Egy valódi tanácsadó lehetséges dilemmái

Miben is adhat tanácsot egy tanácsadó, szakértő, szakember? Mikor fordulnak az emberek tanácsért valakihez? Ha valamihez nem ért, nincs elég ideje a megoldásokat keresni, a vájtfülű pedig azért mert felmérte, hogy próbálkozások helyett több előnye van annak ha szakemberhez fordul. Arra bízza a feladatot aki ért hozzá, ezért célirányosan, hatékonyabban és eredményesebben fogja megoldani a problémát. Ja, hogy fizetni is kell? Igen, de ezalatt akinek van szakmája, képzettsége, gyakorlata a saját területén, megkeresi ugyanazt a pénzt amit kifizet, sőt, lehet, hogy többet is. És akkor mindenki jól járt, mert a leghatékonyabb megoldást választotta. Jómagam is mindig ezt tartom szem előtt.

Mit is kérnek, kérdeznek a mezőgazdasági vállalkozók, akik kénytelenek ill. jól választott érdekeik mentén tanácsért fordulnak valakihez, legyen az NVT tanácsadó, agrárkamarai szakember, volt ill. jelenlegi falugazdász vagy bármilyen független szaktanácsadó? Adminisztratív feladatvégzés, szakmai tanács, információ stb. Egyre valószínűbb, hogy mind inkább rá lesznek szorítva a szakértelemre a dolgok bonyolódása, idővel az internetes adatszolgáltatási kötelezettség stb. miatt. Lassan már azért is meg kell tanulnia bizonyos alapfogalmakat, jogi kategóriákat, hogy azt el tudják dönteni, hogy kihez forduljanak egyes ügyekben.

A minap elgondolkodtam egy ügyfél megkeresése kapcsán, milyen felelőssége is van egy tanácsadónak, mikor válaszol bizonyos kétségekre, eldöntendő kérdésekre. Hogy is jutott eszembe ez tulajdonképpen? Megkeresett egy olyan ügyfél, aki nem a mezőgazdaságban dolgozik, és most jött rá, hogy van kb. 100 ha földje, itt az ideje, hogy eldöntse, hogyan tovább. Eddig bérbe adta, nem sok pénzért, de úgy érzi, gyerekei miatt is kötelessége végiggondolni, van-e más lehetősége is, amivel eredményesebben bánna a kárpótláson megszerzett családi vagyonnal. És ehhez adjak tanácsot. És akkor magam is elkezdtem végiggondolni, milyen lehetőségek állnak ma egy mezőgazdaságban vállalkozni akaró ember előtt? Csak ami hirtelen eszembe jut.

• 1. Nincsenek gazdag rokonai, nincsenek sokat ígérő felső kapcsolatai, nincsenek aljas, eléggé el nem ítélhető, munka nélküli nyereségszerzésre irányuló törekvései, indokai. Van viszont munkahelye – legalább is jelenleg – nem ért a mezőgazdasághoz, tapasztalata, eszközei nincsenek, valószínű nem is akar erre beruházni. Maradjon a bérbeadás? Legfeljebb srófolni kellene kicsit a bérleti díjon, de az ég világon semmi dolga nincs vele az év folyamán, hisz a használó intézi az adminisztrációt, fizeti a földhöz kapcsolódó terheket. Igaz, hogy a bérleti díj után adózni kell, de se befektetés, se kockázat.
• 2. Az embert azonban nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ennél több pénzre is szert tehetne, ha saját kézbe venné a dolgokat. Legalább is ezt hallja a médiában, olvassa az óriásplakátokon, miszerint milliókat tömködnek a gazdálkodók zsebébe és közben nem is kell csinálni semmit . Hát, ezt az érzést ki kellene próbálni! Mi is kell hozzá? Gép nincs, de nem baj, el lehet végeztetni a munkákat szolgáltatás útján.

De ki legyen az, és mit is csináljon, és mennyibe fog kerülni? A szolgáltató soha nem akkor jön amikor kellene és mindig sokat kér. Hol is kezdődik akkor a dolog?

• Tisztába kell tenni a területeket: ki kell váltani a tulajdoni lapokat. Be kell menni a Földhivatalba. Fizetni kell. Otthon szét kell szedni művelési áganként. Van szántó, erdő, gyep. Mindegyikhez más követelményrendszer tartozik. Blokktérképeket kell kérnie, kitölteni, berajzolni, visszaküldeni. Nem jó. Visszaküldik, túligénylés. Egyeztetés a szomszédokkal. Újra bemenni, nyilatkozni, kitölteni. Elrontottam. Újat kérni. Sorba állni. Már megint fizetni kell.
• Földhasználatot be kell jelenteni a Földhivatalnál.
• Ismerni kell a területek besorolását, hiszen a támogatás mértéke ettől függ. KAT, ÉTT, Nemzeti Parkos, nitrátérzékeny terület. Le kell róni az adót a Vizitársulatoknak is.
• Szántó? Területalapú támogatás jár utána. De ahhoz vetni kell bele valamit. Ja, a földek minősége. 5-7 AK hektáronként. Homokos, laza területek, tápanyag, szervesanyag nincs bennük. Termelésre aligha alkalmasak. Számolni kell. A minimális talajmunkák elvégzése után még marad némi pénz jövedelem gyanánt. De nem aratjuk le a növényt, mert a kombájnolás költségét nem fedezi az ára, betárcsázzuk. De még nincs vége, mert a következő vetésig tisztán kell tartani, mert feljön a parlagfű és akkor jönnek a hatóságok és megbüntetnek. Még tartalékolni kell újabb tárcsázásra. Te jó Isten! Már nem maradt semmi a bevételből. És a támogatás? Ja igen, majd év végén, a nyugat-európai országok termelőihez képest a támogatás töredéke, az is visszaosztva, faktorálva, mindenki költségének levonása után.

