Az ökológia gazdálkodás ökonómiája a nemzeti értékek tükrében
az EU csatlakozás után 20 hónappal
A mai világban a mezőgazdálkodás professzionális gazdálkodót követel. Tudnia kell távlatokban gondolkodni, és tudnia kell a napi problémát megoldani a legrövidebb időn belül. Tudnia kell az időjárás változásainak megfelelően dönteni és alkalmazkodni. Ma erre nagyon kevés gazda, gazdálkodó, gazdaság képes, mert gondolkodásukból hiányzik az ökonómia, a gazdaságtervezés. Ezt egy egyszerűsített ábrán és annak magyarázatával szeretném bemutatni.
Ez az ábra alkalmas arra, hogy egy egész ökológiai gazdaságot, vagy annak egy ágazatát felépítsem. Vegyük először a komplett organikus (teljes körű ökológiai) gazdaság, gazdálkodás felépítését (tervezését).
Termelési tényezők:
Döntök arról, hogy egy ökológiai gazdaságot akarok felépíteni. ›Számba kell venni azt, hogy mivel rendelkezem (földterület, ennek nagysága, fel, földrajzi helyzete, talaj minősége, éghajlata stb.).
Ezzel szemben jelentkeznek a korlátozó tényezők, mégpedig autópályától, egyes-, kettesszámú útvonaltól való távolság, szomszédos konvencionális (vegyszerezett) területtől való távolság. Figyelembe véve a csapadék víz lemosási vonulatát (hegyoldal, konvencionális szomszédok). Ezeket, a tényezőket megvizsgálva, ismerve az EU 2092/91, a Nemzeti 140/1999-es ökotörvényt, úgy döntök, hogy a gazdaság felépítése, megtartása, átállása ökológiai gazdasággá megvalósítható – akkor megkezdhetem a tervezést.
A tervezésben a saját identitásomat kell adnom, mihez van kedvem, mit tudok megszállottsággal csinálni – művelni. Szántóföldi kultúrát, zöldségkultúrát, gyümölcskultúrát, állattenyésztést – amely már a teljes körű gazdálkodáshoz vezet. A tervezés kapcsán eldől, hogy mely ágazatmegválasztása történik. Az ágazat megválasztása során meg kell ismernem a szakmai ismereteket és vele párhuzamosan azt, hogy mit írnak elő a fent felsorolt rendeletek, törvények. Ha eldöntöttem, hogy melyik ágazatot, vagy ágazatokat választottam, akkor jön a következő lépés: fel kell mérni az ágazat felszereltségét. Ebben a felszereltségi kérdésben meg kell néznem – mi van meg és mit kell megvennem, megvalósítanom.
Ezt követi a gondolkodásban a Gazdasági és pénzügyi adatok feltárása. Ebben a feltárásban pontosan kell tudni, hogy a jelen gazdaságom milyen önerőre képes és ez milyen hitelfelvételre ad lehetőséget, illetve mennyi az EU csatlakozás után járó, kiszámítható EU-s és nemzeti támogatás. Pontos időbeosztással a kockázati tényezőket is figyelembe véve, pl. a bank a kamatokat megemeli, vagy csökkenti, ügyviteli költségeket megemeli, vagy késnek a támogatási – pályázati pénzek, mérföldkövek módosítására van-e lehetőségem? Ezt követi a Gazdasági és pénzügyi hatékonyság vizsgálata, amely kiterjed a gazdaságom hatékonyságára – tudja-e teljesíteni a folyamatos önerő meglétét, a beruházás folytonosságát biztosító létbiztonságot. A pénzügyi hatékonyság vizsgálatánál figyelembe véve az esetleges vagy valóságos hitel és kamatainak visszafizetését (kamattámogatások pontos megérkezése). Ezt követi az Elemzés és értékelés, amikor is megpróbálom a megtérülési rátát kiszámítani, vagyis, hogy a beruházás mikor fordul 0-ra, illetve mikortól hoz 1 Ft nyereséget.
Nagyon lényeges szem előtt tartani, hogy az Elemzés és értékelés mindig visszahat a Felszerelésre, ugyan így a Gazdasági és pénzügyi hatékonyság is. A felszerelés visszahat az ágazat vagy ágazatok megválasztására, illetve változtatására. Ami nagyon lényeges az ágazat, vagy ágazatok körforgásában az ellenőrzés, amit a felszereléstől a termelési és korlátozó tényezőkig figyelünk és ellenőrzünk.
Egy példát említve: Egy teljes körű ökológia gazdaságot építek fel. Adottak a termelési tényezők és nincsenek korlátozó tényezők. A tervezés is megtörtént megfelelő darabszám, megfelelő legelő és abraktakarmány. Az ágazat bio racka juh tenyészet. A felszerelés területén minden megvan ahhoz, hogy a juhok tartása (abrak, széna) megvalósuljon. Ehhez a gazdasági és pénzügyi adatok is rendelkezésre állnak. A gazdasági és pénzügyi hatékonyság vizsgálatánál és az elemzés és értékelésnél, rádöbbenek arra, hogy az ágazat így veszteséges, hiszen a gyapja és szaporulat áráért nem kapok annyit, mint amenyiben a tartástechnológia kerül. Akkor eldöntöm, hogy az ágazatott bővítem, juhtej feldolgozásra, ami különleges gyógynövényekkel előállított juhsajt lesz. Ettől a ponttól a pontból újra elindul a körforgás, hiszen, a felszerelés lesz az amit bővítenem kell sajtfeldolgozáshoz. Újra kell számolnom a gazdasági és pénzügyi adatokat, a hatékonyságot és újra elemzést és értékelést kell tartanom. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a marketing tevékenységet sem (logó, védjegy stb.)
Így az EU csatlakozás után 20 hónappal, mit látok én mint NVT Tanácsadó:
- a magyar termékek háttérbe szorulását,
- biotermékek feldolgozottsági szintjének stagnálását,
- a gazdák alapfokú szakképzés hiányát,
- a középfokú agrárképzés hiányát,
- az agrár felsőoktatást, gyakorlati képzést a tangazdaságokban,
- az agrárkutatás intézményhálózat kiépítésének hiányát,
- még bővebbkörű szaktanácsadás kiépítésének hiányát,
- agrárinformatika helyzetének javítását.
|
