Természetkímélő gyepgazdálkodás III.

Gyepek természetkímélő kezelése – hasznosítás

Az extenzív gyepterületek hosszú távú fenntartása és értékeinek megőrzése érdekében szemlélet-váltásra van szükség. Alapvető cél, hogy az extenzív gyepek ökológiai viszonyai ne változzanak meg (legeltetés és kaszálás megszűnése, vízrendezés, mélylazítás, műtrágyázás, felülvetés), mert ez a természeti értékek elvesztését okozhatja. Mindezek a beavatkozások megszüntetik vagy kedvezőtlenül megváltoztatják (végső soron eltüntetik) ezeket az értékes élőhelyeket. A természeti értékekben gazdag rétek és legelők esetében fenn kell tartani a hagyományos kezelési módot, mert csak így lehetséges megőrzésük.

Az alábbiakban leírt természetkímélő gyepkezelési eljárásokkal a termelők jelentős gazdasági kiesés nélkül tudják megőrizni vagy visszaállítani gyepterületük természeti értékeit.

Legeltetés

• Mindenképp törekedjünk a fennmaradt legelők folyamatos legeltetésére, lehetőleg a hasznosítás intenzitásának növelése nélkül.
• A gyep szerkezete, magassága és a benne lévő növényfajok adják a legjobb tájékoztatást az alkalmazott gyepgazdálkodási módszer helyességéről. A gyep állapota megmutatja, ha a legelő állatok száma túl sok, vagy túl kevés, illetve ha rossz időpontban történt a legeltetés.
• A legeltethető állatlétszám meghatározásakor mindig a terület legkisebb állateltartó képes-ségét kell figyelembe venni (kivéve tervezett túllegeltetés esetén, pl. szikes gyepen). A meg-felelő állatlétszám kialakításakor az anyaszéna és a sarjú termésmennyiségét, a vegetáció összetételét és az egyes területrészek hozamát is vegyük figyelembe. Szem előtt kell tartani, hogy a gyepnövedékek fejlődése nem egyenletes. Célszerű az állománynagyságot a második növedék kapacitására kiszámítani. Így az első, nagyobb hozamú, növedék feleslegét kaszálással lehet hasznosítani, valamint elkerülhető a felesleges takarmány kiegészítés is.
• Kerülje el a túllegeltetést, mivel ez nagy felületeket tesz teljesen kopárrá, ami általában kedvezőtlen a növények és gerinctelen állatfajok számára. A túl nagy állatlétszám továbbá eltaposással veszélyeztetheti a földön költő madárfajok fészkeit is. A kopár talajfelszínek emellett kedvező körülményeket biztosítanak a gyomok megtelepedéséhez is. Kifejezetten érzékenyek a túllegeltetésre a homoki és a löszgyepek.
• Szikes területeken a kisebb területekre kiterjedő, foltszerű túllegeltetés viszont élőhelyet teremthet egyes sziki madárfajok, így a székicsér, a széki lile, a gulipán és az ugartyúk számára. Ha szeretne alkalmas élőhelyet kialakítani ezeknek a fajoknak, kérjen részletes tanácsot a helyileg illetékes természetvédelmi szakemberektől.
• Hasonlóan kerülje az alullegeltetést, mert a túlzottan kis állatállománnyal való kezelés szintén csökkenti a gyep természeti értékét, mivel fokozatosan a legelő elbokrosodásához vezet. Előtérbe kerülhetnek a magasabbra növő, durvább fűfajok, amelyek kevésbé ízletesek. Ezek és a betörő bokrok együttesen a gyep záródásához vezethetnek.
• Megfelelő mozaikos szerkezet alakíthat ki a szabad láb alóli legeltetési módszerrel. Ekkor azonban számítani lehet az állatok válogatóssága miatt nem kedvelt növényfajok (esetenkénti) túlzott elterjedésére is. Hasonlóan jó módszer a mozaikosság megőrzésére a szakaszos legeltetés. Ennek előnye, hogy gazdaságosabban hasznosítható a terület fűtermése, és jobban tervezhető az állatállomány legeltetése. A szakaszok kijelölésekor vegye figyelembe a gyephez kötődő védett növény- és állatfajok igényeit (pl. értékes növényfajok termőhelyei magérleléskor vagy védett madarak fészkelőhelyei költési időszakban), ilyenkor a ritka fajok élőhelyeit hagyja ki a legeltetésből, s az adott terület használatát halassza későbbre.
• Természetvédelmi szempontból, adott esetben kedvezőbb lehet a szabad láb alóli legeltetés, mert ebben az esetben kisebb a madárfészkek eltaposásának a veszélye, mint a szakaszolt, vagy még inkább a sávos legeltetés esetében.
• Régen használt, leromlott legelők felújítására alkalmazzon vegyes állatállományú legeltetést, több állatfajt legeltessen együtt vagy egymás után. Például a szarvasmarha taposása révén, a kecske pedig agresszív legelésével jól megnyitja az elvadult, elbokrosodott, kezeletlen gyepeket, ezáltal a juhok számára is hozzáférhetővé válik a növényzet.
• Lehetőleg ne alkalmazzon kiegészítő takarmányozást a gyepen (főleg más területről származó széna etetését), mert ez a gyep fajösszetételének megváltozását, elsősorban gyomosodását okozhatja. A kiegészítő takarmányként adott szénával tájidegen növényfajok és gyomok magvait hordhatja be a területre, illetve üríthetik az állatok a gyepen.
• Értékes növényekben gazdag legelőkön kerülje el a nedves, felázott talajon történő legeltetést, mert az a talaj szerkezetének romlását és gyomosodást okozhat. A göröngyös, meggyúrt talajfelszín miatt a nedves talajon való legeltetés megnehezíti a területen később folyó gépi munkákat, főleg a kaszálást és a szénabetakarítást.
• Az állatok gyógykezelésére próbáljon olyan féreghajtószereket alkalmazni, amelyek jól és gyorsan felszívódva kevésbé ürülnek ki, így nem károsítják a gyepek hasznos rovar és féregállományát. Ilyenek pl. az albendazol és mebendazol hatóanyagú készítmények.
• A legelő-berendezések (itató, etető, sózó, pihenő) és felhajtóutak kialakításánál, elhelyezé-sénél törekedjen arra, hogy ezek a berendezésék ne a legértékesebb gyeprészletekre kerüljenek. Mivel állandó használatban vannak, jelentős lesz körülöttük a tápanyag-feldúsulás, a taposás. Ez pedig csupasz foltok kialakulásához, illetve erőteljes gyomosodáshoz vezet. Igyekezzen a legeltetést úgy megszervezni, hogy extenzív legelőn hosszabb időn keresztül, ugyanazon a helyen ne éjszakázzanak az állatok, ezért gyakran változtassák az éjszakázó helyeket. A kis területen nagy számban éjszakázó állatok taposásukkal és trágyázásukkal erősen terhelik a gyepet, aminek eredménye a gyomosodás, értéktelenedés.
• Védett, értékes növényekben gazdag, eredeti vegetációjú extenzív gyepeken mindenkép kerülje a fogas használatát.
• Ne feledje elvégezni az általános tisztítókaszálást, közvetlenül a legeltetés befejeztével, de ősszel mindenképp