Mi is kell ehhez a változathoz?

• Idő. A hivatalokba bejárni, sorba állni, a bankhoz járni, a falugazdászhoz nyomtatványokért, megújításokért, aláírásokért Érteni kell az internethez, előfizetni, használni. Készenlétben állni az ellenőrzésekre. Kik jöhetnek? APEH, MVH, VPOP. Ehhez számlák kellenek. Könyvelőt kell fizetni, mert nemhogy a termelő, de lassan a könyvelő sem győzi követni a jogszabályokat. Oda is járni kell. Magának kell elkészíteni az adminisztrációt. Gazdálkodási naplót kell kitölteni, vetésforgót tervezni, tápanyagmérleget számolni, mutatókat számolni, hogy valamelyik szabályt meg ne sértse. De melyiket? Nitrát szennyezési határértékkel tisztában kell lenni, erről jelentést küldeni, különben megbüntetik. Meg kell tanulni a határidős jelentések, támogatási és kifizetési kérelmek határidejét. Őstermelői igazolványt évente újítani. Közben megváltozik a nyomtatvány. Nem baj. Igen, de többe fog kerülni!
• Pénz. Honnan lehet szerezni? Örökölni. Máshol becsületes munkával megkeresni s itt elkölteni. Egyre csökkenő árakon eladni azt, amit egyre növekvő árakon állít elő. Pályázat útján. Meg kell bízni egy céget vagy szakértőt, figyelje, mi is jó neki. De először ezt saját magával kell tisztázni ahhoz, hogy másnak is el tudja magyarázni. Ehhez viszont rengeteg információt kell begyűjteni, értékelni. Persze ezért is fizetni kell.

Igen ám. De a támogatások utólag érhetők el, így mindent előre kell finanszírozni. Ehhez kell pénz. És ennek van még kamatigénye. Ha van gép vagy ingatlan, annak amortizációja is van. Meg súlyadója vagy kommunális adója. Még egy romos, lakatlan tanyahelynek is. Ezt is finanszírozni kell. Egy traktornak az éves értékromlása min. 1 millió Ft. Az ügyintézés is pénzbe kerül. Benzin költség, telefon, írószer stb. Ha nincs idő ilyesmire, meg kell bízni valakit. Ez is pénz. Büntetésekre is tartalékolni kell. Valamit biztos el fog rontani. Támogatások nem jönnek sosem a megígért időben, hitelt kell felvenni addig is. A bank kamatigénye is a gazdálkodó jövedelmi viszonyait rontja. Évente továbbképzésen kell részt venni. Ha még arra is vetemedik, hogy alkalmazottat foglalkoztasson, mert egyedül nem tud versenyképes nagyságrendet elérni, akkor ennek adminisztrációi és költségei is ide jönnek. Bérelt területek esetén bérleti szerződések elkészítése, kifüggesztése, aláiratása, kifizetése, postázása, adminisztrálása. Negyedévenként ÁFA bevallás, csak befizetni ne kelljen! Év vége van. Eredményfeltöltés, mert annak lenni kell. De kinek van év végén pénze ilyesmire?

Ha valaki cég formában dolgozik: munkavédelem, tűzvédelem előírásai. Állattartás esetén hatósági engedélyek, állatorvos, ATEV, kötelező vizsgálatok. Gépeknél műszaki vizsgák, engedélyek aktualizálása, javítási költségek, Veszélyes hulladékok nyilvántartása, kezelése, megsemmisítése. Kötelező és ajánlott tagságok tagdíjai, díjtételei (teméktanácsok, egyesületek, kamarák stb.).

Na végre most már el lehet kezdeni azon gondolkodni, mit is termeljen? Mit lehet eladni, mennyiért, mikor fizetnek és fizetnek-e egyáltalán? Hisz akkor már ennek a kockázata is az övé. Akkor hol is lehet meghúzni a végét?

A fentiek csak adalékok csupán annak végig gondolására, mit is jelent ha valaki saját kezébe akarja venni sorsa alakítását és ebben milyen szerepet is szánhat egy szakmai tanácsadásnak. És ennek költsége hol és hány helyen térülhet meg?!

Geredy Péter
NVT tanácsadó

vissza