökológia ellenőrző szervezeteknek – egymás tájékoztatása mellett – kötelezniük kell a GM-szennyezett termék forgalmazóját, hogy az értékesítési láncon előre és visszafelé is haladva (a termék útját nyomon követve) értesítse a lánc összes szereplőjét a szennyezésről. Az EU bio-rendelete értelmében ilyenkor az érintett termékről, termékcsoportról el kell távolítani a „bio” jelölést .

Könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen akció az EU minden tagállamát is érintheti. A termelőig felépíthető a nyomon követési lánc, a megtalált biotermelővel szemben érvényesíthető a feldolgozott termék értékvesztéséből származó kárigény. Ezt ő nem tudja továbbhárítani a kár valódi okozójára, hiszen az lehet, hogy be sem azonosítható. Nincs magyar biotermelő, aki ezt túlélné. Rendszerint a vevő székhelye szerinti bíróság az illetékes. Sokat eláruló tény, hogy a világon nincs biztosító, amelyik a GM-szennyezésre (akár a termőföldön, akár a feldolgozásban) a másnak okozott kárra felelősség-biztosítást kötne. Felvetődik a kérdés, hogy egy szuverén államnak szabad-e engednie olyan tevékenység folytatását, amelyben a másnak okozott kár megtéríthetetlen és nem biztosítható.

Roszik Péter

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Biztonságosak-e a GM élelmiszerek?

„Fontos, hogy a génmanipulációval kapcsolatos kísérletekről az emberiség együttesen döntsön. Meg kell találnunk annak a módját, hogy az emberek maguk határozhassanak az őket érintő kérdésekről” – írja Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsa a „Genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága” című, 2004-ben megjelent könyvükben. A következőkben e könyv részletei alapján készítettem összeállításomat.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy nyolc évvel a GM-szervezetek köztermesztésbe vonása után is csupán alig egy tucatnyi (!) tudományos közleményből áll a GM-termékek biztonságára vagy esetleges káros hatásaira vonatkozó irodalom. Ezek között csupán kettő akad, amelyik valóban független laboratóriumból származik. A kevés rendelkezésre álló adat is ipari laboratóriumokban kisállatokkal végzett kísérletekből származik, a tudományos irodalomban 2004 februárjáig nem közöltek egyetlen humán vizsgálatot sem. Pedig aggodalomra bőven lenne ok!

• Az amerikai egészségügyi szervek hivatalos statisztikái szerint 1996-tól meredeken megugrott a bélrendszeri rendellenességek, fertőzések, az allergiás betegségek és a nyirokszervi-, prosztata- emlő- és hasnyálmirigyrákos megbetegedések száma. Ugyanebben az évben, 1996-ban kezdték el az USA-ban a GM-haszonnövények termesztését és forgalmazását.

E megdöbbentő adat magyarázata céljából álljon itt néhány tény, amelyeket a biotechnológiai cégek elhallgatnak.

• A DNS nem bomlik le teljesen az emésztés során!

A géntechnológiai cégek propagandája szerint az emésztés során a beültetett DNS szekvenciák, illetve az általuk termelt sejtproduktumok (pl. antibiotikumok, fehérjék) az emésztési folyamat során teljesen megsemmisülnek, alkotóelemeikre bomlanak.

Ezen állításukat az emésztőenzimekkel kémcsőben végzett kísérletekre alapozzák. A módszer azért megtévesztő, mert így a legtöbb fehérje másodpercek alatt lebontható, ellentétben a bélben fennálló körülményekkel. Itt ugyanis a közeg nem olyan savas illetve lúgos mint a kémcsőben, ráadásul a kérdéses fehérje nem önmagában van jelen, hanem a táplálék más komponenseivel össze-keveredve. A legfontosabb különbség a két módszer között az, hogy a bélben a fehérjék a receptorukhoz kapcsolódva ellenállhatnak az emésztésnek, de mivel a kémcsőben a bélrendszer nincs jelen, a hatást nem is lehet reprodukálni. Megdöbbentő módon maguk a biotechnológusok is tudják, az emberi tápcsatornában sem az összes fehérje, sem a DNS nem bomlik le teljesen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a kutatási projektek, amelyek humán vakcinát előállító génmódosított élelmiszernövények kifejlesztését célozzák. Vagyis szerintük a génmódosítással előállított DNS és fehérje lebomlik, amikor a GM-növényeket étkezésre termesztjük (pl. szója és kukorica esetében) de az azonos technikával előállított banánban az oltóanyag-fehérje és az ezt kódoló DNS megmarad!

