Közép-Dunántúl – Hegyesd-Sátormapuszta

Az árusító sátrak felállítása után már ki is tisztult a kissé borult égbolt a Közép-dunántúli régióban, Hegyesden, Sátormapusztán a Ware gazdaságban. Szencz Lajosné, a Tapolca és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnöke megnyitójában üdvözölte, hogy a szomszédos kistérségekből is megjelentek bioportékákkal. Szólt arról, hogy a közelmúltban lezárult a LEADER akciócsoportok munkája, amelyben kifejezésre jutott a biogazdálkodás ösztönzése, és az egészséges táplálkozás tudatosítása. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell találni azokat az utakat, amelyek a fenntartható falusi életmódot ösztönzik, és a biogazdálkodás, bioélelmiszer feldolgozás is része lehet ennek. Szükség van olyan helyekre, „kapukra” amelyek bemutatják a térség értékeit, életét, áruját. Ezen a napon Sátormapuszta ez a „kapu” a Balatonfelvidékre és a Balatonkörnyékére.

Eközben érkeztek a látogatók (több mint 300-an). Hauck Zsoltné, Bódi László, Czigler Tibor, Witmann Róbert, Vidakovics Ferenc egyesületi tagok irányították az autókat a parkolóba, majd a látogatókat tájékoztatták a programokról, beszélgettek saját biogazdálkodási tapasztalataikról, és árulták a különböző biogazdálkodásról szóló füzeteket, könyveket.

A rendezvényhez idén is a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól kölcsönözték a szervezők a standokat, ahol a látogatók kóstolhatták Kovács Tibor, Szászi Endre, Biovitis, Dobosi Pincészet kiváló borait, Boronyákék mézét, vásárolhatták a Biogold Kft. olajait és a Bio-Fontana Labor Bt. krémjeit, valamint a gazdaság gyógynövényeit is.

A régió távolabbi részéről Piliscsévről érkezett Csíkiné Pálinkás Julianna gyógyteákkal, fűszerekkel és sok jó tanáccsal. A Balatonfelvidékre jellemző termékét, a mandulát a ZOEX Kft. mutatta be. A Káli-Szer Bt.-től pedig arról értesülhettek az érdeklődők, hogy a közeljövőben Ábrahámhegyen bio-teázót nyitnak.

A magyar szürke szarvasmarhát a balatonszőlősi Eudox Kft. varázsolta pörköltté, míg a vegetáriánus ebédet a Visontai Kft. gyenesdiási Zöldház Egészség Centruma főzte, felhasználva a Tropika Kft. paprika és paradicsom „adományát”.

A házigazda előadásában elmondta a közönségnek, hogy mitől bio a bio – a termőtalajtól a terméken át a feldolgozásig. Rámutatott az egyre szaporodó „álbiora”, amelynek a kiszűrése a fogyasztó érdeke, és feladata. Beszélt a tanúsítványról, a biotermékek minősítéséről. Elmondta, hogy aki minősítés nélkül bionak hívja a termékét, az csal, hívhatja helyinek, háztájinak, vegyszermentesnek, de nem hívhatja bionak. Az engedélyezett szerek listájára valamint a biogazdálkodás szabályaira is felhívta a figyelmet a házigazda.

A megjelent kézművesek között volt szalmafonó, fazekas, termésmagból ékszert készítő és üvegfestő . A gyerekek fogadására az idén papírmerítéssel, nemezeléssel, színezéssel, kvíz lapokkal készültek a szervezők, viszont az egészen kicsik kivételével elmaradtak a gyerekek, talán az évzárók közelsége miatt.

Az elsősorban magyar szürke szarvasmarhát tartó gazdaság bemutatása kiegészült a szénakészítéshez használt gépek bemutatásával, és a munkafolyamatokról készült szöveges fotókiállítással. A szürkemarha születését végigkövető fényképsorozat idén is sikert aratott. A biogazdálkodás során a komposztkészítés fontosságáról és gyakorlati alkalmazásáról hallhattak a látogatók, majd Takács Ferenc szakoktató mutatta be a kertben található gyógynövényeket.

Mihalec Hedvig felvételei

Sokan megvárták az utolsó programként a gyorsított eljárású interaktív sajtkészítési bemutatót, amelyet a házigazda tartott.

Illés Sándor római katolikus plébános a Teremtés könyvével kezdte az emberi munka és a termékek megáldását, majd rámutatott arra, hogy milyen fontos mindenki számára az érték, amelyet a bio képvisel, és mindannyiunk felelőssége, hogy ne rontsuk el a természetet, hanem megőrizzük azt.

Ware Borbála

Vissza