Tápanyag-gazdálkodási problémák az őstermelők területein

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási célprogramjában fontos szerepe van a termőföld megvédésének és a fenntartható gazdálkodás biztosításának. A megművelt területek termelési szintjének megőrzésére egyik lehetőség a tápanyag gazdálkodás. Meg kell vizsgálni, hogy amikor elindult a program: milyen minőségű volt a termőtalaj. Az ötéves termelési ciklus elején és végén talajminta vizsgálatok elvégzésével ellenőrizni lehet, hogy a termelő hogyan gazdálkodott a termőföld kincseivel. Javult, vagy romlott a talaj szerkezete, humusztartalma, kémhatása.

Az őstermelők jelentős része nem ismerte földterületének minőségét, csak nagy vonalakban (mély fekvésű, kötött, pillanat talajok, homok, vagy éppen szikes, vagy kiváló termőképességű.). Nagyon sokan a kárpótlás után visszakapott területeken szerves trágya használata nélkül (mert nincs állatállománya), műtrágyák adagolásával igyekeztek fenntartani a talaj termőképességét. Hogy minden hatóanyag biztosan bekerüljön a talajba, rendszeresen használják a kombinált műtrágyákat ősszel, tavasszal. Így a műtrágya mennyiségének 15%-a nitrogén, 15%-a foszfor és 15%-a kálium. Ez a legdrágább tápanyag visszapótlási módszer, mert egy elvetett kultúra sem igényel ezekből a tápanyagokból azonos mennyiséget. Érvényesül a Liebig-féle hordó elv, ahol a legrövidebb donga határozza meg a hordó tartalmát: a többi kifolyik, veszendőbe megy.

A talajvizsgálati laboratóriumi eredmények mutatják, hogy pl. a zömében szántóföldi kertészettel foglalkozó területeken igen magas a foszfor- többlet és szűkös a kálium, vagy a döntően gabona-termelő területeken a kálium többlet és foszfor hiány jelentkezik.

Az őstermelőket egyes területeken éppen a talajvizsgálatok bizonytalan ismerete tartotta vissza, hogy kérjék az agrár környezetgazdálkodási támogatásokat.

Valójában nem „ördöngősség” a tápanyag gazdálkodás, csak megfelelő tájékoztatás és érdeklődés szükséges. A gazdáknak nem volt lehetőségük és szükségük ezzel foglalkozni a kollektivizált üzemekben, a privatizáció után pedig nem ez volt a legfontosabb, hiszen sokszor már az is nagy szó volt, ha egyáltalán jutott pénz a tápanyag utánpótlásra.

Az Európai Uniós támogatások a környezetgazdálkodásban a nagyobb odafigyelést, a költségesebb módszerek alkalmazását fizetik meg környezetünk megvédésére (elsavasodott, talajok, nitrit-nitrát telítettség mérséklése, egészséges élelmiszerek előállítása).

Új tápanyag utánpótlási módszer a másodvetésként alkalmazható zöldtrágyák használata, ami nem új dolog, mégsem alkalmazták eddig, csak kevesen. Az AKG-s tanfolyamokon, tanácsadói fogadóórákon elhangzottak hatására keresik a másodvetésre alkalmas növények vetőmagját – nem mindig sikerrel, mert a vetőmagtermelők nem ismerték fel időben ezt a lehetőséget.

A talajvizsgálatok hitelességét a talajminta vétel szakszerűsége jelentősen meghatározza. A 2005. december 31-i határidőt sok termelő „kivárta”, amikor a talaj állapota nem mindenhol tette lehetővé a homogén minta megvételét. (fagyos talaj, már trágyázott, vagy bevetett talaj, stb.). Fokozza a bizalmatlanságot a termelőkben a hosszú idő, ami eltelt a mintavétel és a vizsgálatok eredményének megérkezése között. Most, 2007 év elején készítjük el – visszamenőleg is – a tápanyag gazdálkodási tervet!

Remélhetőleg a továbbiakban meg tudnak majd győződni a termelők a talajvizsgálatok eredmé-nyének hasznosíthatóságában. Mind több szakmai kiadvány foglalkozik a tápanyag gazdálkodás fontosságával. A leírt tanulmányok gondolatébresztők lehetnek, de nem mindig tudják pótolni a közvetlen segítségnyújtást. A tápanyag utánpótlása mellett még más tényezők is befolyásolják a tápanyagok hasznosulását. Pl. a terület gyomflórája, lejtése, vízgazdálkodása, humusz tartalma, kötöttsége stb., ami közvetlen területismeretet is igényel.

A biogazdák ebben a kérdésben már tapasztaltabbak, hiszen tudatosan védik talajaikat és természet-azonos tápanyagokkal pótolják a talajból kivett anyagokat. (Idegen anyagoktól igazoltan mentes istállótrágya, komposztanyagok stb.)

Ádók Mária
NVT tanácsadó

vissza