• A newcastle-i egyetemen hét olyan beteggel végeztek kísérletet, akiknek a vastagbelét valamilyen megbetegedés miatt kioperálták. A hét betegnek egyszeri alkalommal genetikailag módosított szójából készült ételt adtak, és megnézték, hogy milyen mértékben bomlott le belükben a transzgén DNS. Bár különböző mennyiségben, de minden egyes betegnél teljes hosszúságában ki lehetett mutatni a GM-szója transzgénszekvenciáját. Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy a GM-szójába átvitt transzgén nem bomlik le teljesen a vékonybél-szakaszban.
• Az új génszakaszok beültetéséhez gyakran használt karfiol-mozaikvírus az emberi szervezetre nem ártalmatlan!

A géntechnológiai cégek állításai szerint a karfol-mozaikvírus csak a növényeket képes megbetegíteni. Az emberek már évszázadok óta fogyasztják a fertőzött növényeket, mégsem betegszenek meg tőlük. Ez igaz, de nem lehet egyenlőségjelet tenni aközött, hogy az ember az egész vírust eszi, vagy csak a vírusból kivont szabad DNS-t, mint a génmódosított növények esetében. Amikor az egész vírust esszük, annak genetikai anyaga a vírus fehérjetokjába van burkolva, és ez az, ami meghatározza a vírus specifitását (azt, hogy milyen fajokat és egyedeket képes a vírus megtámadni). Ezzel szemben, ha a vírus genetikai anyagát szabadon, a vírusköpeny nélkül esszük, akkor a víruspromóter és esetleg más, hozzá csatolt DNS-darabok is átkerülhetnek a bélhámsejtekbe és a bélbe, néha még a vér-agy gáton és a méhlepényen is átjuthatnak. 

• A bélhámsejtekben a karfiol-mozaikvírus promóter nemcsak a vírusokat kódoló, hanem a sejtben levő más géneket is aktiválhat. A GM-burgonyát tartalmazó tápon tartott patkányok gyomor- és bélfalának szövettani vizsgálatakor kiderült, hogy a karfiol-mozaikvírus és a genetikai módosításban használt más DNS-darabok hatására a hámsejtekben felgyorsult a sejtosztódás. Ennek alapján Stanley Ewen, az aberdeeni egyetem vezető patológusa úgy gondolja, hogy a transzgének a bélben nem szabályozható növekedést válthatnak ki, ami végül is vastagbélrák kifejlődéséhez vezethet. A kölni egyetemen Dörfler professzor csoportja terhes egereket táplált egy génnel, és azt találták, hogy ugyanez a gén megjelent az embriók agyában!

Nem helytálló tehát az az állítás, hogy „a transzgént bekapcsolva tartó promóter, a karfiol-mozaikvírus-promóter egyedül a transzgén működését befolyásolja”.

• Lényeges különbségeket figyeltek meg az eredeti fajták és a génmódosított növények összetételében!

Az Egyesült Államok hivatalos élelmiszerbiztonsági szervezete, az FDA állásfoglalása szerint a génmódosított növényfajták és az eredeti fajták (szülővonalak) között „lényeg azonosság” áll fenn, amelynek okán nem tartja szükségesnek a genetikailag módosított élelmiszerek vizsgálatát . Ennek alapján 1996 óta számos GM-növény kibocsátását engedélyezték.

A lényegi azonosságot azonban nagyon felületes vizsgálati eredmények alapján állapítják meg, amelyhez az adatokat maguk a biotechnológiai cégek szolgáltatják. Ezek az adatok csupán a két összehasonlítandó fajta főbb kémiai összetevőit (úgymint összes fehérje-, szénhidrát-, zsír-, hamutartalom,stb.) mutatják. Az ennél részletesebb vizsgálódások azonban jelentős táplálkozástani különbségeket mutattak ki a génmódosított növények hátrányára.

• Ezeket az eltéréseket maguk a biotechnológiai cégek is felismerték összehasonlító kísérleteikben, de az erre utaló adatokat szándékosan elhallgatták a hatóságok elől. A letétbe helyezett, de nem publikált adatok nemrég kerültek elő a Journal of Nutrition folyóirat archívumából.
• A génmódosított növényekben megnőhet az egyébként kis mennyiségben termelődő allergizáló vagy mérgező anyagok termelése illetve új toxinok jelenhetnek meg.

