Valami elindult

Munkában a biogazdálkodás négylábú segítői

Nagykálló Polgármesteri Hivatala, valamint a helyi Művelődési Központ támogatásával 2005. decemberében a Magyar Biokultúra szövetség tanácsadójaként beindítottunk egy szakmai előadássorozatot Nagykálló és vonzáskörzetébe tartozó települések gazdálkodói részére. Célunk az volt, hogy a gazdálkodók bevonásával megkeressük a vidékfejlesztés lehetőségeit ebben a tájegységben. A rendezvénysorozaton részt vett többek között Marján Zoltán Nagykálló-Ludastó-i ökogazdálkodó, aki családtagjaival szerteágazó tevékenységet folytat gazdaságában (gyümölcs-termesztés, növénytermesztés, állattenyésztés).

Marján úr felkérésére a helyszínen megszemléztük az ökogazdálkodás által érintett gyümölcsöseit. A 22 hektáros alma- és a 10 hektáros körte gyümölcsösében meglepetésemre egy egész sertésfalka „dolgozott”. Végezte a faaljak és a fasorok talajának „szimattal” irányított pajor és pocok irtását. Mint ökogazdálkodó, nem használhatott környezetre káros pajor- és pocokirtó szert, ezért döntött úgy, hogy a gyümölcsösébe helyezi el szabad tartással a sertéseket. A döntése helyesnek bizonyult, mert a gyümölcsöst azóta nem károsítják talajlakó kártevők. Ezen kívül a fasorok talajának mozgatásával, kapálással felérő tevékenységet is kifejtenek az állatok. A turkálás során ugyan keletkeznek kisebb károk (gyökérsérülés vagy törzssérülés), de ezek elenyésző mértékűek.

A gazda felkérésére rendszeres látogatója vagyok a kertjének és a további fejlesztési elképzeléseit igyekszem NVT-s tanácsadóként ill. FVM-es szaktanácsadóként segíteni.

Mivel rövidesen termőre fordul a 10 ha körte gyümölcsöse, és a 22 ha rezisztens alma ültetvénye is növekvő termésmennyiséget produkál, így halaszthatatlan feladat előtt áll. Meg kell oldani a korszerű tárolást és feldolgozást. Tehát, újabb beruházásokkal kell fejleszteni a gazdaságot.

Marján úr az egész gazdálkodását ökológiai módon kívánja folytatni. Ehhez több elvárásnak kell megfelelnie. Jelenleg legnagyobb gondja a tehenészetének (30 szarvasmarha) fejlesztésénél mutatkozik, mert nincs megfelelő nagyságú legelője, és így az ökológiai állattartását csak ennek megoldása után tudja átállítani. A település környékén van ugyan használaton kívüli legelő, de eddigi próbálkozásai a megvásárlásra vagy bérbevételre – kudarcba fulladtak. A szarvasmarha állományát saját legelő és rét hiányában igyekszik ökológiai szempontból is elfogadható takarmánnyal ellátni, de ehhez nagy árat fizet, mert 35-40 km-ről tudja csak beszerezni. Ennek ellenére a gazda nem adta fel a teljes gazdálkodás ökológiai átállítására vonatkozó elképzeléseit. Mindent megtesz ezért, hogy mielőbb rendelkezzen megfelelő nagyságú legelővel. Ezen szándékát a rendezvénysorozaton hozzászólásában is ismertette gazdatársaival.

A 2005 őszén indított nagykállói rendezvénysorozat az eredetileg kitűzött célját elérte, mert a közelben gazdálkodókat közös gondolkodásra, egymás segítésére ösztönözte. Ennek is köszönhető, hogy már a második előadáson gyakorlati példákat is fel tudtunk sorakoztatni. Donka György – Nagykálló, 2005. év biogazdálkodója cím tulajdonosa – az előadás résztvevőivel megosztotta eddigi biogazdálko-dásának eredményeit és távolabbi elképzeléseit. A rendezvényen „mini” bemutatót és kóstolót rendezett biotermékeiből (almalé, szárítmány és aszalvány).

Megjegyzem, hogy Donka úr ezekkel a termékekkel volt jelen a nürnbergi BioFachon, mely a világ leghíresebb, biotermékeket felvonultató szakvására és Tarpán is nagy sikert aratott biotermékeivel.

Valami elindult, mert a gazdák az előadássorozat alatt közelebb kerültek egymáshoz, és együtt keresik a problémák megoldását. A térségben együtt élők közös gondolkodása, a lehetőségek közös felismerése és megfelelő hasznosítása eredményezheti ennek a kistérségnek a boldogulását.

Erdősi Bálint
NVT tanácsadó

vissza