Ökológiai vetőmagtermesztés

Gabona vetőmagok

A gabonafélék vetőmag előállítása ökológiai gazdálkodási viszonyok között más növényféleségek vetőmag előállításához viszonyítva a legkevesebb kockázattal oldható meg. Egyedül bizonyos gombabetegségek és néhány veszélyes gyom jelenléte okozhat komolyabb problémát. Természetesen a termesztendő gabonavetőmag tápanyagellátásának biztosítása és növényvédelme alapvetően eltér a konvencionális gazdálkodásban alkalmazandó módszerektől, de lényegesen eltér az integrált termesztési módtól is.

Az eltérés abból adódik, hogy az előbb említett két gazdálkodási módszernél, az elsőnél szinte korlátlanul, míg a másodiknál korlátozottabban, de még mindig széleskörűen alkalmazhatók kemikáliák (növényvédő szerek, műtrágyák, hozamfokozók stb.).

Az ökológiai gazdálkodás során csupán az ellenőrzést végző szervezet – legyen az bármelyik – feltételrendszerében engedélyezett készítmények használhatók. Az ökológiai gazdálkodás, félreértést elkerülve – nem vegyszermentes gazdálkodás, ám a növényvédő szereknek csupán egy nagyon szűk köre, főleg réz- és kéntartalmú szerek, valamint természetes piretrumot, olajokat, növényi kivonatokat tartalmazó készítmények és természetes ellenségek használhatók. Így ezek jöhetnek számításba a gabonafélék ökológiai vetőmag előállításánál is.

Éppen ezért az ökológiai vetőmag előállításnál az ellenőrzés és a technológia, valamint a gyakorlati felhasználás közötti remélhető majdani összhang miatt jelenleg csak a végterméket előállító vetőmag szaporulati fokot kell ökológiai módszerekkel előállítani, ami gabonafélék esetében többnyire II. szaporulati fok.

Az OMMI feltétel-, követelmény- és ellenőrzési rendszere az ökológiai vetőmag előállítás esetén megegyezik a konvencionális gazdálkodásban megszokottal. Ez egyben garancia arra, hogy az ökológiai vetőmag minősége semmiben sem tér el a konvencionálisétól.

Gabonafélék ökológiai vetőmag előállításánál – a gazdálkodási módból következően – nagyon fontos a terület kiválasztása, a fajta megválasztása, az elővetemény meghatározó hatása. A vetőmag előállítást a vetésforgóban célszerű pillangós után tervezni, ugyanis az ökológiai gazdálkodás tápanyag-utánpótlásának egyik szűk keresztmetszete pontosan a nitrogén hatóanyag biztosítása, ami pillangós előveteménnyel részben kiküszöbölhető. Ez az elővetemény lehet adott évben első kaszálás után feltört lucerna, takarmány- vagy zöldborsó, szója, csillagfürt stb. Miután az ökológiai gazdálkodás feltételrendszerének egyik alapja, és a tudatos ökogazda saját jól felfogott érdeke a fenntarthatóság érdekében, hogy a területének legalább 15%-án pillangóst termesszen, így az elővetemény problémája nagyrészt kiküszöbölhető.

Jó elővetemény lehet még természetesen a keresztesvirágúak csoportja; repce, mustár, olajretek stb. Nemcsak a talajszerkezet jó állapotának karbantartása miatt, hanem azért is, mert betakarításkor óhatatlanul ezek magja elszóródik. Ezt a kultúrmaggal bőven ellátott tarlót tárcsával meghántva, majd gyűrűshengerrel lezárva az elszórt magokat csírázásra serkentve szeptember első dekádjának végére a területen nagy mennyiségű zöldtrágya áll rendelkezésünkre, ami az őszi talaj előkészítéskor a talajba keverve ragyogóan hasznosul.

Gabonafélék vetőmagjának ökológiai termesztésekor a napraforgó, mint elővetemény nem túl szerencsés választás, mivel ezen gazdálkodási mód esetén semmilyen gyomirtószer nem alkalmazható. Márpedig az árvakelésű napraforgót az amúgy is kevesebb tőszámmal vetett gabona vetőmag táblából hatékonyan és elviselhető költséggel nehéz az OMMI számára elfogadhatóvá tenni, kivételt képez talán a tavaszi árpa vetőmag előállítás.

Lényeges és fontos különbségek vannak a tarlóápolás minőségét illetően is. Tudomásul kell venni, hogy az ökológiai gazdálkodásban a gyomflóra szintentartása és normális keretek közé szorítása végett az elővetemény tarlóápolására különösen nagy gondot kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy többször és okszerűen – nem csak megszokásból – kell a tarlót művelni (tárcsa, grúber, sima- és gyűrűshenger stb.) többféle eszköz alkalmazásával.

A magágy előkészítése és a vetés jó minőségben való elvégzése bármelyik gazdálkodási mód esetén alapvető követelménye a majdani jó és egyenletes kelésnek, amit ha nem olyan vetőgéppel végzünk, ami a vetőcsoroszlyák után tömöríti egy menetben a talajt, akkor célszerű a területet gyűrűshengerrel tömöríteni, és egyenletessé tenni.