Bár a gyártó cégek állításai szerint a GM-növények a szülővonalakkal „lényegileg azonosak”, mégis bizonyítottan fennáll annak a veszélye, hogy a növénybe átvitt idegen gén új fehérjék szintézisét kódolja. A beültetett idegen gén ugyanis előre nem meghatározható helyen épül be a befogadó sejt genomjába. Eközben meghibásíthatja a befogadó sejt DNS-ének szerkezetét és génjeinek működését. Ki- és bekapcsolhat géneket, amelynek előre ki nem számítható következményei lehetnek – ezek egyike az új fehérjék termelése. A tapasztalati tények tanúsága szerint alighanem ezen új fehérjék által kiváltott allergizáló hatás a GM-technológia Achilles-sarka.

• Nagy-Britanniában, Yorkban működik egy táplálkozástudományi laboratórium, ahol az élelmiszer-allergiákat tartják nyilván. 1999 márciusában a kutatók az 1998-as adatokat vizsgálva észrevették, hogy a szójaérzékenység egy év alatt 50%-kal emelkedett. Az emelkedés egybeesett a GM-szóját forgalmazó élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalával. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy bár a kémiai összetétele alapján a gyomirtószer-rezisztens RR-szója lényegileg azonos a természetes szójával, de amikor a vállalat egy tudományos cikkben adatokat közölt az RR-szója táplálkozástani hatásairól, világossá vált, hogy a génmódosított szójában lényegesen megnőtt a tripszin inhibitior mennyisége. Ez olyan emésztést gátló fehérje, amelyről már korábban kimutatták, hogy allergén.
• A FLAVR-SAVR génmódosított paradicsommal végzett kísérletek is gyanakvásra adnak okot. A paradicsom biztonságosságának alátámasztására kísérleti patkányokon végeztek akut toxicitási kísérleteket. A naponta egy szem GM-paradicsom elfogyasztásának hatására a húsz nőstény patkány közül 7 állatnál a kísérlet befejezésekor gyomorvérzést diagnosztizáltak. A hatóságok ezt csupán spontán jelentkező ideiglenes tüneteknek könyvelték el, amit a paradicsomban lévő nyálkaoldó anyagok okoztak. Az indoklással csak az a probléma, hogy a hagyományos termesztésű paradicsomban nincs ilyen anyag! Ennek ellenére ezeket az adatokat az FDA egyszerűen nem vette figyelembe és azt a következtetést vonták le, hogy a GM-paradicsom nem káros az állatokra.

Mint a fenti példákból is látható, a biotechnológiai ipar képviselői kísérleti adatok elhallgatásával és hiányos adatszolgáltatással győzik meg a döntéshozókat a GM-termékek elfogadható biztonságos-ságáról. Felelősséggel gondolkodó emberek nem engedhetik, hogy ezek a kiszámíthatatlan hatású élelmiszerek szigorú és független, hosszútávú hatásokat is vizsgáló engedélyezési vizsgálatok nélkül, csupán gazdasági nyomásnak engedve, egész földgolyónkat visszavonhatatlanul elárasszák – soha többé vissza nem vonható módon!

Összeállította: Szőnyi Eszter
Biokultúra Egyesületek Szövetsége

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Időszerű

• Egészség házhoz szállítva
• Fenyeget-e az import?
• Bemutatkozik az év bioterméke
• Hagyományok és korszerű épületek
• Zöldkalendárium

Fenyeget-e az import?

Ma már nem csak a szűkülő exportlehetőségek, hanem a növekvő import is fenyegetettséget jelent az ökotermelőknek, feldolgozóknak, sőt a kereskedők egyes csoportjainak is. Nem így a fogyasztóknak. A szélesebb termékválaszték, az alacsonyabb árak az Ő érdekeiket szolgálják, ezért is dinamikus az ökotermékek importja.

A hazánkban előállított ökotermékek jelentős része a kedvezőtlen piaci folyamatok, a fokozódó verseny ellenére is még túlnyomórészt külföldön talál vevőre. Folytatódni látszik az a tendencia is, amely szerint az alapanyag termelés a hangsúlyos. Ez azonban könnyen veszélybe sodorhatja a hazai ökogazdálkodást, ellehetetlenítheti a magyar ökotermelőket. Ennek okán fogalmazódott meg a célkitűzés, hogy megvizsgáljuk mekkora konkurenciát jelent az import a magyar ökotermelőknek.