Kaszálás

• Kaszálásnál mindenképp próbálja meg figyelembe venni az élőhelyen megtalálható ritka virágos növények, védett rovarok és földön fészkelő madarak, apróvadak szaporodási ciklusait, életmódját.
• Ahol csak lehetséges, a kaszáló egy-egy szakaszán halassza virágzás és magfogás utánra a kaszálást annak érdekében, hogy a ritka növények magot érlelhessenek.
• A földön költő madarak fészkeinek károsítása elkerülése érdekében lehetőleg ne kaszáljon július közepénél előbb, illetve a fészkek körül legalább 100 x 100 méteres foltban hagyja meg lekaszálatlanul a gyepet, amit csak a költés befejeztével vágjon le.
• Még jobb, ha nagyobb kaszálatlan foltokat tud hagyni a gyepen, amelyeket csak a nyár végén vagy jövőre vág le, és ezeket a területeket 2-3 évente rotáció szerűen váltogatja. A kaszálatlan részek a szomszédos területek hasonló foltjaival, erdősávokkal, bokrosokkal vagy földutak széleivel érintkezzenek, így megfelelő zöld folyosókat, menekülő utakat tud kialakítani.
• A jelenleg általánosan elterjedt, spirálisan befelé tartó kaszálás helyett alkalmazzon olyan technológiát, amely menekülési lehetőséget hagy az állatoknak. Legjobb megoldás a belülről kifelé haladó, illetve a sávokban végzett kaszálás, mert ezzel kifelé szorítjuk az állatokat, és azok jobban el tudnak menekülni a gép elől.
• Ügyeljen a megfelelő tarlómagasság (legalább 8- 10 cm ) betartására, mert a túl alacsony vágás károsítja a növényzetet, megbontja a fajösszetételt.
• Haladjon lassabban a fűkaszával, ami a madarak és emlősök szempontjából előnyösebb, mert így ki tudnak térni a kaszálógép elől.
• Szerelje fel a kaszálást végző munkagépet vadriasztó berendezéssel, pl. láncos kerettel.
• A levágott növényi részeket lehetőleg mindig gyűjtse be a területről.
• A szárzúzózásnál is kövesse az előzőekben leírtakat.
• Ne csapolja le a nedves réteket, ugyanis ezek a legértékesebb növény- és állatfajok élőhelyei közé tartoznak, amelyek fennmaradása érdekében szükség van a hidrológiai viszonyok meg-őrzésére.

Fülöp Gyula
NVT tanácsadó

vissza