A vetésnél két lényeges problémát kell megoldani az ökológiai gazdálkodásban, mely közül az egyik konvencionális gazdálkodás esetén szinte fel sem merül, a másik tápanyag-utánpótlással (fejtrágyázás) lényegesen tompítható. Ez a két probléma a csávázás és a vetendő tőszám megválasztása.

Konvencionális vetőmag előállításakor jó pár hosszú hatástartamú és a gombafertőzések ellen hatékony szer áll a termesztő rendelkezésére, amit az ökológiai módon gazdálkodó nem használhat. Azért az ökológiai gazdálkodásban is ismert a csávázás fogalma, csak más anyagok felhasználásával. A még megengedett kategóriába tartozó Rézkén 650 FW 2%-os, illetve kálium-permanganát 0,3%-os oldatának keverékével ajánlatos csávázni az elvetendő magot. Amennyiben a helyes és megkövetelt vetésforgót betartjuk az említett csávázási módszer még megfelelő hatékonyságot mutat a növény fejlődésének kezdeti szakaszában gombás, baktériumos és üszögös fertőzések kivédésére.

Az előbb említett két dolog – ti. a csávázás és a helyes tőszám megválasztása – azért függ szorosan össze, mert az ökológiai gazdálkodásban alacsonyabb tőszámmal kell dolgozni, mint a konven-cionális gazdálkodás esetén. Egységnyi területen kevesebb gyorsan felvehető nitrogénforrás áll rendelkezésre, így ha egészséges fejlett állományt akarunk, akkor 4,2-4,4 millió kelő tőnél többet nem javasolt vetni a területre.

Ha a növényt ritkábbra vetjük szárszilárdsága nagyobb lesz, a gombás fertőzéseknek kedvező mikroklíma kevésbé tud kialakulni, s talán a növényi sejtek fala is vastagabb, ellenállóbb lesz, bizonyos gombás és baktériumos betegségek kivédésére.

A ritkább tőszám kedvez viszont a gyomosodásnak, amit kora tavasszal mechanikai úton gyéríthetünk gyomfésűvel, esetleg, ahol még van ilyen tüskeboronával. A gyomosság különösen a karantén gyomok mindig rizikós szempont lesz az OMMI részéről, véleményem szerint azonban, ha a galajtól és repcsényretektől meg tudjuk tisztítani a területet, akkor a szántóföldi szemlék sem lehetnek problémásak. A gyommagok miatt a vetőmag tisztítására fokozott figyelmet kell fordítani.
Fejtrágyázásra kora tavasszal simahengerezés után javasolható készítmény a Hungavit Universal és a Natur Biokal növénykondicionáló szerek.

A kevesebb tőszám mellett is felléphetnek gombás fertőzések, leggyakrabban lisztharmat és gabonarozsda. Lisztharmat ellen a Sulfur 800, illetve a Sulfur 900 FW 5 liter/ha-os dózisával védekezhetünk. A gabonarozsda károsítását viszont leginkább a fajta helyes megválasztásával tudjuk mérsékelni. Fuzárium-fertőzés esetén kevés lehetőség van hatékony védekezésre, ezt leginkább az előveteménnyel védhetjük ki, bár a fertőzés mindig évjárat kérdése. Nem javasolt vetni későn lekerült, nagy szármaradványt hagyó kukorica után. Ha a fertőzés mégis fellépett, akkor a Mycostop nevű készítményt alkalmazhatjuk. Enyhe fertőzés esetén alapos és hatékony tisztítással eltávolíthatók a fuzáriumos szemek.

Rovarkártétel esetén hatásos védelmet nyújt többféle engedélyezett szer. A vörösnyakú árpabogár fertőzését Novodor FC-vel a lárvák megjelenésekor kézben tarthatjuk. A készítménynek 3% Bacillus thurengiensis var. tenebrionis a „hatóanyaga”. Ebben a gazdálkodási formában soha nem törekedhetünk arra, hogy minden károsító tényezőt abszolút ki tudunk védeni, hiszen ezt az engedélyezett szerek nem teszik maximálisan lehetővé. A célunk mindenképpen az lehet, ha már kártétel van, akkor az engedélyezett szerekkel mérsékeljük azt, illetve elviselhető keretek között tartsuk, ami még nem kizáró ok a szántóföldi szemlék alkalmával az OMMI részéről.

Betakarítás után a terményt előtisztítani kell, majd 2,2 mm átmérőjű hasíték rostával a vetőmag szabvány szerinti tisztaságúra tisztítjuk.

Az üres raktárat a megengedett eszközökkel és szerekkel (AquaPy) fertőtlenítsük, és csak tiszta raktárba tároljuk be a kitisztított vetőmagot.

Az egalizált zsákokban tárolt vetőmag fémzárolható – bár a fémzárolás garmadában is elképzelhető – és a fémzár címkén a jelenlegi OMMI és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. között meglévő megállapodás alapján fel kell tüntetni, hogy az adott vetőmag ökológiai gazdálkodásból származik.

vissza