A cikk az importtal foglalkozó piaci szereplők (kereskedők, feldolgozók) megkérdezésére és megfigyelésekre alapozottan mutatja be röviden az ökotermékek importjának okait, a jellemző termékeket és a lehetséges piaci hatásokat.

Elsődleges vásárlási szempont mind a fogyasztói, mind a beszerzési piacon a termékminőség és az ár. Jellemzően ez a két paraméter hangzott el a megkérdezett személyektől is, amikor arra kerestem választ, hogy mi alapján döntenek beszállítóik mellett. Alapvető elvárás volt a termékek ellenőrzött ökológiai eredete, emellett a feldolgozók és a kereskedők egyaránt a jó és egységes minőséget, valamint az alacsony árakat említették.

Többen álltak, állnak kapcsolatban magyar termelőkkel, a jó kapcsolat minden esetben fontos számukra. Ez bizonyult azonban legsérülékenyebbnek, hiszen sok esetben a bizalom hiánya, a másik fél meg nem értése vezetett az üzleti kapcsolatok lezárulásához. Véleményük szerint a magyar ökotermelőt egy dolog érdekli: a pénz. (Tisztelet a sok kivételnek. A szerk.) Termékeikért annyira irreálisan magas árat kérnek, hogy sokszor az importterméket választják. A termelők az egyszeri magasabb ár miatt képesek felrúgni addig jól működő kapcsolataikat, belemenni az ismeretlenbe, a sok (anyagi) kockázatot magában rejtő exportba. Természetesen szívesen beszámoltak kedvező tapasztalataikról, hiszen nem egy esetben több éve működik és fejlődik együtt a termelő (beszállító) és a feldolgozó, kereskedő.

A következő probléma (beltartalmi paraméterek alapján) a megfelelő minőségű áru. Sajnos ezen a téren is sok rossz tapasztalatot osztottak meg velem interjúpartnereim . Az import termékeket általában megbízhatóbb minőségük, tisztaságuk és könnyebb beszerezhetőségük miatt vásárolták. Mindez abból adódik, hogy a magyar (főképp kis) termelő nincs kellőképp felszerelve gépekkel, tárolóhellyel, nincsenek piaci ismeretei és értékesítési tapasztalatai, így kiszolgáltatottá, versenyképtelenné válik. Arra voltak (vannak) berendezkedve, hogy a gabonakereskedő, a közvetítő a tábláról vásárolja meg az árut közvetlenül a betakarításkor, neki pedig nem kell sem a tisztítással, sem a szárítással, a tárolással és a csomagolással foglalkoznia. Miután ezeket a feladatokat a feldolgozó sem képes ellátni, sokszor a külföldi tisztább, jó minőségű kiszerelést választja. Ebből az apropóból érkezett nemrégiben országunkba héj nélküli tökmag!

Harmadik problémaként jelentkezik, ha nem áll rendelkezésre ellenőrzött gazdálkodásból származó alapanyag (félkész termék) a feldolgozáshoz. Jó példa erre az egyik biopékség, aki a lekvárt külföldről kell, hogy beszerezze termékeihez. Ugyan kapcsolatban áll több környékbeli gyümölcstermelővel, akiknek ezidáig tőkéjük nem volt arra, hogy belevágjanak egy engedélyekkel rendelkező üzem létesítésébe. Hiánycikknek számítanak az ökogazdálkodásban felhasználható sütő- és tejipari adalékanyagok, a cukor, néhány zöldség és gyümölcs szezonális jelleggel. Legnagyobb mértékben azonban (feldolgozott) késztermékeket, sokszor különlegességeket szereznek be az importőrök. Ezek közé tartoznak például a biomargarin, a különféle ivólevek, rizsitalok, édességek, szójatermékek, rizs, zöldségpástétomok. Emellett a kozmetikai- és tisztítószerekből szintén több külföldi gyártó terméke megtalálható a kínálatban. Hosszú ideig biosajtot és joghurtot is csak külföldi gyártóktól lehetett felfedezni az üzletek polcain. Biotejből szintén nem csak a magyar eredetű, hanem azzal közel azonos áron szlovák és osztrák UHT tej is kapható. Természetesen van néhány olyan termék, amely hazánkban nem előállítható (pl.: olívaolaj), ezeket a konvencionális termékekhez hasonlóan importáljuk.

