Az agrár-környezetgazdálkodás aktualitásai

Európában túltermelés van a mezőgazdasági termékekből, ami annak köszönhető, hogy egyre intenzívebb gazdálkodási formákat vezettek be a jövedelem fokozása érdekében.

Az elterjedt új fajták intenzívebb művelési módot igényeltek, ami azzal járt, hogy – szerves trágya hiányában – fokozni kellett a műtrágyák és egyéb kemikáliák felhasználását. Ennek következtében egyre több környezeti probléma jelentkezett, pl. káros gázok kibocsátása, allergiát okozó gyomok elterjedése, a vízbázis szennyezése, veszélyes szermaradványok stb.

A környezetromboló hatás fékezése, megállítása igényli a tudatosan szervezett környezetvédelmi gazdálkodást. A fenntartható fejlődés érdekében helyes művelési módokat kell alkalmazni, illetve újra bevezetni (pl. integrált termesztés, ökogazdálkodás, hagyományos, tájba illő gazdálkodás).

Az Európai Unióban az agrár-környezetgazdálkodás minél szélesebb körű kiterjesztése egybeesik Magyarország mezőgazdasági és vidékfejlesztési elképzeléseivel. Az agrár-környezetgazdálkodási feladatok között szereplő célprogramok a vidékfejlesztési stratégiák középpontjában helyezkednek el. A környezetkímélő technológiák egyszerre szolgálják a tájvédelmet, a tájba tartozó élő és élettelen természeti értékek védelmét és a fenntartható fejlődés lehetőségeit.

A 2002-ben megindított NAK Program, majd a 2004-ben indított AKG programok iránt a magyar gazdák fogékonyak voltak. A most induló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 közötti időszakában a gazdálkodók nagy tábora a fejlesztést illetve a belépést tervezi. A fejlesztés iránti igényt abból is le lehet mérni, hogy az AKG-s programban jelenleg résztvevő gazdák mellett közel azonos számban igénylik az ingyenes NVT-s tanácsadást a belépni szándékozók. Így ennek ismeretében az érintetteket szeretnénk az AKG-s program sikeres fejlesztésére felkészíteni. Jóllehet az új belépésre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szerint az Európai Unió felé benyújtott programban 2009-től lesz lehetőség. Ugyanis a 2004-ben elfogadott nagyszámú és nagy területet felölelő programok a rendelkezésre álló pénzeszközt 5 évig lekötik.

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések elvárásait mind a programban résztvevőknek, mind a programba újonnan belépőknek is érdemes részleteiben ismerniük, hogy a felkészülést ennek ismeretében végezzék. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból az alábbiakat emeljük ki:

„A támogatás mértéke: az intézkedésben meghatározott előírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente terület alapján (hektáronként) kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére az előírások teljesítésével összefüggő többlet költség és elmaradt bevétel ellentételezése céljából.

A támogatás igénybevételének feltételei: minden regisztrált természetes és jogi személy, aki

• szántó, gyep, halastó, nádas esetén minimum 1 ha, ültetvény, mocsár vagy zsombék hasznosítása esetén minimum 0,3 ha földterületet művel;
• a bevonni kívánt földterületet a támogatás teljes időszaka alatt birtokolja vagy bérli;
• megfelel a célprogramok jogosultsági kritériumainak;gazdálkodási naplót vezet;
• a kölcsönös megfeleltetésből, továbbá a tápanyag-gazdálkodásra és használatra, valamint a növényvédőszer használatra vonatkozó minimum követelményeket a gazdaság teljes területén be kell tartania.”

Jelenleg az Agrár-környezetvédelmi Programban résztvevők már 2004-től az EU-s elvárások szerint végzik a környezetet kevésbé terhelő gazdálkodásukat.

Az agrár- környezetvédelmi gazdálkodást folytatók feladatai:

• a vállalt környezetvédelmi program előírásainak részletes ismerete és a program maradéktalan betartása;
• az elvégzett munkák és felhasznált anyagok nyilvántartásainak naprakész vezetése (gazdálkodási napló, permetezési napló stb.);
• a tápanyag gazdálkodásnál és a növényvédőszer felhasználásnál az okszerűség és a programhoz engedélyezett szerek használata;
• minden termesztési módnál célszerű alapos, áttekintő módon elkészített vetésforgó (növényváltás) alkalmazása;
• a kötelezően előírt talajvizsgálatok és a termelt növényhez és programhoz igazított tápanyag gazdálkodási terv elkészítése;
• álló kultúráknál (ültetvények) a talajvizsgálat mellett célszerű a levélanalízisre alapozott tápanyagigény megállapítása;
• a gazdák részére ajánlott a technikai segítségnyújtás lehetőségeinek szélesebb körű igénybevétele (tanácsadás).

A felsorolás nem teljes, mert sokféle növénnyel, választott környezetkímélő módszerrel történik a gazdálkodás. Érdemes kiemelni az okszerűséget. Erre azért van szükség, mert a gazdák egy része még nem ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget. Sajnos, többen csak kötelező előírásnak tekintik a szakvélemények elkészítését, a nyilvántartások vezetését, pedig ezek nagyban segítik a következő évek eredményességét. Egy körültekintően, okszerűen elvégzett növényvédelem, ahol a megfigyeléseket, adatokat az előző években pontosan végrehajtották és dokumentálták, segítséget nyújtanak a következő időszak könnyebb tervezéséhez, a gazdaságosság fokozásához. Tehát a nyilvántartás nem feleslegesen elvégzett munka, hanem biztos, használható eszköz a következő évek munkájához.

Erdősi Bálint NVT
tanácsadó

vissza