2006. évi támogatási lehetőségek állattenyésztőknek
az NVT keretén belül
Az állatállomány az elmúlt években nagymértékben csökkent. A szabadon beérkező állati termékekkel nem bírták a termelők az árversenyt, ezzel a termelés gazdaságossága csökkent. A csökkenő bevétel hatására a rendszeres fejlesztés is elmaradt, így kevés remény maradt a még gazdálkodóknak is, hogy az Európai Unió szabályainak megfelelő teleppel rendelkezzenek. Ezzel a termékek minőségének javítása is veszélybe került. A körülményeket ismerve az állattenyésztéssel foglalkozó termelők 2009-ig kaptak haladékot az agrár-környezeti és állatjóléti-higiéniai előírások megvalósítására. Ahhoz, hogy a feltételeket biztosítani tudják, támogatáshoz juthatnak a Nemzeti Vidékfejlesztési Program keretében a kisebb állományt tartó gazdák.
Az Európai Unióban már érvényesülő környezetgazdálkodási, állatjóléti és higiéniai feltételeket és a hazai rendeleteket összehangolták az állattartás okozta környezeti károk mérséklése és a haszonállatok tartási feltételeinek érdekében.
A környezetgazdálkodási, állatjóléti és higiéniai feltételeknek való megfelelés érdekében igényelhető támogatás 80%-át az EU, és 20%-át hazai forrásokból kell kiállítani.
Hazánkban a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet írja elő az agrártermelésből származó környezet-szennyezés csökkentését, köznyelven szólva ez a nitrát rendelet. Elsősorban a nitrát érzékeny területeken hígtrágya technológiával üzemelő állattartó telepek helyzete nehéz, ezért itt érvényesül a támogatás.
Az állatok védelméről és kíméletéről hazánkban 1998-ban született törvény, ennek szabályait 1999. január 1-jétől kell (kellene) betartani. Ez a törvény az alapja a 20/2002 (III. 14.) FVM számú rendeletnek, ami a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait írja elő. Ez a rendelet harmonizál az Európai Unió által előírt állattartási feltételekkel.
A környezetgazdálkodási és állatjóléti-higiéniai előírások szabályainak betartása olyan beruhá-zásokkal valósítható meg, ami termelésnövekedéssel nem járó többletköltség. Azok a termelők, akik 2009 után is szeretnének árutermelő méretekben állattenyésztéssel foglalkozni – amikor már kötelező lesz ezeknek az előírásoknak a betartása – lehetőséget kapnak a többletkiadásokra támogatáshoz jutni. Azok a gazdák, akik a feltételeket hamarabb valósítják meg, azok jövedelemkiegészítő támogatást kaphatnak a borjúnevelés, sertéstenyésztés és a baromfitartásban az alapvető fontosságú feltételek biztosításához felmerült költségeik ellen-súlyozására. A 2004. évi támogatási időszakban sajnos kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, ezért ismételten lehet 2006. január 1-jétől 2006. április 30-ig támogatást igényelni a többször módosított 139/2004 (IX. 24.) sz. FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően.
Környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásokat csak a nitrátérzékeny területeken támogatják, az állatjóléti és higiéniai beruházások az ország egész területén gazdálkodó regisztrált termelők által igényelhetők, akik állategészségügyi ellenőrzés alatti állattenyésztő telepet üzemeltetnek. A beruházásokra 3 éven keresztül maximum évi 25 000 €, a jövedelempótló támogatásokra maximum évi 10 000 € igényelhető a fent említett rendeletek hatályba lépéséig. A támogatás utófinanszírozott, a támogatási kérelem befogadása után saját kockázatra elkezdhető, és szakaszonként elszámolható.
A támogatás mértéke a telepen tartott, állategységben meghatározott nagyságrendű állatlétszám, illetve a megvalósítandó beruházás típusától függ a maximális kereten belül. Pl. padozat, a klímaszabályozás, világítás, férőhely méretének biztosítása stb. mind olyan beruházás, ami támogatást élvez. Az illetékes Állategészségügyi Állomás szakemberei igazolják azt, hogy milyen területen van hiányosság az állattartásban, amit meg kell valósítani. Amikor elkészül a beruházás, ismét az állategészségügy állapítja meg a teljesítést. A termelőknek célszerű az általuk üzemeltetett állattartó telep egyedi adottságának megfelelően áttekinteni az állattartással kapcsolatos rendeletek előírásának való megfelelést és az alapján felmérni, hogy milyen változtatást kell megvalósítani telepükön. Ebben segítséget kapnak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tanácsadóitól, illetve a falugazdászoktól.
Néhány keretszámot adunk közre a tájékozódás érdekében (telepi állomány):
Állatfaj |
Mennyiség |
Állategység (ÁE) |
1 ÁE = (db) |
NVT határérték |
|
|
|
|
ÁE |
db |
| Kérődzők (szarvasmarha, bivaly, borjú) |
| 6 hónapos korig |
1 |
0,4 |
2,5 |
160 |
400 |
| 6-24 hónapos korig |
1 |
0,6 |
1,6 |
160 |
266 |
| 24 hónaposnál idősebb |
1 |
1 |
1 |
160 |
160 |
| Juh |
1 |
0,15 |
6,7 |
100 |
666 |
| Sertésfélék
|
| tenyésztési koca malac nélkül |
1 |
0,5 |
2 |
200 |
400 |
| malac 25 kg-ig |
1 |
0,03 |
33,3 |
200 |
6666 |
| hízósertés 25-110 kg |
1 |
0,2 |
5 |
200 |
1000 |
| kan |
1 |
0,5 |
2 |
200 |
400 |
| Lófélék (vegyes korcsoport) |
1 |
1 |
1 |
160 |
160 |
| Baromfifélék |
| broiler (vegyes korú) |
1 |
0,01 |
100 |
140 |
14000 |
| tojótyuk és kakas (vegyes korcsoport) |
1 |
0,02 |
50 |
134 |
6700 |
A nagyobb állatállománnyal rendelkező termelőknek az Agrár Vidékfejlesztési Operatív Program keretében kell keresni támogatási lehetőséget beruházásaikhoz.
A környezetgazdálkodási és állatjóléti-higiéniai támogatások igénybe vétele a bio állattartás felté-teleinek betartását is megkönnyíti.
|