Amennyiben a konkurens országokat vizsgáljuk, meglepő kép tárul elénk. Elmondható, hogy többségében nem az exportpiac vetélytársai jelentik a fő konkurenciát, hiszen hozzánk hasonlóan ott is alacsony az ökotermékek feldolgozottsági szintje. Sokkal inkább az export célországok (Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország) jelentenek veszélyt, ahonnan sokszor a hazai alapanyagból készült gyümölcsleveket, fűszerkészítményeket, kozmetikumokat, többségében késztermékeket vásároljuk meg. Az import pontos mennyiségét, a hazai ökoélelmiszer-fogyasztáson belüli arányát azonban csak becsülni lehet, adatok sehol sem állnak rendelkezésre.

Az öko-importnak éppen olyan szigorú feltételeknek kell megfelelnie, mint a hazánkban előállított termékeknek. A jogszabályi (EGK 2092/91 és hazai adaptációja) kereteknek köszönhetően az ökotermék importtal foglalkozókról már készül nyilvántartás. Számuk évről-évre nő, főképp az egyidejűleg ökotermék feldolgozással és/vagy kereskedelemmel is foglalkozók között.

Jól látszik a folyamat legnagyobb vesztese az ökotermelő, hiszen egyedül az ő piaca vész el. Éppen ezért van szükség az összefogásra, a termékpálya minden lépcsőjének hazai létrehozására (termelés-feldolgozás-kereskedelem). Fontos feladat a hazai fogyasztók igényeinek kiszolgálása, az egészséges, ökogazdálkodásból származó termékek fejlesztése.

Dr. Szente Viktória
Kaposvári Egyetem GTK
Piacgazdasági és Marketing Tanszék

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Bemutatkozik az év bioterméke

A vegetáriánus konyha palettáját színesítő „tönköly java” nyerte el a 2005. évi I. díjat a Biokultúra Napon hagyományosan megrendezésre kerülő „Év Bioterméke” versenyen. A közismert tofu és búzahús mellett a húsmentes étkezés hívei ezentúl a tönkölybúza értékes összetevőinek táplálkozásélettani előnyeit is hasonló formában élvezhetik.

E hazánkban újdonságnak számító, félkemény-lágy sajthoz hasonlatos állagú húspótló előállítója az edelényi székhelyű Naturgold Farms Kft. A cég 18 éve foglalkozik sikeresen a tönkölybúza termelésével illetve integrációban történő termeltetésével. A cég megalapítója, Christine Menzel az elsők között honosította meg újra hazánkban a tönkölybúzát, amely a világháborút követő nagyüzemi rendszer bevezetésével minden értékével együtt feledésbe merült. Ezzel magyarázható, hogy kezdeti próbálkozásai a magyarországi értékesítésre kudarcba fulladtak. Így hosszú éveken keresztül szinte kizárólag exportra szállították a kiváló minőségű, bevizsgált alapanyagot. 2005-ben azonban ismét megkezdték a hazai piacra szánt különféle feldolgozott készítmények gyártását. Remélik, hogy ezúttal már sikerül a széles termékskála segítségével megismertetni és megkedveltetni a búzához képest magasabb fehérjetartalmú, ezen belül is esszenciális aminosavakban lényegesen gazdagabb tönkölybúza termékeket.

A „tönköly java” készítményben előállítási technológiájának köszönhetően e kedvező összetevők aránya tovább növekszik. A vízzel kevert tönkölylisztből fizikai eljárásokkal a fehérjefrakciót a keményítőtől elválasztják, majd a víz kivonása után nyerik a 26%-os fehérjetartalmú koncentrátumot. Ezt tömbökbe formázva vákumfóliázzák, ily módon hűtve másfél hónapig eltartható. A felhasználás megkönnyítése érdekében szeletelve és többféle fűszerkeverékkel ízesítve (tavaszi zöldfűszeres és pikáns magyaros) is kínálják.

A termék a húsokhoz hasonló változatossággal készíthető el. Ízletes rántva, olajban fűszeresen kisütve, alkalmas pörköltnek, de akár tölteléknek is (pl. töltött káposztába). Ízelítőként álljon itt néhány recept a Naturgold Farms Kft-től, amelynek kipróbálásához minden kedves Olvasónknak jó étvágyat kívánunk!

