Módosult a védett és őshonos, valamint veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének szabályozása

Az ökológiai állattartásban jelentős szerepet kap az őshonos haszonállatok tartása, mert természetes körülmények között tartva kiváló minőségű vágóállat és állati termék előállítás várható. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramok között az ökológiai gyepgazdálkodásban, valamint az Érzékeny Természetvédelmi Területeken gyepgazdálkodási programokban jelentős szerepet kapnak ezek az állatok.

A védett és őshonos, valamit veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapítását 2007. évtől a 4/2007 (I.18) FVM-KvVM rendelet szabályozza. Korábban az 1994. évi FM-KTM rendelet hatáskörébe tartoztak a külön figyelmet érdemlő állatfajták, ez a rendelet most hatályát vesztette.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajtákat Magyarország természetföldrajzi környezetében tenyésztik a történelmi múltra visszatekintően, ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet-és tájvédelem részévé váltak. Ezek szarvasmarha, szamár, sertés, juh, kecske, baromfifélék és nyúl fajba tartozó mezőgazdasági állatfajták (haszonállatok).

A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták magas genetikai értéket képviselnek, nem őshonos állatfajták. A változó gazdasági és termelési viszonyok folyamán kiszorultak a termelésből, és ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. Ezek a szarvasmarha, ló és a ponty mezőgazdasági állatfajba tartoznak.

Érdemes megfigyelni, hogy a magyartarka még az 1960-70-es években is szinte kizárólagos tejtermelő haszonállat volt hazánkban a szarvasmarha fajon belül, majd az 1972-ben indított intenzív szarvasmarha-program keretében behozott magasabb termelési szintű, de intenzív tartási-takarmányozási igényekkel termelő holstein-fríz állomány vált uralkodóvá.

A Rendelet mellékletében felsorolt fajták évenként felülvizsgálatra kerülnek a Miniszter által most életre hozott „Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Bizottság” által.

A védett és őshonos, valamint veszélyeztetett fajták körének módosítását kérhetik a termelők, amennyiben kérelmüket kellő indokolással és adatokkal alá tudják támasztani. A kérelmeket a mezőgazdasági miniszternek kell eljuttatni.

A kezdeményezést a Bizottság véleményezi és javaslatot tesz a miniszternek a besorolás módosítására.

A Bizottság évente áttekinti a minősített fajták helyzetét, és ha szükséges, javaslatot tesz azok fenntartható hasznosítására. A Bizottság tagjai között az őshonos fajták szakmai szervezeteinek delegált képviselői; a földművelésügyi, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a tenyésztő hatóságok delegáltjai vesznek részt, az elnököt a miniszter 3 évre nevezi ki.

Az új szabályozással hangsúlyozottan előtérbe kerülnek azok az állatfajták, melyeknek közvetlen gazdasági hasznuk ugyan elmarad az intenzív fajtákétól, de extenzív körülmények között is jól tarthatók. A természetes környezetben, természetes és vegyszermentes tápanyagokat hasznosítva kiváló minőségű, ízletes és egészséges élelmiszer alapanyagot tudnak előállítani. Nem igényelnek termelésfokozókat, nem is tudják azokat hasznosítani.

Tartásuk a kedvezőtlen termőhelyi adottságú és természetvédelmi területeken elterjedt.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az őshonos állatok között néhány fajta eddig is a támogatottak között szerepelt (magyar szürke marha, magas genetikai értéket képviselő lovak, mangalica, őshonos juhok, őshonos baromfi fajok).

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv programban várhatóan megfelelő támogatáshoz juthatnak ezek a veszélyeztetett állatfajok, hiszen a kiváló minőségű és egészséges élelmiszer termelés mellett a magyar állattenyésztés genetikai alapját hordozzák. Tenyésztésükkel az intenzív fajták előállításában is fontos géntartalékot őriznek. Megjelenésükkel színesítik a vidék látványosságát, növelik turisztikai értékét.

Védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták: magyar szürke szarvasmarha; magyar bivaly; magyar parlagi szamár; szőke,- fecskehasú, és vörös mangalica; fehér hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, cikta juh; magyar kecske; sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, fogoly színű magyar, fehér-, fekete,- kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk; magyar parlagi gyöngytyúk; fodros tollú magyar lúd, magyar lúd; tarka-, fehér magyar kacsa ; brozpulyka, rézpulyka; magyar óriás nyúl.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták: magyartarka szarvasmarha; gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, furioso-north star, nóniusz, shagya arab ló; nyurga ponty, tőponty hal.

Szeged, 2007. január 24.

Ádók Mária
NVT tanácsadó

vissza