A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch


 Horváth cég bio hústermékeket keres! 
Szarvasmarha, baromfi és sertés húst vásárolnának fel.

Érdeklődni lehet:

Dominik Ćibarić /Garden d.o.o
dominik@garden.hr
www.garden.hr
+38515515394/+38598237259

 

Bejelentkezés

Bőség kertje (Kód: )

Értékelés:
Bőség kertje
zoom Kép nagyítása
Bőség kertje Bőség kertje

Jól használható, gyakorlatias könyv, amelyben a szerző részletesen megosztja biokerti tapasztalatait. Megtudhatjuk, hogy a szerzőnek nem kellett az ökológiai szemléletű kertészkedést  a nulláról kezdenie, mivel ősei a kerttel együtt átadták neki a régi idők tudását is. 

Kertművelésének alapja a folyamatos talajtakarás, amely megfelel a természetes élőhelyek állapotának, hiszen nemigen akad olyan tenyérnyi termékeny talajfolt a föld felszínén, amit ne próbálna a növényvilág birtokba venni, ha  a környezeti feltételek erre esélyt adnak.

Ennek megfelelően az ásást, kapálást nem tartja sem szükségesnek, sem célravezetőnek. A szerző tapasztalatai szerint ezek kiválthatók gondos mulcsozással. További előnye a módszernek, hogy elősegíti a humusz képződést, megőrzi a talajnedvességet és a takart ágyásokból a gyomok is könnyen kihúzhatók. 

Az új ágyások kialakítását sem a fáradságos gyeptöréssel kezdi, hanem a fény elvonásával, vagyis a természetes gyep tartós letakarásával. A szokásos „szögletes” ágyások helyett a spirálforma kialakítást részesíti előnyben. 

A könyvet olvasva felmerül a kérdés, hogy lehet évről évre ilyen mennyiségű, alkalmas talajtakaró anyagot keríteni. A konvencionális szalma eleve nem jöhet szóba egy biokertben, mert jó eséllyel növényvédő szer maradványokat tartalmaz. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy az ásás és kapálás nélküli termesztés eredményes-e erősen kötött, évelő gyomokkal átszőtt talajon. Kérjük kedves Olvasóinkat, osszák meg velünk ezzel kapcsolatos tapasztalataikat!

Kedvcsinálóként idézünk egy részletet a könyvből, amelyből megtudhatjuk, hogy nevelték régen elő a palántákat: 

„Nagyobb paraszti portákon a szalmakazlakat a tervezett melegágyak északi oldalára helyezték, de a keleti és nyugati oldalra is került belőlük néhány. Így egy kis katlan formát alakítottak ki, ahol a kora tavaszi napsugarak által felmelegített levegő is megszorult, a magas szalmakazaltól pedig az északi szél sem tudta lehűteni a melegágy környékét.

A melegágyak egy része földbe vájt gödör volt, amelyre léckeretet helyeztek. A földben lévő részt feltöltötték  40…60 cm magasságban érett lótrágyával, majd földet hordtak rá. Két héttel a trágya behordása után már felmelegedett annyira a talaj, hogy megindulhatott a vetés és a palántázás. Éjszakára a léckeretre molinószövetet terítettek, amelyet hasurával takartak be. A hasura egy gyékényből, nádból, kóróból bont göngyöleg, amelyet erre a célra készítettek, és nagyon jól megtartotta a meleget.

Se fólia, se műanyag cserepek nem álltak rendelkezésre a vetéshez, ám ehhez is praktikus módszert alkalmaztak. Volt egy gyepkocka vágónak nevezett szerszám, amellyel kockaformákat vágtak a füves árokszéleken kb. 10x10x10-es méretben. Az így kivágott kockákat a melegágyban füves felükkel lefelé fordítva helyezték egymás mellé. Az alulról felfelé szálló melegtől elszáradt a fű, az ott maradt gyökérzet viszont összetartotta a kockát. Ebbe ültetőfával lyukat fúrtak, amelybe magot vetettek, vagy palántát ültettek.”

 G.M.

Régi ár: 3 990 Ft
Ár: 3 500 Ft
Nem elérhető
Raktárkészlet: 0
Vélemények
Copyright MAXXmarketing Webdesigner GmbH