Tönköly java fokhagymaszószban

A tönköly javát kockára vágjuk és kevés olívaolajban, sóval, zöld borssal fűszerezve kb. 5 perc alatt megpirítjuk. Egy másik lábasban több gerezd fokhagymát vajban megdinsztelünk, 3 kanál teljes őrlésű liszttel berántjuk és azonnal felengedjük 3 dl hideg tejszínnel és felforraljuk. A két lábas tartalmát összeöntjük, majd a zöldség, vagy egyéb körethez tálaljuk.

Sajtos tönköly java párolt zöldséggel

A tönköly javát felszeleteljük és kevés olívaolajban sóval, borssal fűszerezve ropogósra sütjük. Az utolsó fél percben megszórjuk reszelt ementáli sajttal. Friss párolt zöldséget készítünk, amit fűszerezhetünk az általunk ajánlott fűszerkeverékkel. Frissen, melegen tálaljuk.

Diós-fahéjas tönköly puding

A 250 g-os javát 2,5 dl tejben összeturmixoljuk, majd adunk hozzá 1 kávéskanál őrölt szegfűszeget és 2 kávéskanál fahéjat. A turmixot pár perc alatt felforraljuk, amikor átfőtt levesszük a tűzről és belekeverünk 10 dkg darált diót, valamint 2 evőkanál mézet. Amikor kihűlt megszilárdul. Tálaláskor tehetünk rá tejszínhabot és kínálhatunk mellé almaszeleteket is. A puding felhasználható süteménytöltelékként is, ekkor össze kell keverni annyi vajjal, hogy krém állapotú legyen.

Szőnyi Eszter

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

Hagyományok és korszerű épületek (2)

Tavalyi 6. számunkban olyan tárolókat mutattunk be, amelyek a környezettel harmo-nizálnak, egyszerű kivitelűek, nem drágák. Közepes és nagyobb gazdaságoknak ajánljuk. Az ismertetést most folytatjuk. (A szerk.)

Tárolási veszteséggel kell számolni, különösen a legegyszerűbb természetes megoldásoknál. Ez lehet akár 10%-os. Ennek teljes kiküszöbölése indokolatlan költségeket vonz, lehetetlenné válik a beruházás, így az alacsony árú termények betárolása sok esetben nem történik meg és a veszteség sokszoros.

A nedvességtartalom tetőgerinc szellőzővel szabályozható alsó bevezetőnyílások segítéségével. Az átjárható, mobil szállítóeszközökkel könnyen ki- és betárolható alagútszerű építményben polc- és rekeszrendszerben a különféle biotermékek szelektálva, ellenőrizhetően tárolhatóak.

A szél és napenergia hasznosítható szárítást igénylő szemesterményeknél, főleg kukoricánál, valamint az aszalványok szárításánál, tárolásánál. Hagyományos példa a lécvázas kukoricagóré, mely jól tájolva, kiemelve, kitűnő szárító-tároló megoldás. Egyetlen hátránya, hogy szélessége legfeljebb 1,5 m-re korlátozott, hogy a szél még hatásosan átjárhassa. Ezért hosszúkás alakú és sok helyet foglal el, több góré egymás mellett sem helyezhető el sűrűn.

Fellelhető már a góré újabb változata is. Ugyancsak kiemelten, lábakon áll, de lécváz helyett kerítésanyagból készült. A tartóoszlopok akácrudak, köztük erős horganyzott drót-kerítés fonat tartja a csöveskukoricát. A drótháló a légáramot sokkal jobban átereszti, mint a lécrács, ezért az ilyen tároló kisebb szélességű, így a háztáji gazdaságokban is nagyobb mennyiségű termény helyezhető el.

Hogyan tovább?

Nagyobb – méretbeli – mennyiségi növelés a biogazdálkodás területén nem indokolt, mert úgy már a terménytömeg nem átlátható, nehezebben ellenőrizhető és a minőség kevésbé őrizhető meg.

Jelentős érték őrizhető meg és növelhető különösen a – vertikális – feldolgozás révén. A tárolás folyamata sok esetben nem passzív, hanem aktív, eleve értéknövelő, mint pl. a szálas és szemes termények, dohánylevelek száradása. A bor tárolása vagy gyümölcsök szárítása, aszalása folyamán az érték nagyságrendekkel is növekedhet.

A közvetlen tároláson túl további feldolgozás fokozott értéknövelést eredményez, melyet a haszonnal együtt érdemes a termelő környezetében helyközelben tartani, elsősorban a biotermékek további feldolgozásának ellenőrzése, tájjellege, de ugyancsak helyi munkaerő-gazdálkodási és társadalmi célok érdekében.

Speciális élelmiszeripari hús-, pék- és tejtermék feldolgozók létesítése szükségszerű a kisebb településeken is, de jelen leírás terjedelméből ez már kiszorul.

Végezetül összefoglalható, hogy a helyi, természetközeli termelés, tárolás, majd a szintén helyi feldolgozás, végül értékesítés az eredményes, egészséges termék-előállítás és ellátás alapvető feltétele, mely az egész társadalom hosszútávú érdeke.

Dr. Ruda Győző
Szent István Egyetem

Tartalom	Fókusz	Időszerű	Biogazdáknak	Bioötletek a házban és a kertben	Bio-tallózó

ZÖLDKALENDÁRIUM

Kos – Bika (Március-április)

Kerti dolgokról

TAVASZI SZÉL UTAT SZÁRASZT, VIRÁGOM, VIRÁGOM…

Ennél pontosabban nem lehet a tavaszi munkák kezdetének időpontját meghatározni, hiszen az időjárástól függ, mikor lehet először rámenni a talajra. Ahogy a föld fagya kienged, és a böjti szelek zörgősre szárítják a bokrok alatt az avart, hogy a nárciszok, tulipánok könnyebben felemelhessék a takarót, már lehet készíteni a gereblyét! De a sövény alatt, ahol a sűrűben a sünök, az egyre fogyatkozó békák, a pókok és rovarok hada alussza téli álmát, ne bolygassuk meg a levéltakarót. Jól jön majd később a fészken ülő énekesmadaraknak is, ha a száraz avar zörgése elárulja a közeledő macskát. Az alakító metszést viszont most végezzük el. Ha a sövény belsejében a csúcshajtás visszavágásával villás elágazódásra késztetjük a fagyal, vadszilva, kökény, galagonya, varjútövis bokrait, jó fészkelőhelyeket alakíthatunk ki az énekesmadaraknak. Nyár közepéig aztán ne zavarjuk a költés idején a lakóhelyüket!

A veteményeskert szélén a középkori kolostorkertek mintáját követve, évelő fűszercserjékből ültessünk védősövényt. Az izsóp virágai csalogatják a káposztalepkéket, ha ott éjszakáznak, reggel könnyen össze lehet őket gyűjteni. A zsálya mellé kerüljön a ruta, ami a zsályabokrok tövéről a régi rómaiak szerint a varangyokat, kígyókat elriasztja erős illatával. A kerti kakukkfű, az évelő borsikafű, a levendula is jól szolgál, mivel az illóolajfelhőbe burkolt veteményesben a kártevők nem tudnak tájékozódni. Ezeket a mediterrán cserjéket is ilyenkor metsszük vissza, ha nagyon felkopaszodtak vagy visszafagytak, soha ne ősszel.

Különösen a nehéz agyagtalajon lényeges, hogy kihasználjuk a talajmunkákra azt a pár hetet , amikor az őszi ásás rögei a fagy hatására szétmállanak, és a száradó föld, mint a hamu, omlik szét a gereblye érintésére. Ezek a „perctalajok” aztán az első tavaszi eső után újra összeállnak, kiszáradva megrepedeznek, ezért itt a későbbi vetemények helyét is most kell előkészíteni. A vetési naptárt is érdemes kézbevenni! Ha az oroszlán jegyében jár a hold, és megmozgatjuk a még vetetlen talajt, a gyommagok mind kikelnek. A bak jegyében, pár héttel később a kis csíranövényeket sarabolással könnyen kivághatjuk, és az így megtisztított talajra vetjük a haszonnövényeket, hogy a gyomlálásra, kapálásra ne legyen gond egy ideig. Az oroszlán jegyében vetjük el ládába a magokat akkor is, ha kevés van egy fajtából, és szeretnénk felszaporítani. Több éves saját tapasztalatom, hogy ilyenkor egyszerre, és nagyon erőteljesen csírázik minden mag.

Lippai Ján